AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Hölvényi György: Wagner Károly és a Bél-iskola

WAGNER KÁROLY ÉS A BÉL-ISKOLA HÖLVÉNYI GYÖRGY Mostoha sorsú tudománytörténetünk sürgős feladatai közé tartozik egy korszerű Bél Mátyás monográfia elkészítése. Ugyancsak az elodázhatatlan adósságok közt kell számon tartani XVIII. századi történetíróink munkásságának egyénenkénti, elemző feltárását, — különös tekintettel jó részt kéziratban maradt írásaikra s kortársaikkal folytatott, rendkívül fontos, adatokban gazdag, tudósi szándékaikról és világnézetükről sokat mondó levelezésükre. „A legtipikusabb hungarus-író"', Bél Mátyás, akinek „úttörő érdemei vannak a tudomány- és irodalomtörténet s a történeti forráskutatás terén; legfőbb céljának azonban a Magyarország múltját és jelenét, föld- és néprajzát, politikai és gazdasági viszonyait a lehető legnagyobb részleteséggel feltáró államismereti irodalom müvelését tekintette.'

4 A hallei egyetemről hozta haza az államismereti történész iskola törekvéseit és módszertanát. Munkája során a hazai körülményekhez igazította kutatási feladatait. Magyarország teljes képének bemutatásánál kiemelte a fizikai földrajz, természetrajz, néprajz s nyelvészet jelentőségét. — Korszerű hiányt pótló munkássága a felvidéki protestánsok körében csakhamar iskolát teremtett, megszerezte Bécs támogatását és hatása — mint e tanulmányban bemutatjuk — tapasztalható a jezsuita történetírók soraiban. Az államismereti iskola tudományos célkitűzései apolitikusak voltak. Nem láttak ellentétet hungarus-tudatuk és politikai felfogásuk között. A Habsburgház iránt mindig lojálisak maradtak. A nyugati felvilágosodás különböző (angol, francia, németalföldi, német) „közvetítő láncai" közül a hazai magyar és német evangélikusok között a hittel egyezkedő német felvilágosodás eszméi terjedtek el legszélesebb körben, mivel ez okozott számukra legkevésbé lelki konfliktust. Ami a hazai tudománytörténet általános fejlődését illeti, ebben a korban elhalványodott a jellegzetes barokk kultúrközpont, Nagyszombat jelentősége és tekintélye. Éppen Bél Mátyás országos hírű munkássága következtében Pozsony vált elsőrendűen tudományos központtá. Ezt előmozdította politikai szerepének emelkedése is. A jezsuita tudományos eszmény már az ötvenes évek táján tekintélyes egyháziak körében is kritika tárgyává lett. Ezek a nyílt állásfoglalások, ha nem is hoztak változást a jezsuita iskolarendszerben, de benső vizsgálódásra — két1 Tarnai Andor: Hon- és államismereti iskola. = A magyar irodalom története 1600— 1772. Bp. 1964., 467. 1. 32?