AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Hölvényi György: Wagner Károly és a Bél-iskola

ségkívül — rákényszerítették. Az új áramlatok, kezdeményezések, kritikák, támadások érzékeltették az új korszak jöttét. A jezsuita történetírói iskola a bécsi udvar támogatásával jött létre. A hangya-szorgalmat igénylő adatgyűjtés idején az elsődleges cél „vallási" volt: az egyházi intézmények birtokjogának messzemenő okleveles bizonyítása. A nemzeti szempont megjelenése Hevenesnél a jellegzetes barokk „vallási propaganda" szolgálatában állt. Ezzel szemben a Kaprinai és Pray nevével fémjelzett forráskritikai igényű második nemzedék már tudatosan a magyar nemzeti múlt feltárásán dolgozott. Katolikus voltuk nem jelentett előítéletet sem a történelmi adatgyűjtés során, sem más hazai vagy külföldi történetírók kutatási eredményeiének megítélésében. A „ratio" tekintélye tudományos munkásságuk során magától értetődő volt. A bécsi udvar emberei hol ellenségesen, hol tartózkodóan ítélik meg működésüket. Tudományos tekintélyük nem engedte meg, hogy mellőzzék őket. Aránylag csekély számú publikációik a hazai középnemesség érdeklődésére számíthattak, írásaik kétségkívül az egyre szélesebb körben óhajtott nemzeti történelmi tudat erősödését szolgálták, ha sokszor közvetve is. A XVIII. század közepén a pár évtizeddel előbb elképzelhetetlen tudósi együttműködésnek megértek a feltételei. Kaprinai és társai azonnal felfigyeltek Bél munkásságára. Az iránta való megbecsülés még életében általánossá vált a katolikus tudósok, főpapok körében. Mindkét iskola tagjainál közös volt a hungarus-tudat. A jezsuiták hallgatólagosan tudomásul vették a Bél-iskola módszerének haladóbb s céljának összetettebb jellegét. Bél Mátyás és tanítványai viszont távol álltak az ateizmustól. így semmi sem akadályozta a tolerancia elvének a tudományos együttműködésben való gyümölcsöző alkalmazását. Egyik csoport sem kereste a Habsburgok kegyét, ugyanakkor lojalitásukhoz sem fért kétség. Bécs erősödő kritikája a jezsuita iskolarendszerrel szemben éppen úgy figyelmeztetés volt a rend tagjai részére, mint egyes főpapok támadásai a jezsuiták kezében levő papnevelés ellen. A jezsuita rend és szellem e válságos szakaszában, 1747-ben, lépett be Wagner Károly a jezsuiták noviciusai újoncnövendékei közé.

2 1732. április 11-én született a sárosi Zborón. Itt volt apja az Aspermontok kezébe került makoviczai Rákóczi birtokon jószágkormányzó. A grammatikai osztályokat a nemességgel bíró, tekintélyes polgárcsalád ősi fészkében, Kisszebenben végezte a piaristáknál, míg a humaniórákat az egri jezsuita kollégiumban. Élete egri szakaszával igazában már tizenötéves korában lezárult gyermekkora. Pályaképe, történetírói munkásságának tárgya, írásai arról tanúskodnak, hogy magával vitte szülőföldjének mélységes szeretetét. A Szepesség és a vele szomszédos Sáros sajátos világa volt évszázadokon át Magyarországnak. Földrajzi helyzete etnikai, gazdasági, kulturális, politikai és vallási szempontból erősen meghatározta történelmét. Az északra és keletre vezető kanyargós hegyi utak nem csupán ennek a vidéknek kereskedelmi és 2 A trencséni jezsuita noviciátus anyakönyve. Bp., 1942. 150. 1. (1255. tétel) 330