AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Izsépy Edit: Rablevelek a váradi török börtönből

Május 4-én: „Sietségei akartuk tudósítani kegelmedet, Budai vezér alat levő Tömös vártul fogva minden varakbul, varasokbul való törökök ide jünek, jötek is felesen — intették a rabok Vér Mihály vicekapitányt. — Kérjük kegelmedet, hogi Szaboc és Szakmar varmege is magara vigazon, bizon job volna hogi az katona kerge test el hadnak, nem kell kegelmetenkek az ingó begeseghhez[\] bízni, hanem az Istenért is kérjük kegelmedet, hogi magara vigazon."*

0 Hogy a rabok nem álhíreket írtak, vagy rémeket láttak, azt Haszan váradi pasa május 21-i levele is bizonyítja, melyben megfenyegette Sennyey főkapitányt, hogy „ha mj alkalmatlan dolgok következnek, senkinek nje tulajdoniczak" csupán maguknak, a kállai katonák marhaelhajtása miatt.

41 A pasa azonban nem mindegyik magyar jobbágy elhajtott marhája miatt íratott levelet. Ez inkább csak ürügy volt, mellyel leplezni akarta csapatösszevonásaikat, hogy esetleges öszszecsapás esetén a magyarokat tüntethessék fel a béke megszegőinek. 1668-ban valóban olyan nyomorba jutottak a fizetetlen magyar végvári vitézek, hogy tisztjeik tilalma ellenére csapatosan indultak élelmet és zsákmányt szerezni a hódoltságra.

42 A kóborlások megtorlására júliusban a törökök is mozgolódni kezdtek. Pap János váradi rab pecsétes levélben sietve tudósította Takaró Mihály hadházi hajdú hadnagyot: „Kerjuk kegelmeteket az Istenért, hog mingart ezen levelunkot kulge . . . Kálóban, hog kart ne váljanak az szegénysegh, me[r]t bizon ki megen az torok az hajdú varosokra. Hunan kerjuk kegelmedet, hog mingart [adjon] hírt minden fele, Bosormenyben, Fejertora, Dorogra es mindenüvé, mert el hige kegelmetek, hog igen regéli ez mostani esetit. . . De meg latom ma holnap mi[t] főznek. Azt a híradást orize kegelmetek az Istenért." Július 17-én Vér Mihály jelentette Csáky Ferenc főkapitánynak: „Ezen oraban izenék az varadi rabok, hogi minden bizonnjal reánk [Kallóra] s az hajdúkra akarna jünj az basa, azért hogi ez el múlt napokba Bocsnal Húszain agát fel vertek, és azon kattonak kallaiaknak mondottak magokat." Majd szeptember 9-én a rabok gazdája Sámuel István írattatta Sennyeynek: „lm czak most esek fülükben az töröknek szándéka, tálam eszükben sem vetük volna, de ma az gazda ki akart meni Magyar országra, töbek is, de az basa megy izene, hogy egyet is ki ne bocsássanak most. Azért nagyságodat kérjük, hogy nagyságod igen jo vigyaszasban parancoloyon[\] leni minden fele, mert bizony most mingart ki menjen az törökök, ma is czak az mit akarnak az törökök. Ezek után Isten éltese es tárcsa megh nagycsagodot minden kívánsága szerint való jokal, jo egessegel. Irtuk az varadi siralmas tomlöcsbe, 9 aprili anno 1666 Nagycsagodnak szegen rab szolgay Kincses János Kabos Mihal mp (Címzése:) Az Méltóságos es Nagycsagos Senney Ferencznek Kalo Vjg Varának FW Kapitanandk nekünk urunknak Cito Cito Cito Csáky lt. 118. csomó. Vér M. és Sennyey levele is uo. 40 Aláírás nélkül. Uo. 41 Izsépy i. m. 30. 1. *- Izsépy E.: Török panaszok a magyar végváriak ellen 1668—1669. (Klny: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. 3. köt. 1966.) 325