AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Hermann Zsuzsanna: Hans Dernschwan könyvei között

Nincs itt hely arra, hogy részletesen taglaljam Dernschwam életét, működését, a legkülönbözőbb tudományágaknak tett szolgálatait; az érdeklődőket mindenekelőtt Berlász Jenőhöz kell utasítanom, aki Dernschwam könyvtárának katalógusát alaposan és sokoldalúan elemző tanulmányában összefoglalta azt is, ami e könyvek gyűjtőjéről ezideig ismeretes.

3 Szeretném azonban megmagyarázni, miéit tartottam a magam részéről oly érdekesnek Dernschwam gondolat- és ismeretvilágát, meg szeretném indokolni, miért kerestem izgatottan véleményének megnyilvánulásait, és miért nem tartom, a valójában - be kell vallanom - csekély eredmény ellenére sem kárba veszettnek a könyvei között töltött időt. Dernschwam humanista képzettségű ember volt - a bécsi és lipcsei egyetemeken folytatta tanulmányait -, kapcsolatot vagy éppen barátságot tartott számos neves humanistával, Cuspinianusszal, Joachim Camerariusszal, Wolfgang Laziusszal, Sebastian Münsterrel, Taurinusszal, Caspar Bruschiusszal és másokkal, három évig, 1514 és 1517 között az ekkoriban Magyarországon működő olasz humanista, Hieronymus Balbi szolgálatában állott, készséggel közvetített könyveket, kéziratokat, és szenvedélyesen gyűjtötte azokat, néhány mű kiadásában is szerepet játszott, ókori feliratokra vadászott, humanista gőggel értékelte a műveltséget, különösen a latin és görög nyelv ismeretét, mélyen beágyazódott tehát a 16. századi magyarnémet-cseh humanista világba, mégsem illik rá teljes mértékben a humanista megjelölés. Ennek kisebb részben oka az, hogy ő maga sohasem írt a nyilvánosság számára, nem volt tollforgató ember. Azt a két művét, amelyet az elmúlt 200 év során fedeztek föl, és nyomtattak ki, az 1553-55-ös törökországi útján készített naplóját és az 1563-ban papírra vetett besztercebányai memoárját, saját részére, illetve az utóbbit valószínűleg a besztercebányai városi tanács felkérésére írta.

4 E német nyelven, mindenfajta rendszer és műgond nélkül - de, részben éppen ezért, rendkívül érdekesen és színesen - följegyzett tapasztalatokban, élményekben, emlékekben a humanista stílusnak, gondolati és írói módszernek kevés nyoma található. Bőségesen föllelhető viszont bennük az, ami elsősorban megkülönbözteti Deinschwamot humanista kortársaitól: írójuk szenvedélyes érdeklődése a gazdasági, társadalmi viszonyok, az élet apró mozzanatai, a köznapok valósága iránt, jártassága a gazdasági élet legkisebb részleteiben is. Dernschwam ugyanis elsősorban gazdasági szakember volt, foglakozása a gazdasági élethez, közelebbről a bányászathoz kötötte; hosszú éveken keresztül a Fuggerek faktoraként működött, amint ő maga állítja egyik széljegyzetében, több mint 35 évig ennek az augsburgi bankár-dinasztiának érdekeit képviselte Magyarországon; Budán, Erdélyben, majd Besztercebányán. Humanista és gazda3 Berlász Jenő: Dernschwam János könyvtára. = Magyar Könyvszemle. 1963. 4. sz. és 1964. 1. sz. 4 A törökországi naplót - kivonatosan és számos hibával - először H. Kiepert adta ki 1887-ben. A teljes kiadás F. Babinger érdeme (ld. 1. jegyzet). A Beschreibung des Mitternhaus im Neusohl gelegen, sambt anderen, was sich in der Cron Hungarn zugetrag először J. Chr. Engel Geschichte des Ungrischen Reichs c. művének 1. Theiljében jelent meg (Halle, 1797). Zivuska J. magyarra is lefordította: A besztercebányai m. kir. erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke. Besztercebánya, 1906. Legújabb kiadása: P. Ratkos: Dokumenty к banickemu povstaniu na Slovensku (1525-1526). Bratislava, 1957. 453-476. 1. 168