AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai
A felsorolt füzetek az EK teljes helyrajzi katalógusát tartalmazzák. Kézzel, függőleges ceruza-vonalakkal elválasztott rovatai a következők: 1. ,,nro.", 2. [szerző neve és a mű címe], 3. ,,Editionis locus", 4. ,, Tempus editionis" vagy ,,Editionis annus", 5. ,,Formátum", 6. ,, Volumina", 7. „Theca", 8. „Gradus", 9. [elnevezés nélküli rovat, rendeltetéséről később szólunk]. A műveket sorszámmal is ellátták, és a sorszámok nemcsak füzetenként, hanem egy-egy füzeten belül szakcsoportonként is elölről kezdődnek. A számozást olykor elvétették, így pl. az I. sz. füzet „Scripturistae [et] theologi haeretici et prohibiti" szakban az 5. szám után ismét 4. szerepel, a IV. sz. füzetben pedig Cicero valamennyi műve egyetlen sorszám alatt található. Az egyes szakokon belül a raktári elhelyezés sorrendjében következnek a címek; a rendszó megválasztásának ezért nincs semmi jelentősége. A dolog természetéből kifolyólag ki sem tűnik, hogy problematikusabb esetekben milyen megoldást választott volna a katalogizáló. Ennek ellenére néhány vonatkozásban előrelépést figyelhetünk meg a korábbi címleírási gyakorlathoz képest. Az nem újdonság, hogy a vezetéknév következetesen elől szerepel, annál jelentősebb viszont az, hogy az anonimákat általában a cím első szava alatt írták le, és a művek címét mindig a könyv nyelvén közölték, tehát a magyar könyvekét magyarul, a német művekét németül, stb. Ez alól a szabály alól most már csak a görög nyelvű kiadványok kivételek, ezeket továbbra is latin címmel szerepeltették (a II. füzetben a „História Sacri" szakban, a 60. sz. alatt akad egy görög betűs címlerírás is, Theodoretos egyháztörténete). A latin nyelv primátusa ezután már csak olyankor érvényesült, amikor egymásután következett a katalógusban valamely mű latinnyelvű kiadása és más nyelven készült fordítása. Ilyenkor a fordítások címét nem írták le. PL: „Reguale S. J. Idem Hung. Ex: 4, Idem Germ. Ex: 2." Amint a fenti példából is kitűnik, jelezték a példányszámot is, éspedig a cím után közvetlenül. Hiányzik viszont a kötésmód megjelölése, amelyre pedig eddig oly nagy gondot fordítottak. A különböző, de egy kötetben közreadott műveket gondosan leírták külön-külön, és önálló sorszámot is kaptak: Pl.: „189. Frischlinii Nicodemi: Dialógus logicus... accedit: 190. Neubecker Conrad: Refutatio... 191. Melanchtonis Philippi: Oratio de Dialectica. Item 192. Dresseri Math.: Oratio de Dialectica. Item 193. Han Thomae: Responsiae ad orationes ... Francof. 1590. Item 194. Notholdi Antonii de Rameae Institutionis principiis ... Lembgoviae 1596. 195. Martini Cornelii ad versus Ramistatas [a könyvben: Ramistas] disputatio. Lembgovi 1696 [helyesen 1596]. 196. Beurhusii Freder. disputa. ... 197. Hoddaei Conrad: disput. ... 198. Buscheri Heisonis: disput. ... 1596." (III. füzet „Philosophici" szak). Az ily módon leírt kötet négy kolligátumból áll. Az elsőben (189-190. szám) két művet, a másodikban (191-193. szám) hármat, a harmadikban (194. szám) egyet, a negyedikben (195-198. szám) négy művet nyomtattak egybe. A címleírásból 39
