AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Egyetemünk berendezkedése Budán (1777–1784)

formát öltött az egyetemi alap. Mária Terézia ekkor a massa jesuiticáhól kihasította a nagyszombati kollégium minden vagyonát, s ezekből, valamint a földvári apátságból létrehozta az egyetem további létét biztosító egyetemi alapot; ez a kihasítás évében 1 465 000 Ft-ot tett ki, s évi jövedelme 61 723 Ft volt.

5 Gyakorlatilag ez tette lehetővé, hogy a költöztetés kérdését újból fel lehetett vetni. Ürményi kivárta a lelkileg is legalkalmasabb pillanatot: a Ratio Educationis végső fogalmazványának bemutatásakor hozta a kérdést újból szóba az uralkodó előtt. A döntő megbeszélésen kemény ellenzékkel kellett megküzdenie: a prímás, az országbíró, a magyar kancellár Eszterházy Ferenc - részben politikai, részben anyagi okokból - mereven ellenezték a költöztetés gondolatát. A tanulmányi bizottság elnöke, Balassa Ferenc ingadozott; egyedül Kelcz tanácsos állt Ürményi mellett. Az értekezlet végülis úgy határozott, hogy a kérdést a helyszíneken bizottságnak kell megvizsgálnia. Az alábbiakban az egyetem budai berendezkedésének, ottani rövid életének kérdéseivel foglalkozunk. A korszak átmeneti jellegű volt, szereplői új helyzetekben új utakat kerestek. Adminisztratív átszervezések és viharos ideológiai küzdelmek nehezítették a kibontakozást. Látni fogjuk, hogy a hét budai esztendő mégsem volt hiábavaló. A budai korszak oktatás- és hivataltörténetét a korábbi egyetemtörténeti irodalom már alaposan feltárta. Nem volt célunk, hogy az ezekben olvasható adatok alapján minden részletre kiterjedő összefoglaló képet nyújtsunk a korszak történetéről. Arra törekedtünk, hogy egyrészt eddig ismeretlen forrásanyag alapján figyelmen kívül hagyott eseményekre, összefüggésekre rámutassunk, másrészt megvizsgáljuk, mi az, ami a budai évekből már a jövő felé mutat. II. Eszterházy kancellár 1776 augusztus 3-án magánlevélben közölte Niczky Kristóffal, hogy a királynő őt szándékozik kinevezni a költöztetési bizottság elnökévé.

6 Ezzel elvileg már el is dőlt az a kérdés, hogy költözik-e az egyetem vagy sem? hiszen Niczky volt az első, aki a gondolatot hét évvel ezelőtt felvetette. Két nappal később a kancellária hivatalosan is közölte Niczkyvel a megtisztelő megbízatást

7 és munkatársainak - Szabó András kanonok, egyetemi tanár és Kempelen Farkas kamarai tanácsos - nevét. A megbízatást instrukció egészítette ki: a bizottság azt vizsgálja, „mi válik inkább a közjó, illetve a közoktatás hasznára"', Vizsgálódásai során kérje ki nem csupán az egyetemi vezetőség, de építészek és mesteremberek véleményét is; térjen ki az aprólékos részletkérdések vizsgálatára. Ne csupán a budai, ill. a pesti megoldási lehetőségeket nézze, hanem a Nagyszombatban való maradásét is: mire lenne ott szükség, hogy az intézmény „egyáltalán egyetemnek legyen nevezhető!" A műszaki kérdések mellett már kezdetben felmerültek erköl5 Fináczy II. 155-178. 6 AT 546-547. 7 AT 463^67. 92