AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Egyetemünk berendezkedése Budán (1777–1784)
cs *ek is: meg kell akadályozni, hogy Budán, különösen a Tabánban az emberiség szemetje gyülekezzék össze; ellenkező esetben félős, hogy az ifjúság erkölcsei megromlanak. A költöztetési bizottság azonnal munkához látott, s jelentését már 1776 december 22-én benyújtotta a kancelláriának. 8 Előmunkálatait - mint ezt Níczky értékes iratcsomójából látjuk - a kívánt alapossággal végezte. Az egyik elaborátum az epületek akkori helyzetéről, a szükséges építkezési költségekről nyújtott felvilágosítást A nagyszombati vizsgálatot helyi és pozsonyi szakértők bevonásával végezték, es bevezetőben részletes leíró ismertetést adtak az összes egyetemi épületről és létesítményről (így p. o. a botanikus kertből, mezőgazdasági mintakertből és sétahelybol álló rendi parkról). A nagyszombati elhelyezés kérdését vizsgálva a bizottság általában megállapította, hogy az ifjúság a város 551 házában elszállásolható lenne, f Z ^ ba ? a száll ásbérek magas volta miatt a submuralis házakba húzódnak, „meyek erősen nedvesek és nagyon károsak az egészségre". Jelezték, hogy ez azonban nem lényeges kérdés: ha az egyetem Nagyszombatban marad, úgyis minden vonathozásban jobb elhelyezésről kell gondoskodni. Az átköltöztetést is magasabb szempontok alapján kell elbírálni. Fegyelmi szempontok is felmerültek; szóba került az általában sok bajt okozó jogászok konviktuális elhelyezésének kérdése. A jogi kar ezt a megoldást ellenezte; egyrészt attól félt, hogy így nagyobb lesz „az erkölcsi romlás", másrészt attól, hogy az anyagi különbségek jobban fognak érződni. A bizottság végső számítása szerint a nagyszombati építkezésekre 161191 Ft-ot kellett volna szánni. Egyébként az ottmaradásnak egyik legsúlyosabb ellenérvét az orvostudományi kar szolgáltatta azzal, hogy a kisvárosban lehetetlen lenne megtelelő kórház létesítése és a klinikai gyakorlat biztosítása. 9 A budai elhelyezés vizsgálatakor a bizottság egyelőre nem számolt a királyi palotával. A szövegből világosan látszik, hogy a Budára való költözés volt a bizottság valamennyi tagjának szívügye. Összesen kb. 180 000 Ft-ra becsülték azt az összeget, melyből az új központi épületet, a csillagdát és az új botanikus kertet létesíteni, ill. a már meglevő épületeket (a volt jezsuita kollégiumot és szemináriumot) renoválni lehetett volna. Sem a megközelíthetőség, sem az élelmezés, tűzveszély és vízellátás terén nem láttak problémát. A nemes ifjakat a Várban, a többieket, a ízi- és a Krisztinavárosban gondolták elszállásolni. A csillagvizsgálónak eredetileg a Corvm-könyvtárnak vélt romépületet szánták. Behatóan foglalkozott a bizottság az erkölcsi kérdéssel is, s úgy vélte, hogy nincs különösebb veszély: a szálláshelyeket nyilvántartásba kell venni, s a rosszhírű Tabánba nem szabad kvártélyt engedélyezni, ozan ésszel jegyzik meg, hogy „hacsak nem ellenőrzik szorgosan, az ifjúság mindenütt ajlandó a vétekre." A szöveg élményszerű hangneméből úgy tűnik, hogy személyes apasztalatok alapján vélik eltiltandónak a nyilvános fürdők látogatását: „számosan „ f 336-361. „Qualia aedificiapro Universitate praeexistant ? Et in quo statu sunt?"(Valószíd' e ^ empeIen fogalmazványa, Niczky jegyzeteivel.) - AT 108-117. „Summarische Erläuterung der, A? ]T* setzun £ der Universität von Tyrnau nach Ofen, betreffenden Fragen."-(Niczky signojával.) AZ ebben említett tervrajzok (AT 389-393) Georg Karl Ziltach pozsonyi építész kezétől származnak. AT^RO* endezkedés során is együttműködött a bizottsággal. - Költség-összehasonlító táblázat: О ,#--ч 93
