AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

lében,

29 hogy harminc nagy ládába dobálták bele az értékes könyvanyagot. Mire azonban ez a szállítmány megérkezett, ő akkorra elment Stockholmból, hiszen előzőleg kérte már leváltását. így részben az özönlő könyvmennyiség, részben a királynő ambíciója, amellyel könyvtárát növelni szándékozott, hogy Európa-hírü gyűjteménnyé fejleszthesse, - egyre sürgetőbbé tette új könyvtáros kinevezését. Választása a svéd udvar előtt már jól ismert család fiatal tudósára esett, Gerhard Vossius fiára: Isac Vossiusra. 1648-ban meghívta és kinevezte könyvtára vezetőjéül. A könyvtár segédszemélyzetére vonatkozólag az első adat 1649-ből maradt fenn a kamara számadáskönyvében, amelyben megemlítik Joachim Gredert, aki a könyvtári kiszolgálásért kétszáz forintot kapott. Ugyanez év szeptemberi bejegyzéséből kiderül, hogy Hartwich titkár ajándékképpen a prágai könyvtár elszállításáért és felügyeletéért kétszázhatvanhat forintot vett fel. Egy novemberi adat tudtul adja, hogy a francia könyvkötő: Jacques Morét száz forintot kapott végelszámolásképpen. Ugyancsak novemberi bejegyzés, amelyből kiderül, hogy a még Hollandiában tartózkodó Vossiusnak a kamara nyolcezer forintot küldött, hogy a királynő számára vásároljon könyveket, kéziratokat.

30 A fiatal Vossius Leidenben tanult, majd 1641-ben indult több éves utazásra Angliába, Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Mindenütt klasszikus auktorok kiadatlan kéziratai után kutatott, főleg görög szerzőktől gyűjtött. így hamarosan jelentős gyűjteményre tett szert görög és latin kéziratokból, ezenkívül egész Európában számos ismeretséget kötött a legjelesebb tudósokkal. Híre mindenütt megelőzte, és úgy emlegették: ,,a híres apa méltó fia'''. Parisban Grotiusnál lakott, itt találkozott Bengt Skyttevel, a stockholmi udvar követével, aki már akkor csábította Svédországba. (Skyttevel később még találkozni fogunk, ő lett ugyanis II. Rákóczi György erdélyi fejedelemnél a svéd udvar követe.) Vossius azonban Parisból előbb Olaszországba ment, ahol Ptolemeus kéziratok után kutatott. Sarrauhoz, a párisi parlamenti tanácsoshoz írt levelében már négyszáz saját gyűjtésű kódexéről számol be. Miután megkapta Krisztina meghívását, vállalkozott az útra, noha már közelgett a tél. Ahogyan Beuning holland követnek írta: „nem is olyan nehéz ide utazni amint azt elhíresztelték" ,

Z1 Sarraunak pedig ismét írt Parisba, hogy talált saját maga számára is, de Ptolemeus és más antik geográfus számára is - az öreg föld határain kívül - egy ismeretlen földrészt és „jól, tettem hogy átutaztam az egész világot, hogy találkozhassam egy ilyen kitűnő hercegnővel. Az ő korában még nem akadt egyetlen férfi sem, aki ily tudós lett volna."

32 így érkezett meg Vossius Stockholmba, magával vivén értékes kódexgyűjteményét, és Krisztina könyvtárában talált is rögtön anyagot a kódexekhez írt jegyzetei kidolgozásához. A prágai könyvtár Stockholmba érkezett anyagát Vossius tanulmányozta át először. Nagybátyja, a tudós Franciscus Junius, aki Dordrechtben működött, és a 29 A Schefferhez írt levél 1649. január 13-i keltezéssel az uppsalai Universitets Bibliotek tulajdonában van. 80 Wieselgren: i.m. 18.p. 1 jegyzet. 31 Wieselgren: i.m. 22. p. 32 Wieselgren: i.m. 22. p. 185