AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

Curtiust tudományos jegyzeteivel ellátva, oly nagy hírneve lett, hogy tüstént meghívták Uppsalába Skytteanus professzorhoz. Isac Vossius, Salmasiushoz írt levelében azt állítja, hogy Krisztina ötezer forintos fizetést adott neki, ... mert tanítja a királynőnek a politikát, gyakoroltatja Őt az igazi auktorok olvasásában, hogy megkülönböztethesse az Augusius-korabeli szókincset a silányabb latintól" ?* Egy vidéki lelkész: Jonas Petri, aki 1650 nyarán látogatást tett a királyi udvarban, így meséli el naplójában: „ebéd után voltam a könyvtárban, amely pompás, ötemeletes és egyik állványon is, másikon is szertelenül nagy tömegben állnak a könyvek, mindenféle fajta. Franshaemius, egy nagy tudású ember a könyvtáros; ...a könyvtárban minden pénteken vita van; a kutatók és más tudós férfiak szabadon jöhetnek ide, nincs semmi megkötése sem a disputáknak, arról tárgyalnak amit a legszívesebben óhajtanak ... Franshaemius legtöbbször a viták praes'ese."

25 Az ötemeletes könyvtár csakis egymás fölé magasodó öt emeletnyi polcot jelenthet. Stockholmból Freinsheim írt egy levelet lsac Vossiusnak,

26 melyben elmeséli, hogy naponta élvezhette a királynő társaságát, elmélkedtek, és tanította őt. Azt tanácsolja Vossiusnak, hogy fogadja el a királynő ajánlatát, és jöjjön Svédországba. Az utóiratban megemlíti még, hogy jócskán elfoglalt a sok könyv elrendezésével, melyeket Grotius küldött Parisból a királynő számára. Ezenkívül parancsot kapott, hogy gyűjtsön össze minden olyan írást, könyvet, amely a még hiányos Livius gyűjteményt teljessé tenné. Kéri erre vonatkozólag Vossius tanácsát a fellelhető anyag hollétéről. Az első nagy szerzemény Hugo Grotius jelentős könyvtára volt, melynek rendezését - mint a fenti levélből kiderült - Freinsheim kapta feladatúi. A hatalmas anyag sértetlenül érkezett meg Parisból Stockholmba. Csupán egy Grotius kéziratért, a Gótok történetéért a királyné három ezer tallért küldött az özvegynek, s az hálás levélben köszönte meg Krisztina nagylelkűségét.

27 Úgy látszik azonban, hogy Freinsheimnek nézeteltérései támadhattak az udvarnál, mert 1650 szeptemberében visszahúzódva Uppsalába ment, és egy év múlva elhagyta Svédországot. A vásárlásokon kívül özönlött a hadizsákmány is, hiszen a háború Gusztáv Adolf halála után ismét fellángolt. A királyi könyvtár ilyen módon napról-napra nagyobb ütemben gyarapodott. 1648-ban Königsmark vezetése alatt a svéd csapatok egy cseh katonaszökevény segítségével heves küzdelem után elfoglalták Prága várnegyedét, így bejuthattak a császári palotába is. A szabadrablásban a parancsnoknak és a katonáknak kb. tíz millió arany érték jutott. A Hradzsin híres gyűjteményét: II. Rudolf királyi könyvtárának, műgyűjteményének tekintélyes részét - a híres Codex Argenfeusszsd együtt - összecsomagolták és Johan Hartwich titkár felügyelete alatt elküldték Stockholmba.

28 Erről jegyzi meg sajnálkozva Freinsheim egyik leve24 Wieselgren: i.m. 16-17. p. 23 1650. augusztus 30-án. Wieselgren: i.m. 76—77. p. 26 1648. október 12-i keltezéssel. 27 Alfred Neumann: Königin Christine von Schweden. (Amsterdam, 1936.) 28 Sveriges História tili vära dagar. Utgiven av Emil Hildebrand och Ludvig Stavenow. Sjunde delen: Kristina av Emil Hildebrand, och Karl X. Gustav av Gustav Jacobson. (Stockholm, 1926.) 135-136. p. [Továbbiakban: Sveriges Hist. VII.] 184