AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

már 1634 márc. 26-án felhatalmazta Forneliust: töltse be a könyvtárosi tisztet „a korona könyvtárában, mind a régiben, mind az újban" .

u Mint említettük, a stockholmi udvarban levő, illetve megmaradt anyag nagyon csekély volt, és összetételében sem kielégítő. Mivel pedig a leendő uralkodó, a kis Krisztina tanulmányaihoz megfelelő szakkönyvek kellettek, és mivel az uppsalai állomány jóval felülmúlta a stockholmi udvarét, ideiglenesen áthoztak onnan egy válogatott anyagot Stockholmba. A tanuláshoz szükséges munkák legjavát azonban a würzburgi könyvtárból elszállított könyvek szolgáltatták. Würzburgot ugyanis 1631-ben megszállta Gusztáv Adolf. Fornelius tehát a stockholmi udvarban kezdte meg működését. Könyvtári munkája mellett a kancellárián is dolgozott, s itt megírta Gusztáv Adolf királynak és elődeinek életét, tetteit. Emellett rendben tartotta a könyvtárat is, „a szobát, a polcokat, melyek erre a célra rendeltettek, hogy onnan semmi el ne kallódhassék, el ne raboltassék, és legkevésbé Se menjen romlásba elhanyagolása vagy mulasztása által".

15 Fizetését háromszáz birodalmi tallérban állapította meg a kamara, és rendszeres időközökben folyósította is számára.

16 A királyi kancellária véleménye szerint a könyvtár feladata a nyolc éves királynő szórakoztatása és tanítása. Úgylátszik komolyan is vették, és a könyvtárat valóban személyes szolgálatára rendelték a kis Krisztinának. Ez kiderül egy 1635 nov. 17-én keltezett kérelemből az uppsalai konzisztorium részéről a királyi kancellária felé, amelyben kérték az udvart, hogy a würzburgi könyvtárból elszállított könyvekből kaphasson az ő könyvtáruk is. ,,Ami a könyvtárat illeti ... alázatosan óhajtjuk, hogy Felséged először válassza ki azokból mindazon otthagyandó és megőrzendő könyveket, amelyek akár most vagy a jövőben Felséged tanulmányaihoz hasznosak lehetnek, és csak azután a többit, és minden duplumot kegyeskedjék az uppsalai Akadémiának ajándékozva, elküldeni."

11 Ez ellenkezett ugyan Gusztáv Adolf rendelkezésével, melyet Würzburg megszállása után - 1631 nov. 6-án - helybeli keltezéssel adott ki, amely elrendelte, hogy az itteni könyvtárból elvitt könyvek egyedül csak az udvari prédikátorhoz, Johannes Matthiaehoz szállíttassanak, aki a kislány első tanítója volt. Annerstedt véleménye szerint a würzburgi anyagból kb. hatszáz kötet található Uppsalában; a királynő számára kiválasztott anyag azonban ma már megállapíthatatlan. Közben Forneliust Skytte ajánlására kinevezték a költészet professzorává Uppsalába 1635 november 5-én. Sajnos, öreg napjaiban írt életrajzában nem emlékezik meg könyvtárosi működéséről. Már Stockholmból való távozása után érkezik a svéd fővárosba a francia vendég d'Ogier, aki leírásában azt állítja, hogy nem látott semmiféle királyi könyvtárat, és nem tud Fornelius utódjáról sem a királynő kiskorúsága alatt. Nyilvánvaló, hogy Johannes Matthiae látta el a könyvtári teendőket, legalábbis azt a részét, ami a Krisztina tanulmányaihoz szükséges könyvek beszerzését, ill. összeállítását illeti. 14 Harald Wieseigren: Drottning Kristinas bibliotek och bibliotekarier főre hennes bosättning i Rom. Jemte en öfverblick öfver de Kungl. Biblioteken i Sverige főre hennes regeringstid. (N. F. K. Vitterhets historie och antiqvitets Akademiens hadlingar. 13:2.) (Stockholm. 1901.) 13. p. 15 Wieselgren: Lm. 13. p. 16 Másolata a stockholmi Kungliga Bibliotek Okmánytárában. 17 Wieselgren: i.m. 14. p. 182