AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

vált szabaddá Krisztina élete, megszűnt fölötte anyja nyomasztó gyűlölete. A tanulás mellett már vívhatott, lovagolhatott, sőt vadászhatott, ez utóbbi kedvenc szórakozása maradt később is. Ideggyengesége ellenére fizikailag erős volt, olyannyira, hogy férfiakat is próbára tevő ragyogó lovagló lett, aki vágtában le tudta lőni a menekülő nyulat.

12 Hajnali három órakor kelt ezentúl, és naponta csak öt órát aludt. Valóban férfi módra élt. Közben magába szívhatta Oxenstierna mély műveltségét, szeretetét a művészetek iránt és nagy jártasságát az államügyek intézésében. A korabeli kiemelkedő irodalmat - keletét éppenúgy, mint a nyugatét - eredetiben olvasta, és a klaszszikus auktorokat nemcsak elemezte, hanem azokból jelentős részeket kívülről is megtanult. A szónoklás gyakorlásaképpen Sallustiusból, Curtiusból és Liviusból szavalt nagy elragadtatással.

13 Ragyogó, sokoldalú tudásának híre csakhamar túlnőtt a svéd palota falain. Ennek legjobban Oxenstierna örült, aki jogos büszkeséggel adta át 1644-ben a tizennyolc éves, nagykorúvá lett Krisztinának a kormányzás vezetését. A királynő tehetségének bizonysága, hogy uralkodásának oly rövid tíz éve alatt a stockholmi udvar valóban „Észak Velencéje"'-vé, Európa kulturális központjává válhatott. II. Krisztina nem örökölt elődeitől könyvtárat. Az ősi gyűjtemény - amelyről a történelem során megemlékeznek egyes följegyzések - néhány biblia, missale és törvénykönyv kivételével elkallódott. Apja pedig az uppsalai egyetem könyvtárát gazdagította hódításai során zsákmányolt könyvekkel. Már a harmincéves háború első felében is, a svéd csapatok által lefoglalt külföldi könyvtárak anyaga nagy ládákba csomagolva mind sűrűbben érkezett. Az öreg Johannes Thomae Bureus, akit Gusztáv Adolf bízott meg a könyvek gondozásával, képtelen volt ilyen mennyiséget feldolgozni. Ezért jórészt föltáratlan holt anyag maradt, amelynek felmérése lehetetlen. Gusztáv Adolf király legelső tanára: Johan Skytte, királysága idején a birodalmi tanács vezetője lett. Ő építette ki az ország oktatási rendszerét, és őáltala került első ízben az ország összeköttetésbe a külföldi tudósokkal. О maga is több évet töltött külföldön, így többek között Hollandiában, ahol mély barátságot kötött Gerhard Johan Vossiussal, Krisztina királynő egyik leghíresebb könyvtárosának apjával. Az ő ismeretségei révén ismerték meg az európai tudósok és művészek a svéd udvart, és jöttek később Gusztáv Adolf leányának hívására Stockholmba. így került kapcsolatba Lars Forneliussal is, akit 1628-ban avattak filozófiai doktorrá Leidenben. Utána Hollandiában folytatta tanulmányait, majd elindult a svéd sereggel Németországba, elkísérte Gusztáv Adolf hadiudvarát Nürnbergből Lützenig, ahol a király halála után csatlakozott ahhoz a nagyszabású hajókísérethez, amely hazavitte Gusztáv Adolf holttestét. A kiskorú Krisztina helyett a gyámkormányzóság Guldfjäril: i.m. 138. p. Szentimrei: i.m. 66. p. 181