AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

talán megrontott volna. Talán mint sokan mások ... borba fojtottam volna a tehetségemet ,.."

ъ Apja büszke is a kislányra, és már kétéves korában magával vitte egy katonai fogadásra a kalmari várba, ahol előre tudván a gyermek érkezéséről, nem merték elsütni a várágyúkat az üdvözlő fogadtatásnál. Gusztáv Adolf azonban parancsot adott minden löveg eldördülésére, hogy a ,,katona-leány szokjék hozzá e zenéhez".* Később ezt írja apjáról Krisztina: ,,Kihirdette, hogy számomra tökéletes férfiúi nevelést fog adni, és megtanít mindenre amit egy fiatal hercegnek tudnia kell, hogy uralkodása értékessé váljék. Az én hajlamaim különben nagyon is megegyeztek az ő szándékával, mert legyőzhetetlen ellenszenvet érzek mindazzal szemben, amit asszonyok csinálnak, és mondanak. A női ruhák, cicomák, szokások: tűrhetetlenek számomra. En sose hordtam cifra hajviseletet, nem törődtem az arcszínemmel, sem alakommal - általában véve a testemmel. Megvetek mindent, ami látszatra hozzátartozik női nememhez. Képtelen vagyok elviselni a hosszú női ruhákat, és hordani a feltűnő rövid szoknyákat. Tehetségtelen vagyok minden kézimunkához, ezt sohasem tudtam megtanulni. De csodálatos könnyedséggel tanulok minden nyelvet ,.."

7 Sajnos, még hat éves sem volt, amikor atyja meghalt a lützeni csatában. Halálának híre megdöbbentette egész Európát. Még ellenségei is mély tiszteilettel adóztak hősiességének és nagy szellemének. A svédekben és az egész protestáns táborban határtalan fájdalmat keltett elvesztése. Ettől kezdve pokollá vált a kis Krisztina élete. Anyja a gyász súlya alatt még zordabbá vált, és kényszerítette leányát, hogy vele együtt zárkózzék be a palota egyik hatalmas termébe, ahol ezüst dobozban bebalzsamozva őrizte férje szívét. A falakat körös-körül fekete drapériával boríttatta be, a csukott ablakok is letakarva, csak a nagy gyertyák fénye imbolygott a kísérteties kriptái sötétségben. A terem halotti némaságát olykor órákra is Eleonóra királynő félelmetes jajveszékelése törte meg.

8 A kislány magába roskadt, szótlanná vált, mert játékos csevegését azonnal félbeszakította anyja félelmetes, gyászos elmélkedése. Énekelni felségsértés volt, - márcsak azért is, hiszen koronás királynő lett - futkározni pedig e fekete kriptában elképzelhetetlen lett volna. Krisztina egyetlen szabadulási lehetősége a tanulás volt: átszaladhatott egy világos szobába, ahol bámulatba ejtő szorgalommal mélyedt bele a könyvekbe.

9 így alakult ki a kisleány tanulási programja, amely reggel hat órakor kezdődött és este hat óráig tartott anélkül, hogy az ebéden kívül megszakította volna más pihenéssel10 Tíz éves korában már hibátlanul írt svédül, németül és latinul. Tizennegyedik évétől Axel Oxenstierna, - Krisztina nagykorúságáig az ország kormányzója - tanítani kezdte a kormányzás tudományára, államügyeketvitatott meg vele, és nem győzte bámulni szellemi fogékonyságát.

11 Ily módon 5 Szentimrei: i.m. 19-20. p. 6 Szentimrei: i.m. 21. p. 7 111. svensk litt. II. 143. p. 8 Guldfjäril: i.m. 134. p. 9 Guldfjäril: i.m. 135-136. p. 10 Hl. svensk litt. II. 143. p. 11 Guldfjäril: i.m. 137. p. 180