AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

talán megrontott volna. Talán mint sokan mások ... borba fojtottam volna a tehetsé­gemet ,.." ъ Apja büszke is a kislányra, és már kétéves korában magával vitte egy katonai fogadásra a kalmari várba, ahol előre tudván a gyermek érkezéséről, nem merték elsütni a várágyúkat az üdvözlő fogadtatásnál. Gusztáv Adolf azonban parancsot adott minden löveg eldördülésére, hogy a ,,katona-leány szokjék hozzá e zenéhez".* Később ezt írja apjáról Krisztina: ,,Kihirdette, hogy számomra tökéletes férfiúi nevelést fog adni, és megtanít mindenre amit egy fiatal hercegnek tudnia kell, hogy uralkodása értékessé váljék. Az én hajlamaim különben nagyon is megegyeztek az ő szándékával, mert legyőzhetetlen ellenszenvet érzek mindazzal szemben, amit asszonyok csinálnak, és mondanak. A női ruhák, cicomák, szokások: tűrhetetlenek számomra. En sose hordtam cifra hajviseletet, nem törődtem az arcszínemmel, sem alakommal - általában véve a testemmel. Megvetek mindent, ami látszatra hozzátartozik női nememhez. Képtelen vagyok elviselni a hosszú női ruhákat, és hordani a feltűnő rövid szoknyákat. Tehetségtelen vagyok minden kézimunkához, ezt sohasem tudtam meg­tanulni. De csodálatos könnyedséggel tanulok minden nyelvet ,.." 7 Sajnos, még hat éves sem volt, amikor atyja meghalt a lützeni csatában. Halá­lának híre megdöbbentette egész Európát. Még ellenségei is mély tiszteilettel adóztak hősiességének és nagy szellemének. A svédekben és az egész protestáns táborban határtalan fájdalmat keltett elvesztése. Ettől kezdve pokollá vált a kis Krisztina élete. Anyja a gyász súlya alatt még zordabbá vált, és kényszerítette leányát, hogy vele együtt zárkózzék be a palota egyik hatalmas termébe, ahol ezüst dobozban bebalzsamozva őrizte férje szívét. A falakat körös-körül fekete drapériával boríttatta be, a csukott ablakok is letakarva, csak a nagy gyertyák fénye imbolygott a kísérteties kriptái sötétségben. A terem halotti némaságát olykor órákra is Eleonóra királynő félelmetes jajveszékelése törte meg. 8 A kislány magába roskadt, szótlanná vált, mert játékos csevegését azonnal félbeszakította anyja félelmetes, gyászos elmélkedése. Énekelni felségsértés volt, - márcsak azért is, hiszen koronás királynő lett - futkározni pedig e fekete krip­tában elképzelhetetlen lett volna. Krisztina egyetlen szabadulási lehetősége a tanu­lás volt: átszaladhatott egy világos szobába, ahol bámulatba ejtő szorgalommal mélyedt bele a könyvekbe. 9 így alakult ki a kisleány tanulási programja, amely reggel hat órakor kezdődött és este hat óráig tartott anélkül, hogy az ebéden kívül megszakította volna más pihenéssel­10 Tíz éves korában már hibátlanul írt svédül, né­metül és latinul. Tizennegyedik évétől Axel Oxenstierna, - Krisztina nagykorúsá­gáig az ország kormányzója - tanítani kezdte a kormányzás tudományára, állam­ügyeketvitatott meg vele, és nem győzte bámulni szellemi fogékonyságát. 11 Ily módon 5 Szentimrei: i.m. 19-20. p. 6 Szentimrei: i.m. 21. p. 7 111. svensk litt. II. 143. p. 8 Guldfjäril: i.m. 134. p. 9 Guldfjäril: i.m. 135-136. p. 10 Hl. svensk litt. II. 143. p. 11 Guldfjäril: i.m. 137. p. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom