AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Hermann Zsuzsanna: Hans Dernschwan könyvei között

*• eseményeket. Főképp ebből fakadt talán bősz Szapolyai- és Szapolyai-párt-ellenessége. Kritikai szellemének azonban korántsem szabtak határt a párt-alakulások: bíráló megjegyzéseiből kijutott szinte minden politikai vezetőnek, akit valamelyest ismert, és a magyar politikai élet egészének is. ítéletei olykor talán túlságosan is szigorúak, sőt nemegyszer igazságtalanok, de megfigyelései, az éles szemű kívülálló észrevételei, mindig érdekesek, új színnel gazdagítják ismereteinket e korról és e kor embereiről. Nemcsak a magyarországi helyzetet nézte Dernschwam bíráló szemmel: a kritikai szellem lényéből fakadt. Különösen élesen nyilvánult ez meg a vallás terén, olyannyira, hogy életrajzírói zavarba estek, ha vallási hovatartozását kellett meghatározni. Pápaság-, sőt bizonyos katolicizmus-ellenessége egy percig sem vitás ugyan: minden lehető alkalmat megragadott, hogy elmondja lesújtó véleményét a pápaságról, szerzetesekről, egyes katolikus dogmákról, de bírálata olykor a reformáció híveit sem kímélte. Mindkettőre fogunk példákat találni széljegyzetei között is. Babinger oly módon próbálta áthidalni ezt az ellentmondást, hogy Dernschwamot egy harmadik vallási irányzathoz sorolta, azt gyanította, hogy, mint Csehország szülötte, a huszitizmushoz húzott. Legújabb életrajzírója, Kurt Oberdorffer, kétségbe vonta, hogy Dernschwam maga lutheránus lett volna, annak ellenére, hogy a pápaságra szórt szidalmaiban a lutheri eszmék fedezhetők föl.

6 A magam részéről inkább arra hajlom, hogy Dernschwamot kifejezetten Luther hívének tekintsem, és mindazt, ami ez ellen szól, részben mindent bíráló szellemének tulajdonítsam, részben pedig annak a ténynek, hogy Dernschwam életében a katoli1 kusok és protestánsok közti határvonal még sokszor bizonytalannak tűnt, nem rajzolódott ki élesen. Besztercebánya polgárai például, akiknek vallási életében, a Fuggerek faktoraként, Dernschwam is játszott bizonyos szerepet,

7 már az 1520-as évektől kétségtelenül lutheránusok voltak ugyan, de csak az 1550-es évek végén került sor arra, hogy ezt írásban és határozottan kifejtsék, nyíltan elhatárolják magukat a katolicizmustól. A kor - és különösen Magyarország - kulturális, gazdasági és politikai életében egyaránt jártas, éles szemű, önállóan gondolkodó ember vélemény-foszlányait kerestem tehát a bécsi Nationalbibliothekban. Hogy igen keveset találtam belőle, úgy hiszem, a munkának nem hiábavalóságát, hanem nehézségét mutatja. A rendelkezésemre álló idő nagyon csekélynek bizonyult ehhez a feladathoz, és, ha nem hinném, hogy az eredmény mindenekelőtt a magyar történelem és kultúra művelőit érdekelheti, igazat kellene adnom Babingernek, aki ennek elvégzését a Nationalbibliothek egyik dolgozójától vagy legalábbis egy Bécsben élő kutatótól várta. (Az én hitemet látszik viszont igazolni, hogy ez mindmáig nem történt meg.) A magam részéről Dernschwam könyveinek elenyésző töredékét tudtam csak átnézni, 6 K. Oberdorffer: Hans Dernschwam. ( = Lebensbilder aus dem Bayerischen Schwaben. Hrsg. von G. Frh. v. Pölnitz. 1. Bd. München, 1952. 240. 1.) 7 Részt vett a Szt. Erzsébet ispotály papjainak (rektorainak) kiválasztásában és beiktatásában, minthogy ez a vallási intézmény a mindenkori bánya bérlök kegyurasága alá tartozott. (Besztercebánya város levéltára. Historica 28. Stadtbuch 1542-1561. 103., 477-479. I. Országos Levéltár. Filmtár. С 74. doboz.) 170