AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Hermann Zsuzsanna: Hans Dernschwan könyvei között

alig több mint 100 művet a - legalábbis eredetileg - mintegy 2000 közül.

8 Talán mégsem érdektelen, ha tapasztalataimról, köztük a kutatásban felmerülő nehézségekről, beszámolok. A nehézségek főképp abból fakadnak, hogy a tényleges feladat, Dernschwam könyveinek átnézése előtt az azonosítás munkáját is el kell végezni. Nemcsak a kutatótól igényel ez sok időt, hanem elsősorban a könyvtár alkalmazottaira ró jelentős terhet: nagyszámú könyvet - az átnézésre kerülőknél is jóval többet - kell ily módon megmozgatniuk. Dernschwam könyvtárának egységét ugyanis az idők folyamán megbontották, a könyveket, új jelzettel ellátva, besorolták az összállományba, és sem a régi, még Dernschwamtól származó katalógusban nem tüntették föl az új jelzeteket, sem az új katalóguscédulák nem utalnak a provenienciára. Ennél még súlyosabb problémákat okoz az a körülmény, hogy nemcsak a könyvtár egészének, hanem azon belül sokszor a több önálló művet tartalmazó köteteknek egységét is megbontották: a kolligátumokat - ezek alkották Dernschwam könyveinek csaknem kétharmadát - többnyire darabjaira szedték, és a különválasztott és -kötött műveket hol azonos, hol különböző jelzettel osztották be az összkönyvtári állományba. Nem okoz nehézséget az azonosítás azoknál a könyveknél, amelyek megtartották eredeti kötésüket és Dernschwam ex librisét. A Nationalbibliothek vezetői, messzemenő segítőkészséggel, rendelkezésemre bocsátották az ezekről készített jegyzéket, amely a könyvek jelenlegi jelzetét tünteti fel. 61 mű - 75 kötet - szerepel e jegyzéken (9 jelzet hibásnak bizonyult köztük), és lehetséges, hogy Dernschwam eredeti könyvtárában sem volt sokkal nagyobb az ily módon rendbe szedett könyveknek száma. Az egyik könyvben ugyanis, a hátsó tábla belső oldalára Dernschwam följegyezte, hogy 45 forintot adott ki kötésre, ez az összeg pedig kb. 100-120 könyv köttetését fedezhette.

9 Lehetséges, természetesen, hogy a könyvek köttetésére kiadott összegnek csak egy részét jelölte itt, az a tény viszont, hogy a bécsi kamara 1569 februárjában viszonylag oly alacsony összeget, 500 forintot fizetett Dernschwam örökösének e könyvtárért, ugyancsak arra mutat, hogy nem csupa egységesen és szépen kötött könyvet vettek át tőle. Az eredeti kötéseket a 16. század második felének jellegzetes német vaknyomásos ornamentikája díszíti: a világos bőrrel bevont fatáblákon görgőkkel nyomott minták keretezik a tükröt. A minták alapelemei között találunk kettős vonallal képzett rombuszt, közepén stilizált virággal, levél- és növénymintákat, próféták, szentek vagy ókori filozófusok arcképeit. Az első táblán a külső keret két téglalapot fog közre, a felső, kisebbikbe a bekötött mű rövid címét nyomták, az alsóban a tulajdonos monogramja, HD található. 8 Az eredeti katalógus alapján Oberdorffer összesen 2270 kéziratos és nyomtatott önálló művet említ (i.m. 242.1.), Berlász J. kb. 2100-ra becsüli az önálló nyomtatott művek számát (i.m. M. Könyvszemle. 1964. 1. sz. 2. 1.). Valószínűnek tartom azonban, hogy a jelenleg ténylegesen a Nationalbibliothek birtokában levő, Dernschwamtól származó könyvek száma ennél lényegesen kisebb. 9 HD binderlon fi. 45. A nevezett könyv: O. Brunfelsius: Herbarium vivae eicones ad naturae imitationem ... effigiatae. Argentorati, 1532, J. Schottus. (Jelzete: 69 P 29) - Besztercebánya város tanácsa 35 dénárt fizetett az 1530-as években a városi könyvek köftetéséért. (Beszterceb. város lt. Számadáskönyvek. 1537. 102. 1. 1539. 82. 1. OL. Filmtár. С 79. doboz.) 171