AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Hermann Zsuzsanna: Ein Neusohler Buchhändler in der Mitte des XVI. Jahrhunderts. (Zusammenfassung)

Ennyi az, amennyit a besztercebányai Márton könyvkereskedőről sikerült megtudni. Ha mindezek alapján a könyvkereskedelem történetében elfoglalt helyét, könyvkereskedői tevékenysége jellegét próbáljuk meghatározni, azt valahol a „házaló" könyvárus és az üzlettel rendelkező, megtelepedett könyvkereskedő közti átmenetben kell keresnünk. Lakása, ahol az évek során, úgy látszik, eladásra szánt könyveket halmozott fel (számukról sajnos „eretnek" könyvei elkobzásával kapcsolatban nem értesülünk), olyan könyvraktárnak tekinthető, amelynek tulajdonosa nem üzletében várta vevőit, hanem maga kereste fel őket. Ezeket a könyvieket, lóháton vagy szekéren járva, maga szerezte be Németország és talán Lengyelország könyvpiacain. Lehetséges, hogy beszerző körútjairól visszatérve, útközben is adogatott el könyveket és. papírárut, és ilymódon a „házaló", vándor könyvkereskedő bizonyos funkcióit is ellátta. Mégis, elsősorban az a város és környéke biztosíthatta piacát, amelynek maga is polgára volt, és így a megtelepedett könyvkereskedőkhöz .állt közelebb. Könyvei jelleget illetően a könyvelkobzással kapcsolatos iratokból azt mindenképpen megtudtuk, hogy ezek „eretnek" és „nem eretnek" könyvekre voltak szétválaszthatok. A reformáció sajtótermékei mellett tehát másfajta műveket is árusított, többek között valószínűleg a klasszikusok és humanisták munkáit. Nem kell ugyan csupa „komoly", értékes műre gondolnunk, nyilván jócskán akadtak a könyvek között pár lapos vitairatok, „Neue Zeitung"-ók és. más, e korban oly elterjedt aprónyomtatványok is, de mindenképpen Besztercebánya és környéke kulturális színvonalát dicséri, hogy már az 1530-as évektől .biztosítani tudta egy önálló könyvkereskedő .megélhetését, sőt gyarapodását. A mohácsi vészt követő nehéz évtizedekben a könyvkereskedelem —• legalábbis ezen. a vidéken — nem romlott le, ellenkezőleg: tovább fejlődött. Márton könyvkereskedő pedig, úgy gondolom, megérdemli azt, hogy említést tegyünk róla, nemcsak azért, mert a könyvkereskedelem történetében egy átmeneti — és a kutatásban elhanyagolt — típust képviselt, hanem talán személyében is, mint a magyarországi kultúra egyik szerény munkása egy veszélyekkel terhes korban. EIN NEUSOHLER BUCHHÄNDLER IN DER MITTE DES XVI. JAHRHUNDERTS (ZUSAMMENFASSUNG) In der Geschichte des. ungarischen Buchhandels werden die Jahrzehnte nach der Katastrophe von Mohács. (1526) vom der einschlägigen Literatur als eine Periode des allgemeinen Verfalls bezeichnet. Die Verhältnisse in Neusohl (Besztercebánya), in dieser damals, .noch überwiegend deutschen Bergstadt an der Gran (Garam), ergeben aber ein anderes Bild. Ein Bürger dieser Stadt, namens Martin, verdiente nämlich seinen Unterhalt schon vom Beginn der 1530-er Jahre angefangen, durch die Befriedigung der Bücher- und. Papieransprüche seiner Mitbürger. Diese Tatsache ist ein überzeugender Beweis der Entwicklung, die sich seit den Jahrzehnten voir Mohács vollzogen hatte; sie lässt nicht allein auf die Erscheinung des Buchhandels als eines selbständigen Berufe sehliessen, sondern deutet auch auf ein solches Anwachsen der Nachfrage nach Büchern, das auch in. diesem ver7* 99