AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Nagy Istvánné: A Horthy-korszak „középosztályának” irodalmi ízléséről

i ros ceruzával a jelentésre: „Komis Őméltósága asztalára teendő — IV. 5." Majd elintézésként ráírták: Egyelőre ad acta. К. V. II."

71 Az igényes, hivatásukat igazán átérző, a kulturáltság, olvasottság fontosságát látó tanárok maguk is megszólaltak. Dr. Károlyi János kegyesrendi főgimnáziumi tanár írja: „Halálos örvényben fuldoklik minden kulturális intézményünk, irodalom, tudomány és művészet... Üj könyvek, folyóiratok beszerzése alig lehetséges. A tanártestületek tagjai a legmegerőltetőbb magánfoglalkozásokra vannak kényszerítve, hogy fenntarthassák családjukat. . .. Kicserélődik a színházak közönsége. Az a középosztály, amely a nemzeti ideálokért élt-halt, s amelynek igazi lelki szükséglet volt a komolyabb színdarab, kiszorult a színházakból és helyét a hivalkodás s a látszatos műveltség foglalta el"'

1 Boldizsár Iván is arról vall, hogy „... éppen a tanárok között sok a dicséretes kivétel, százával találni . . . könyvek megszállottját, az irodalom, a tudomány hitvallóját"

73 Bizonyítják ezt a Fővárosi Könyvtár statisztikájának 1934-es adatai, ahol például Szentmihályiné Szabó Mária, Beczássy, Kosáryné könyveit (érdekes módon még Erdős Renéét is) elenyésző számban olvasták tanárok és tanárnők, tanítók és tanítónők, ezzel szemben a „komoly" irodalomból szép számmal kölcsönöztek. Nem a foglalkozásuk révén természetesnék tekintendő klasszikusokról beszélünk, azok a nevek érdekesek, akiket ebben az időben még nem fedeztek fel, vagy nem tartoztak a befogadottak köréhez. Az egyéb foglalkozási ágakban keveset olvasott, s a tanároknál többször előforduló írók: Babits (főleg a Halálfiai), Kaffka Margit, Kosztolányi, Krúdy, Tamási, Tersánszky; Dreiser, Hemingway, Baudelaire (franciául), Huxley (németül és angolul).

74 Pozitív irányban nyilatkozik Weis István is már idézett könyvében. A vezetőklikkeklben elhelyezkedni nem tudó tisztviselők, bírák, tanárok, ügyvédek, orvosok rétege az, amelyik áldozna könyvre, színházra, ha volna miből! „Nekik köszönhető, hogy a kaszinó könyvtára és a könyvkereskedő kölcsönkönyvtára felöleli a klasszikus írókat, az újabb irodalom javát is, és nem merül ki Courths-Mahlerekben . . "

7D A haladó értelmiség életszemlélete és szerepe a kulturális életben valóban elhatározó, „az irodalomban, a művészetekben, sajtóban, nyomdászatban és könyvkereskedelemben, ... a nyugati polgári törekvések magyarországi megfelelőjeként, európai viszonylatban is jelentős eredményeket értek el."'

G Ez а réteg olvasója az igazi irodalomnak. — Lépést tud tartani az európai kultúra fejlődésiével, magasabb szellemi termékekre van igénye. A legszembetűnőbb az olvasmányok egysíkúságából való 7Í u. o. 156. 1. 72 u. o. 125-126. 1 73 Ld. 69. sz. jegyzetben i. m. 134. I. 74 LTd. 7. sz. jegyzetben i. m. 7-29. 1. 75 Ld. 15. sz. jegyzetben i. m. 57-58. 1. 76 Kovács Máté: A magyar könyv- és könyvtánkultúra a szocializmus kezdeti szakaszában. Bp. 1961. (Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai. 11.) 11. 1. 215