AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

a politikai ügyben hozott halálos ítéleteket elvi szempontból elítéli, de a mexikóiakat megérti. Miksa neve és személye sok év szenvedéseit tes­tesíti meg a köztársaságiak szemében, s az iránta való gyűlöletet fo­kozzák az ő parancsára kivégziettek sírhalmai. Különösen felháborító, hogy a lapok Miksában nem az embert, hanem csak az osztrák főher­ceget, a mexikói császárt látják, és egyetlen szánakozó szavuk sin^s azok számára, akik jó és balsorsában, a császár hívei voltak,, s akiket a me­xikói törvények ugyanolyan büntetéssel sújtottak. Miksa halála leverő — fejeződik be az írás — de ha győzött volna, az százszor leverőbb lett volna a demokrácia barátainak. 25 A lap kortársai közül élénkségével, fiatalos frissességével, eleven stílusával vált ki. Újdonságai, hírei már nem voltak annyira frissek, ki­csit elmaradtak a tőkeerősebb, több külföldi levelezőt foglalkoztató hír­lapok mögött. Szépirodalmat nem közölt, közgazdasági rovata rövid és jelentéktelen. Tárcarovatában túlnyomórészt a szabadságharccal foglalkozó törté­nelmi írások jelentek meg, ezzel is hangsúlyozva a politikai irányvo­nalat. Ennek igazolására néhány tárca címe egymásután következő szá­mokból: 98—100. sz.: Kossuth Lajos, 101. sz.: A francia park. 103—104. sz.: Az országos honvédegylet. 107—108. sz.: Az 1859-i és 1866-i önkén­tesek. 112. sz.: Az 1848-i önkéntesek. 114 sz.: Batthyány Lajos kivégez­tetése. 115—116., 118., 120.: Az aradi gyásznapok. 119. sz.: Névsora a pestvárosi nemzetőri tüzérszázad tagjainak 1848-ban. A kisebb hírek közt olyanokra bukkanunk, amelyek szatirikus for­mában, a gúny fegyverével ütnek egyet a szabadság és a demokrácia ellenségem. Stílusuk a Fekete Levesre emlékeztet, írójuk nyilvánvalóan maga Vértesi. Lássunk belőle néhányat! „Juarez — írja a július 23-i szám — durva barbár, amint őt a Moni­teur 2(i nevezi, a franciák beavatkozása előtt a következő iszonyatossá­gokat követte el: Megengedte a vallásszabadságot, az egyházat elválasz­totta az államtól, a kolostorokot eltörölte, s a kolostorok vagyonait az államjavak közé sorolta, az iskolákat az egyháztól elkülönítette, s az ál­lam felügyelete alá helyezte, behozta a polgári és pedig szerződésen alapuló házasságot, a temetőket a községek tulajdonába bocsájtoíta stb. . . . és most lehet, hogy ez iszonyatosságokat folytatni fogja." „Nagy világesemény történt — olvashatjuk augusztus 11-én — s a Hírnök 27 egy egész leíró levelet közöl felőle Bécsből. Ez a nagy dolog ez: hogy gr. Károlyi Alajos megházasodott, s hogy a nászünnepélyen Festetich Györgynek új ruhája volt." „Horváth Mihályt kandidálja a közvélemény a megürült kassai püs­pökségre — értesít a július 2-i szám. — Ez éppen elég ok arra, hogy hazafias kormányunk ne nevezze ki." 5 ü. o. 98. sz, jul. 2. Névtelenül; jelent meg. 6 Le Montieur Universal, a francia császárság hivatalos lapja. 7 A Pesti Hírnök című klerikális lap. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom