AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

A Pesti Hírlap azonban a fiatalság frissessége mellett néha ennek felületességét sem nélkülözte. Újságírói körökben még évek múltán is emlegették egyik melléfogását. Ugyanis mikor Abd ul Azisz szultán keresztül utazott Pesten, a lap augusztus 2-i száma részletesen ismertette, hogy hogyan fogadták, kikkel beszélgetett, milyen nevezetességeket nézett meg, miképp ájtatoskodott Gül Baba sírjánál. Csak másnapra derült ki, hogy a törökök ura ki sem szállt a vonatból. Az egészet Lauka Gusztáv találta ki, a furfangos humorista, hogy ily módon szerezzen magának pár forintnyi honoráriumot.

28 A szélsőbal pártközlönyével, Böszörményi április 1-én megindított Magyar Újságjával a Pesti Hírlap jó elvbaráti viszonyban állt. Kölcsönösen vettek át egymástól kisebb-nagyobb cikkeket, de mindig megemlítve a forrást. Vértesi lapja magának Kossuthnak is megnyerte tetszését. Amikor a szerkesztőség nevében az Olaszországban tartózkodó Szilágyi Virgil tanácsért fordult hozzá: milyen álláspontot foglaljanak el a megyei kérdés rendezése ügyében, hosszú nyíltlevélben válaszolt. Síkra szállt a megyei önkormányzat meghagyása mellett, mert ez szerinte „az utolsó horgony, melyhez még szegény hazánk állami léte s nemzeti élete megmentésének reményét kötni lehet, ha ugyan mindezen tömérdek jogfeladások és veszélyek mellett, melybe hazánk a közösügyi részalkú által sodortatott és sodortatik, a megmentés még lehetséges." Javasolja a főrendiház átalakítását felsőházzá. „Hogy születés tegyen valakit törvényhozóvá, ez deríziója a józan észnek, hogy a kormány nevezzen ki törvényhozókat, ez deríziója az alkotmányosság fogalmának." Küldje tehát — folytatja Kossuth — „a nép egyenes választás útján választottait a képviselőházba, s küldjék a képviseleti alapra fektetendő megyék, szabad kerületek és városok követeiket a felsőházba."

20 A nagy érdeklődést keltő nyílt levelet a Pesti Hírlap vasárnapi számban az első oldalon közölte a következő megjegyzéssel: „A nagy száműzött szózata bizonyára nyom annyit az országos közvélemény előtt, amennyit Deák Ferenc és a jelen országgyűlés többsége" Szövegét azután teljes egészében vagy lerövidítve más lapok is átvették. Az újság, amely Kossuth egykori hírlapjának nevét vette fel, teljes joggal írhatta előfizetési felhívásában, hogy „egyetlen elvhez sem lett hűtlenné, mit dicsteljes előde hirdetett... A Pesti Hírlap továbbra is megmarad az ösvényen, melyre mint többen és többen követik az ébredezek közül — folytatta a felhívás — s míg a hatalom szava el nem némítja, hirdetni fogja a „szabadság, egyenlőség és testvériség" elveit s azok feltétlen és becsületes alkalmazását."

30 A „hatalom szava" azonban hamarosan közbelépett. A kiadó a Kossuth levél megjelenése után hat nappal, augusztus 17-én az egyik napV. A.: Emlékezés Csukássi Józsefrőt. Pesti Napló 1893. 302. sz. Pesti Hírlap. 132. sz. aug. 11. Pesti Hetilap. S3, sz, aug. 12. 172