AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Egyéb tanulmányok - Láng József: Katymár község földrajzi nevei

föld: . . . megnevezéseire eredetiség nyoma nincs ..." (Pesty. 1. Katy­már alatt.). 1909: Felső-Roglaticza: „A falutól keletre Madaras mel­lett elterülő föld Felső-Roglaticza puszta." A nevek nem tévesztendők össze a történelmi forrásokban és irodalomiban található, de más területre vonatkozó azonos nevekkel. (Ez utóbbiakra 1. Iványi. IV. 35. 1. Felső-Roglatica: 1665. és 1904. évi adatok; u. o. 4—6. 1. Alsó Roglatica; Steltzer. 45. 1.; Fényes. 70. 1.) A név ma a történelmi adatokhoz viszonyítva leszűkült területre vonatkozik A terület a lecsapolási munkálatok előtt többnyire tó és nádas volt. A lecsapolás óta nagyrészt szántó, helyenként réttel és legelővel. Rogläticä: 1. Roglatica. m. Roglatica út: 43. fu. (Vö.: Roglatica.) Sanác: 1. Sándormajor. Sándor: 1. Sándormajor. h. Sándormajor: 44. sz, ~ m. Sándor ~ b., n. Sanác. A nevekkel a tör­ténelmi forrásokban és forrás értékű feldolgozásokban is találkozunk. 1864: Sanac: „uradalmi föld: ...megnevezéseire eredetiség nyoma nincs..." (Pesty. 1. Katymár alatt.). 1878: Sanac: „Katymár hatá­rában fekszik Sanac puszta, melyben egy tanterem van berendezve, hol egy katymári tanító időközben tanít." (Fridrik. 169. 1.) 1906: Sanac: „.. . katymári puszta. 1903-ban 39 rk. lakos volt itt," (Iványi. IV. 112. 1.) 1906: Sándor major és Sanatz: (ÁFHi) A terület köz­pont jiában régebben major állott több cselédházzal, Ezek nagyobb része az utóbbi években elpusztult. A terület Sándormajor neve hi­vatalos magyarosítás útján keletkezett. E névnek ma a magyar szó­használatban egyre inkább a Sándorra rövidült alakja használatos. A Sanac név eredete ismeretien a ma élők előtt. Sár': 1. Sára. m. Sám: 45. sz. ~ n. Sár' ~ Sáry ~ Sára ~ Sári ~ Sára puszta ^ Sárra ~ Saára ~ Sári puszta ~ Sáripuszta. A nagykiterjedésű te­rület csak az 1760-as évek végétől szerepel Katymár részeként. A név eredetileg települést jelölt, amelyet Steltzer szerint (34. 1.) 1364 óta említenek a források. A középkor okleveleiben s más forrásaiban főleg személyneves alakban (ezek alább, mint Ólegyennél is, ugyan­azon okból mellőzve) igen gyakran találkozunk a névvel. 1461: A ka­locsai érseknek a lengyeli (1. Ólegyen) templomot kirabló és fel­gyújtó Töttös László és társai ellen vizsgálatot rendelő oklevél Esz­terrel, Katymárral, Pataiával együtt szintién megemlíti a helyet. (Z. X. 119. oki.) A név előfordulásai: „...in possessionibus eorum Ez­ther, Kathmar, Patala et Sary commorantibus ..." (Z. X. 143. L), ,,.. .in dictis possessionibus Ezther, Kathmar, Patala et Sary com­morantibus ..." (u. o.). 1481: Csapi György, Zsigmond és Pál bir­329.

Next

/
Oldalképek
Tartalom