AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)
Egyéb tanulmányok - Láng József: Katymár község földrajzi nevei
tokáik tárgyában a király előtt Csapi Jánossal egyezséget kötnek. Az erről szóló oklevél ismét Eszterrel együtt ejt szót a helységről. (Z. XI. 164. oki.) A név előfordulása: „Quomodo ipsi totalas possossiones ipsorum. . . Ezther, Sary, Keches in Bodrogh (Z. XI. 293. 1.). 2520; Sáry névalakkal szerepel a Bodrog megyei tizedjegyzékben. 1598: Esztergomi vidékének újratelepítése alkalmával Katymár és Ölegyen lakosaihoz hasonlóan Sára lakói is elköltöztek. Településként a helységről ekkor hallunk utoljára. A nevet a források ezt követően csak pusztaként említik. Az Esztergom vidékére költözésről tudósító okmányban a hely neve Sári alakban szerepel. (Sz. 1903. 535. 1) 1600: Soós János, Géczi András és Kohári Péter iktattatnak be többek között Sáry birtokába is. 1633: Sári: Mint elhagyott puszta Kovács Miklós birtokába kerül. 1653: Liptay István kapta utódlási joggal. 1658: Sary: Uratlan birtokként a nádor Serényi Pálnak adományozza, de a beiktatásnál Liptay István ellentmond. 1660: Sári: Bori Mihály és György iktattatnak be a birtokba. 1679; Sára: Az érsek harácsfizetői közt szerepel. 1681: Sári:. Báró Balassa Ádám és nejének birtokába kerül. 1703: Az azévi összeírásban Sára névvel pusztaként szerepel. 1724: Sárra: A Czobor birtokról készült összeírás megjegyzi, hogy jó szántófölddel, kaszálóval s bő vízzel rendelkezik. (Valamennyi adat: Iványi. V. 110—111. 1.) 1763: Sára: „Katymár falu Sára pusztát tartja bércben, de erre nincs szüksége, mert a hozzátartozó Felső-Roglaticza pusztával elegendő földje van." (Cothmann. 40. 1.) 1768: Sára: Az azévi kamarai térképen Katymár alatt van feltüntetve 283 telekkel. 1805: Ekkor már a Redl család birtokaként szerepel. 1813: Sári: Azévi jövedelemösszeírása szerint Redl Juliannának 4000 hold birtoka volt itt. (Az utóbbi adatok: Iványi. i. h.) 1864: Sodra: „.. .szántóföld:... megnevezéseire eredetiség nyoma nincs..." (Pesty. 1. Katymár alatt.). 1883: Sári: ,,.. . jetzt ein Prädium bei Sztanisits ..." (Steltzer. 34. 1.). 1903: San: A Redl család birtoka 188. rk. és 8 szerb lakossal. (Iványi. i. h.) 1906: Sára (ÄFH2). 1909: Sári puszta (BBVm. L, térkép). 1913: Sáripuszta (Nyr. XLII. 383. 1.). — A jelenleg Jugoszláviához tartozó nagykiterjedésű területet a nép névadásában két részre osztotta: 1. m. Nagy-Sára: 45a. ~ n. Krósz Sáír 3 [Grosse Sára]. Kb.- 2000 kholdas terület. 2. Kis-Sám: 45b. ~ b. Szinokosz ~ n. Klasár 3 [Kleine Sára] ~ n. Sármr Víz 3 [Saraer Wiese]. A bunyevác név történeti forrásban is említve: 1864: Senokos: „megnevezéseire eredetiség nyoma nincs ..." (Pesty. 1. Katymár alatt.). A terület egy részét egyidőben víz öntötte el később legelő volt, melyet finom füvéért részben kaszáltak. A bunyevác névadás az utóbbival függ össze: Szinokosz ~ széna termő hely (vö. sima ~ széna). Az egészhez viszonyítva kisterjedelmű kaszált rész megnevezése terjedt át később a mintegy 1000 kh-at kitevő területre. Sármr Víz 3 : 1. Sára. 330
