AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Szalatnai Rezső: Die Jugend von Mátyás Bél. (Zusammenfassung)

Nagy sóhajjal folytatja: Strba György, Sírba György soha nem gondoltam, Midőn tavaly ősszel súlyos beteg voltam És midőn Halldban teiüled elváltam, Hogy mostan meghalnál, bizony nem gondoltam i Magáról így ír: „Holott még én szegény ez álnok világba Fohászkodván élek sok epesztő buba". De a kegyetlen halál elősietett, elvitte a sok és nagy tudósságú, a képmutatás nélkül való jámborságú, szelíd és istenes életű fiút. Nemes lelki harcot vívott a korponai bajtárs, „hív voltál, halálig". A halott jelleméről szól a cseh versezetben is. Szembetűnő, hogy Bél a cseh szövegben nem használja a bevett lágyítójeleket, sehol nem jelöli meg a hang hoszszúságát sem, pedig a nyomdákban odahaza is, német földön is használtak ilyen betűket. A szlovák szöveget gótikával írta Bél, a lágyítást a mássalhangzó ismétlése pótolja, ahogyan akkor a nem-szláv írástudóknál ez általános szokás volt. Ha e fejlődést végignézve a Besztercebányára letelepedő, majd onnan már asszonyostul Pozsonyba költözködő délceg lelkészt és pedagógust magát is megkérdezzük nemzeti hovatartozandósága felől, a Sprachmeister bevezetőjét kell feltüntetnünk. Azt hiszem, ez a legilletékesebb közlés. így hangzik: „Letzlich wünschet der Verfasser dieser gering-schätzigen Arbeit von Hertzen, dass da er solche in der aufrichtigen Absicht, seine Mutter-Sprache beliebt zu machen ..." A XVIII. században az anyanyelv azonos a nemzetiséggel, ezt nem is kell magyarázni. Magyar anyanyelvű és nem magyar nemzetiségű Bél Mátyás nem lehetett. Ez világos, nincs is tárgyi bizonyíték az ellenkezőjére. Bél Mátyás magyarnak mondta magát. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, megmásíthatatlan vallomásról van szó. JEGYZETEK Szekfű Gyula megállapításait 1. a Hóman—Szekfű Magyar történet IV. köt. 388.1. — Heister kegyelméről s további Bél-adatokról Haán Lajos ír: Bél Mátyás című akadémiai székfoglalójában: Értekezések a Történelmi Tudományok Köréből, VIII, Bp. 1880. — Karel Plicka képeit a Slovensko vo fotografii Tur£. Sv. Martin,a Matica Slovenská kiadása, 1949- című szép albumában találja meg az olvasó. — A. Petrov megállapításai Bél gazdaságtörténeti művének csonka csehre fordított kiadásának előszavában találhatók: Tractatus de re rustica . . . Praha 1925. — Jozef gkultéty véleménye Bélről 0 Slovákoch с tanulmánykötetében. Tűre. Sv. Martin. 1928. 46. 1.; az állítás összevethető Michal Slávík: Slovenskí národovci do 30. októbral918. Tren£ín, I945. 16. 1. — Az idézett új szlovák irodalomtörténet: Ján Misianik—Jozef Minárik—Milena Michalcová— Andrej Melichergík: Dejiny stargej slovenskej literatúry. Bratislava, 1958. — Szent-Ivány Béla id. tanulmánya s Bél Mátyás versei az Irodalomtörténeti Közleményekben, i960. 2. sz. — A német idézet a Sprachmeister előszavából: „Végül e kisértékű mű szerzője szívből kívánja, őszinte szemléletű lévén, hogy anyanyelvét evvel megkedveltesse .. /' — Benda Kálmán, a történetíró, felhívta figyelmemet néhány adatra. A Bél-féle ajánlásban említettek közt szerepel Fischer Mihály, akit 1703 végén nevezett ki II. Rákóczi Ferenc a besztercebányai ércműhely főinspektorának. Bél 1704. szeptember 10-én indult Besztercebányáról Haliéba. Ezek szerint a nyomtatvány — írja Benda Kálmán — 1703 novembere és 1704 szeptembere közt jelenhetett meg. Ugyancsak Benda Kálmán figyelmeztetett rá, hogy Klement Jánost Mártonnak hívták, ez a helyes névhasználat, Szent-Iványi Béla azonban Jánost ír. — Tálasi István egyetemi tanár, az ismert néprajztudós, egyelőre egyetemi jegyzeteiben publikálta az érdekfeszítő Cseszneky-adatot. / DIE JUGEND VON MÁTYÁS BÉL (ZUSAMMENFASSUNG) Mátyás Bél, „magnum decus Hungáriáé", der kennzeichnende Vertreter der ungarischen Aufklärung des 18. Jahrhunderts, der geographische, ethnographische, wirtschafte- und gesellschaftsgeschichtliche Inventator, wurde in der Gemeinde Ocsova im Komitat Zólyom am 24. März 1б84 geboren. Die Abhandlung fasst alle 253