AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Tóth András: Egyetemünk könyvtárhálózatának néhány problémája

tika és az elmélet. A gyakorlatban viszont arra lenne szükség, hogy a ma még sok­helyt igen erősen érvényesülő kari és tanszéki egocentrizmus korlátait a felsőbb egyetemi vezetés támogatásával áttörjük, s élőbbé tegyük az összegyetemi érdekek szolgálatát. Megnyugtató viszont, hogy az egész egyetemi könyvállomány kéthar­mad részét függetlenített könyvtáros kezeli, s ebből a könyvállományból egy főre 14 000 kötet jut. 2. Külön kell foglalkoznunk a nem függetlenített könyvtárosok kérdésével. A 76 intézetből 54-nek összesen kb. 230 000 kötetnyi könyvtárát ilyen könyvtárosok kezelik. Ezek többsége oktató, kisebbsége adminisztratív dolgozó. Ezen a téren a következőket óhajtja elérni a központi könyvtár: a) lehetőleg a tanszékek fiatal dolgozói lássák el a könyvtárosi munkát. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert véleményünk szerint így a fiatal oktatók alaposabban megismerkednek szaktudományuk munkaeszközeivel; b) a nem függetlenített könyvtárosok is legalább 4—5 évig egyfolytában lássák el a könyvtári munkát. Csupán így biztosítható a megfelelő gyakorlat megszerzése, s csupán így van komoly értelme a szakmai képzésnek. A hálózati központ a könyvtári munka elbírálása során magasabb követelmé­nyeket állít a függetlenített könyvtárossal rendelkező tanszéki könyvtárak elé. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nem függetlenített könyvtárost mentesít­hetjük a könyvtári munka elemi követelményei alól. Vannak oly könyvtári mun­katerületek, melyeken feltétlenül és mindenütt meg kell követelni a könyvtári szakmai szempontok érvényesülését, mivel ellenkező esetben a hálózat nem tudja ellátni funkcióját. Világosan kitűnik ez a nem függetlenített könyvtárosok munka­intenzitásának vizsgálata során. Az 54 ily könyvtárossal dolgozó tanszék közül 21 (tehát a 39%, az összes tanszékek 28%-a) nem jelentette be a könyvtári órákat, tehát feltehetően nem is tart rendszeres szolgálatot. A rendszeres könyvtári óra megtartása pedig alapvető könyvtári követelmény. 11 Az ily könyvtárosok könyv­tári munkára fordított munkaidejének vizsgálata bizonyos mértékig kedvezőbb képet nyújt. Ez egyetemi átlagban heti 5,5 óra, ami csupán a magas kötelező óra­számhoz viszonyítva nem kedvezőtlen. Ezen a téren komoly eredményt lehetne elérni, ha országos viszonylatban biz­tosítani lehetne a nem függetlenített könyvtárosok számára a könyvtári munkának megfelelő arányban a kötelező óraszámba történő beszámítását. 3. A függetlenített és nem függetlenített könyvtárosok létszámával kapcsola­tos kérdések tekintélyes részét lehetne megoldani akkor, ha a már említett személy­zeti átcsopotosítást könyvtárcsoportok (blokk-könyvtárak) már régebben is tervezett létesítésével kötnénk össze, azaz ha a rokon szakmák jelenleg gondozatlanabb kis könyvtárait nagyobb és szakszerűen vezetett egységekbe lehetne összefogni. Ezen a téren a kezdeményező lépések megtétele most is a hálózati központ feladata, a kivitelezés terén viszont elengedhetetlen a felsőbb egyetemi vezetés tekintélyének hatásosabb érvényesítése. II. Tanulságos megállapításokat tehetünk akkor is, ha a hálózat állomány- és gyarapodási viszonyait vizsgáljuk. 1. Az állomány karonkénti megoszlása a következő: Kar Kötet % ÁJK 152 474 22,5 TTK 185 685 29,1 BK 293 622 43,8 Gimn. 32 149 4^ ELTE 663 930 100,0

Next

/
Oldalképek
Tartalom