Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)
1967-06-01 / 21-22. szám
versezete pedig a költészet minden szabályának a legteljesebben megfelelő, így Arany János neve és dicsfénnyel övezett alakja örök időkre összeforrt a magyar elbeszélő költészetnek oly művészi tökélyre emelt színvonalával, melynél szebbet és jobbat mégcsak elképzelni sem lehet. Miután élete utolsó 5 évét — sajnos, már betegeskedve — a Margitsziget tölgyfái közt töltötte, 65 éves korában halt meg. Temetése a Tudományos Akadémia előcsarnokából történt, ahol búcsúztatójában Gyulai Pál mutatott rá tüneményes irodalmi pályafutására, ami a nagyszalontai paraszt Kun. hótól a Tudományos Akadémia palotájáig vezetett. Arany János költői nagyságát úgy a korabeli, mint a későbbi nemzedékek mindig elismerték, igy versei egyaránt ott szerepeltek az iskolás gyermekek padjain, mint a felnőttek könyvtárában. Nagysága mégis sohasem tündökölt annyira, mint a már több mint 2 évtizede tartó mai korszakban, amikor a minden széptől és jótól, s igy a szellemi kultúrától is teljesen megfosztott hazánk életében költészet és költők egyáltalán nincsenek. * * * 150 éve, 1817-ben született egy rimaszombati iparos család gyermekeként Tompa Mihály, az irodalmi hármas (Petőfi, Arany, Tompa) másik tagja is. Szülei szegénysége miatt csak a tehetségét felismerő jótévői segítségével tudta iskoláit folytatni, majd befejezni Sárospatakon, ahol az irodalom utáni érdeklődése már megmutatkozott. Onnan rövid időre Pestre kerül, s barátságot köt Petőfivel is, de természete a magányt keresi. így előbb Bején majd Keleméren, végül Hanván lesz pap. — Mint tábori lelkész résztvesz a szabadságharcban, melynek letörése után hosszabb időt kell elszenvednie vizsgálati fogságban, melyre “A gólyához” c. verse szolgáltatott okot. Ennek a ma is aktuális elégiának csak 2 sorát idézzük: ‘‘Neked két hazát adott végzeted, Nekünk csak egy — volt! az is elveszett”. Az elnyomás éveiben a nemzet legnépszerűbb költője. Ezt a “rangot” allegorikus verseivel érte el, melyekben mondanivalóját kifejezte. Sokat bánkódik hazája sorsa felet, s ez a hangulat tükröződik vissza költeményeiben is, melyek burkolt jelentőségűek. Ezidőben az elnyomott nemzet hangulatát lírikusaink közt ő fejezte ki a leghívebben. Levelező tagja volt az Akadémiának. Lángoló nagy költőnket a szívbaja ölte meg 51 éves korában. Életnagyságu szobra szülővárosában van a róla elnevezett téren. * ❖ * 150 éve született Irinyi János magyar kémikus, a “zajtalan” foszforos gyufa feltalálója. Ö alapította 1840-ben az első magyar gyufagyárat. A szabadságharc alatt Kossuth a hadianyag-gyártás megszervezését bízta rá. ❖ * * 23