Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)
1967-06-01 / 21-22. szám
ÉVFORDULÓK. 600 évvel ezelőtt, 1367-ben alapította Nagy Lajos királyunk V. Orbán pápa jóváhagyásával a pécsi egyetemet. Ez a régebbi alapítású hires bolognai és a pécsinél alig néhány évvel korábban létesült prágai, krakkói és bécsi egyetem után egész Középeurópában — odaértve az akkori német fejedelemségeket is — sorrendben az ötödik volt bizonyságául annak, hogy Magyarország már akkoriban is mennyire lépést tartott — sőt más országokat megelőzött — a nyugat és középeurópai szellemi kultúrával. A pécsi egyetemen jogi, orvosi és bölcsészeti fakultás volt. * * * 400 éves jubileumát ünnepelte Debrecenben, a “kálvinista Rómában' a Magyar Református Egyház. Az ünnepségek május 19-én kezdődtek a történelmi Nagytemplomban rendezett zsinattal és bensőséges keretek között, magas színvonalú műsorral 3 napig tartottak. A jubiláris ünnepségeken 21 ország delegátusai vettek részt az 5 világrészből, élükön a Ref. Világszövetség elnökével. — Az USA-t 20 tagú küldöttség képviselte . parádés zsinaton. * * * 300 éve leplezték le a Wesselényi féle összeesküvést, azt a főúri és nemesi szervezkedést, amelynek célja a Habsburg uralom megdöntése volt. Zrinyi Péter horvát bán, sógora Frangepán Ferenc, az országbíró Nádasdy Ferenc és Bónis Ferenc köznemes fejét a császári hóhér ütötte le. Ezeken kívül mintegy 2000 magyart börtönöztek be. Wesselényi a leleplezés előtt meghalt. ❖ ❖ « 150 évvel ezelőtt, 1817 márc. 17-én született Nagyszalontán hazánk egyik legnagyobb és legtermékenyebb költője Arany János. Egyszerű, szegény paraszti családból származott, akinek már a középiskola elvégzése után állást kellett vállalni, hogy eltarthassa magát és családját. így élete folyamán vándorszínész, szülőhelyén városi aljegyző, az 1848/49-es kormánynál belügyi fogalmazó, nagykőrösi gimnáziumi tanár, Pesten irodalmi lapszerkesztő, majd a Kisfaludy Társaság igazgatója, végül a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt. De az ezekkel járó terhes elfoglaltsága mellett is csak úrrá lett rajta Isten adta tehetsége és alkotási vágya. Költeményei zömmel elbeszélő jellegűek, melyek tárgyát a magyar és külföldi történelemből, de légióként népünk életéből merítette. Legnagyobb alkotása a Toldi trilógia (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje) volt, melynek nagyerejü kedvenc alakján kívül még a szelidlelkü Piroska és a hűséges Bence a főszereplői. Egyéb költeményeinek száma több száz, melyek annyira szebbnél-szebbek, hogy csak valamennyi címét lehetne felsorolni. Költeményeinek nyelvezete nemcsak a legtisztább magyar, hanem nyelvünk gazdag szókincsével és annak dallamával tüneményesen játszó,
