Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1963 (6-9. szám)
1963-02-01 / 6. szám
1 TESTÜLETÜNK TÖRTÉNETE (Befejező rész) A katonailag megnyert, de alattomos belső bomlasztások miatt mégis elvesztett 1. v. háborút követő megszállások, majd más súlyos feltételeket is ránk kényszerítő, 1920. jun. 4-én aláirt trianoni békediktátum, a továbbiakban uj, s az 1881-1918 közötti korszaknál sokkal nehezebb feladatok elé állították a minden jelenségre legérzékenyebben reagáló közb. szolg-ot teljesítő, s a Haza sorsával elválaszthatatlanul összeforrt Testületünket. Hazánk 1000 éves területének 2/3 részét és lakosságának több mint felét, az ott levő beépitettségekkel, kultúrintézményekkel, a hegyeket borító hatalmas erdőségekkel, az azok méhében levő gazdag ásványkincsekkel, a Bácska és Bánát aranykalászaival együtt mind elvesztette. A Kárpátok koszorúi, a Duna alsó folyása, a Dráva — társországi viszonylatban a Száva — és a Lajta által alkotott természetes határai egyetlenegy ponton sem maradtak meg, hanem azokat minden irányban nyílt és Ausztria kivételével mindenütt ellenséges határok váltották fel. A megmaradt kis ország lakossága a megszállt területekről történt tömeges átköltözés folytán megsürúsödött, az Oroszországból 1919 tavaszán 137 nap tartamára becsempészett és népünk lelkiségétől olv annyira távolálló, romboló irányzatú bolsevizmus pedig nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag még a 4 és 1/4 évig tartó háborúnál is súlyosabb károkat okozott. Mely körülmények a közb-i viszonyokat mind előnytelenül érintették és befolyásolták. Mindezeken kívül az említett békediktátum csak 35,000 főnyi hadsereget engedélyezett, minek folytán katonai jellegű Testületünk létszáma és súlya lényegesen megnövekedett ugyan, de az ezzel járó fokozottabb katonai kiképzés újabb feladatokat jelentett az elsősorban közb. szóig, ellátására hivatott Testületünknek. Ebben az időszakban Testületünk alapszervezetében, szóig, teljesítési rendszerében és ezekkel összefüggő egyéb viszonyaiban — éppen ezeknek alapjában történt kitűnő felépitettsége folytán — lényeges változások nem történtek, a korszerű követelményeknek megfelelő fejlődés viszont annál inkább előtérbe került. Az eddigi — 1881-1918 közötti korszakra vonatkozó — ismertetésünktől eltérő lényegtelenebb változásokat, valamint a történt korszerű fejlődéseket az alábbiakban foglaljuk össze: 1920-ban — az akkori leromlott gazdasági és közb-i viszonyokra való tekintettel — minden közig, járás székhelyén a régi szakpk-nak megfelelő, de idős fhdgy., vagy szds. pság-a alatt — a régi jőrm. helyettesként való beosztásával — járási cső. pság-ot, minden vármegye székhelyén pedig a régi sznypság-nak megfelelő, de örgy., vagy alez. pság-a alatt álló, sgt-tel is ellátott vármegyei cső, pság-ot állítottak fel, melyek székhelyén és azok alárendeltségében — főként kiképzési, de karhatalmi célokból is — a régi tanosztályoknak megfelelő cső. iskolákat létesítettek, ahol 1 szds. pság-a 2
