Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1963 (6-9. szám)
1963-02-01 / 6. szám
alatt, alantos ti-ek és segédoktatok beosztásával a prb. cso-ók kiképzése folyt. Ugyanekkor a pótsznypság-ok megszüntetésével 1 g. fóti. főnöksége alatt és a régi szv. törm-ek beosztásával a vm-i cső, pság-oknak alárendelt gazdasági hivatalokat állítottak fel, a kerpság-oknál levő számvevőségeket pedig 1 g. töti, főnöksége alatt törzsgazdasági havatalokká alakították át. Ugyancsak 1920-ban Bpesten 1-1 ezds. pság-a alatt — a kerpság-okkal azonos jelleggel és alárendeltséggel — 1-1 állandó jellegű ti. tant. pságot, valamint szabályzat szerk. és tanulmányi bizt-ot állítottak fel. Az öpk. képzés eleinte Ostffyasszonyfán, majd 1927-től az elveszített nagyváradi pótlására Szombathelyen épített öpk. képző iskolában történt. A szervezésnek ez a módja azonban a járási-és vm-i cső. pság-okra nézve nem minden tekintetben vált be. Azok területe ugyanis teljesen a polgári közigazgatási határokhoz alkalmazkodott, ami azonban — különösen járási viszonylatban — az alárendelt őrsök aránytalanságához, sőt sok esetben azok túl kevés számához vezetett (igy pl. a kőszegi járáspk-nak csak 1 Örse volt), polgári hangzású elnevezésük pedig azt a látszatott keltette, mintha azok a helyi közigazgatási hatóságoknak (főszolgabíró, alispán) alá lettek volna rendelve. így 1925-ben a járási cső. pság-ok nagyobb és a vm-i cső. pság-ok kisebb mérvű összevonásával a szervezés eredeti rendje állt helyre, de — az említett magasabb rendf-u pk-ok mellett .— azzal az elnevezésbeli különbségekkel, hogy a régi jőrm-eket szakpk-nak, a régi szakpk-ot sznypk-nak, a régi sznypság-ot pedig osztálypság-nak nevezték el, igy a vezetésnek ez a módja és az egyes pk-ok hatásköre — kerületig, illetve ezredig értetten most már teljesen azonos volt a honv-ség szervezetével. A kerpság-oknál — orvos és hadbirák beosztásán, valamint a sgt-ség létszámának emelésén kívül — változás nem történt. Ezek székhelye — a honv. vddr. pság-okkal egyezően és sorrendjük szerinti számozással —Bpest, Szfhvár, Szthely, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc voltak, melyekhez a Felvidék-i sávnak az 1938. nov. 2,-iki 1. bécsi döntéssel történt visszacsatolása után Kassa, majd Észak-Erdély-nek az 1940. aug. 30-iki 2. bécsi döntéssel történt visszacsatolása után Kolozsvár és Marosvásárhely járultak. A magasabb szerveknél —< létszámemelésen kívül — változás nem történt. Ebben az időszakban bekövetkezett korszerű fejlődés azonban az 1881 óta fennálló alapszervezet mellé már korszerű szervek létesítését is megkívánta. A megkisebbedett ország sürü vasúti hálózata, a közúti közlekedési eszközök szaporodása, légi járatok beállítása, az intellektuális és politikai bűncselekmények emelkedése a bűnözők működési és menekülési területét — a régebbi, inkább helyi jelleggel szemben — megnagyobbította. Szükségessé vált tehát oly nyomozó szervek létesítése, melyek nagyobb területen — sőt felsőbb fokon központilag — rendelkeznek hírszolgálattal 3
