Eger - hetente négyszer, 1944
1944-08-28 / 136. szám
Vf Ígér, L K 'évfolyam, 136. szám. Aba 20 fillAb # Hétfő ♦ Trianon 25,1944. augusztus 28. slOfizetési díj i 4fg hónapra 3 P 40 fillér, V* évre 10 P, — Bgges szám árai hétköznap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSZEH SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 17f. Csekkszámla: 51.0fiti A város képviselőtestülete elrendelte a Békés-féle hagyaték sürgős bérbeadását Eger, augusztus 28. Eger Táros képviselőtestülete szombaton rendes közgyűlést tartott dr. Pál Endre polgármester elnökletével. A gyűlésen a képviselőtestület tagjai mérsékelt számban vettek részt, de az előadott tárgyak álta- Iában érdeklődést keltettek. Nagyobb vita a Békés féle 12 holdas alapítványi szőlő bérbeadása körül fejlődött ki és a vita végén & közgyűlés úgy határozott, hogy a szőlőt a legsürgősebben bérbe kell adni. Újabb hat évre meghosszabbították a Síkfőkút bérletét A közgyűlés először a eikfőkúti nyaralótelep bérletével foglalkozott. Dr. Jankovics Dezső adta elő az ügyet. A város az özvegy Szánthő Györgynével fennálló bérleti szerződést további hat esztendőre meghosszabbítja, évi 3600 pengő bérösszegért. A bérösszegből a szerződés szerint a város 2800 pengőt a fürdőtelep fejlesztésébe fektet. A szerződést a képviselőtestület jóváhagyta. Újból felállítják a pusztagazdaságokat Pap István tanácsnok ismertette ezntán a városi legelóbiiottság ülésén höZött határozatokat. A legelő- ügyi bizottság megállapította az állatok legeltetési díját, meghatározta a legeltetés időpontját, megkötötte az állatok balesetére az önbiztosítást, intézkedett a legelőterületek után a gazdákat terhelő állatbeszolgáltatással kapcsolatban. A legeltetési dijak a következők : tehén után 60, borjú, 16 után 15, sertés ntán 35, süldő után 30, kecske és juh után 25 pengő. A legeltetés május 1-én kezdődik, sertést csak az alsó járásban hajtanak ki. A biztosítást illetőleg a bizottság úgy h&t-úrozoté, hogy ön- biztosítást kőt. A [gazdák maguk becsülik fel állataikat és a becsérték egy százalékát beűzetik közös számlára. Ebből az összegből kártalanítják a balesetet szenvedett állat gazdáját az állat értékének nyolcvan százaléka erejéig. Az állatbeszolgáltatásban a városi juhászat siet a gazdák segítségére, a- mennyiben egy évi szaporulatot ad be a gazdapontok teljesítésére a legelőterületek után. A Békés-féle hagyaték ügye Ugyancsak Pap István tanácsnok ismertette a Békés-féle hagyaték ügyében kiküldött bizottság véleményét. Bejelentette elöljáróban, hogy dr. Pál Endre polgármester a városi gazdaság helyzetének megvitatására értekezletet hívott össze a város gazdasági szakértőiből. A bizottság feladata az volt, hogy megoldást keressen a magas napszámbérekkel kapcsolatban a munkák elvégzésére, mert a hivatalos napszámbéreken felüli kiűzetéseket a minisztérium a közületeknek kifejezetten megtiltotta. Az értekezlet az egyes munkáknál a terményben való fizetést javasolta a maximális áron s ezt a megoldást a közellátási felügyelőség is tudomásul vette. A legelőkkel kapcsolatban a város kérelmet intézett a földművelési minisztériumhoz, hogy az üzemterv végrehajtását a háború idejére függessze fel, ugyanakkor a kérelemben azt is kérte a város, hogy visszaadhassa a gazdáknak a legelők kezelését és ismét megszervezhesse a pusztagazdaságokat, mert a legelők eddigi fejlesztésére negyven ezer pengőt fizetett rá. A Békés féle szólót a kiküldött bizottság a legalaposabban megtekintette. Megállapította, hogy a szóló a lehető legkitűnőbben volt kezelve s hogy eddig nem hozott hasziot, előző elhanyagoltságának tulajdonítható. A bizottság véleménye az, hogy a szőlőt most, amikor már hasznot Ígér, nem szabad bérbeadni. A bizottság véleméayéhez elsőnek dr. Szabó Szilárd szólt hozzá. Ennél a kérdésnél az a döntő, hogy az alapítvány kezelése mibe kerül a városnak. A Békés féle szóló ügye állandóan foglalkoztatja a város képviselőtestületét. A gazdasági intéző idejének huszonöt százalékát elveszi, a városi fogat is gyakran jár ki a határba a szóló miatt. Mindezekkel szemben aj városnak semmi haszna sincs az alapítványból, az alapítvány célja szerint. Meg kellene fontolni azt az álláspontot, hogy nem volna e jobb egyáltalán lemondani az alapítvány kezeléséről. Addig is mindenesetre bérbe kell adni a szólóingatlant. Fehér Aladár: A bizottság szakszempontból birálta felül a szólót és ennek megfelelően alkotta meg véleményét. Amit a szőlőben tapasztalt a bizottság, az dicséretére válhatik ifj. Braun Károly városi gazdatisztnek és a néhány éves szakszerű kezelés most hozza olyan olyan helyzetbe az ingatlant, hogy visszafizetheti a befektetett összegeket. Ma azonban a város érdekei úgy kívánják, valóban meg kell fontolni a bérbeadást. Ugyanakkor meg kell fontolni azt is, hogy nem volna-e alkalmas egy városi szólógazdaság létesítése, ahol az Egerre jellemző vörösborokat szűrik, mert vörösbort alig lehet kapni az egri gazdáknál. Vitéz Polánkay László: Elvileg le kell szögezni, hogy a városi ingatlanok számát inkább szaporítani ajánlatos. A bérbeadás ellen súlyos kifogásként említhető, hogy a bérleményt a bérbevevő általában kihasználja, befektetéseket ritkán eszközöl.; Cisö&eJőzsef szerint a város minden gazdasági tevékenységre ráfizet, ezért bérbe kell adni a szőlőt. Fehér Aladár megjegyzi, hogy tizenkét év volna az az idő, amely mellett egy bérlő megtalálná a számítását. Mindenesetre megbízható bérlőt kell keresni s nem szabad az ingatlant több ember kezére adni. A vita lezárásaként dr. Pál Endre polgármester szólt a közgyűléshez. Rámutatott arra, hogy van egy alispáni határozat, amely utasítja a várost a Békés-féle szőlő bérbeadására. Ezenkívül a város, amikor vállalta az alapítvány kezelését, elfeledkezett a saját érdekeiről és a kezelésre súlyos összegeket költ. Legjobb volna mindenesetre az alapítvány gondnokságáról lemondani. A polgármesteri válasz után a város képviselőtestülete bizottságot küldött ki a bérleti feltételek megállapítására. A magyar csapatok a szovjet páncélosokkal szemben Is megálltak helyüket Az Interiaf jelenti: A Kárpátok előterében a magyar csapatok sikeres helyi csatározásokat vívtak és elfoglaltak egy fontos magaslati pontot. A magyar csapatok a szövi jet támadó páncélosaival szemben is megálltik helyüket. Járadék előleget vehetnek fel a hadirokkantak és hadiözvegyek A hivatalos lap pénteki száma rendeletet közölt, amely lehetővé teszi, I., II. és III. járadékososztályú hadirokkantak és haiözvegyek gazdasági megerősödésüket szolgáló beruházások céljára nagyobb jára- dékelóleget vehessenek fel, amelyet azután járadékukkal törleiszenek. A járadékelóleg folyósítását a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) rendeltei a törvényhatóság területén működő közjóléti szövetkezet javaslatára. A járadékelőleget a hadigondozott csak a lakóhelyén működő közjóléti szövetkezet közreműködésével használtatja fii. A közjóléti szövetkezet maga szerzi be a járadékeló- legból a szükséges termelő eszközöket, vagy anyagot és természetben adja át a hadigondozottnak. A járadékelőleget, amely az 5000, sót a magasabb járadékosztályúak- nál a 7000 pengőt is meghaladja, legkésőbb tíz év alatt kell visszafizetni. A rendelet lehetővé teszi azt is, ' hogy a 45 évesnél fiatalabb I., II. és III. járadékosztályú hadirokkant házasodás céljára is kaphasson já- radékelóleleget, feltéve, hogy az országos nép- és családvédelmi alapból házasodási kölcsönben nem részesült. Az országos hadigondozó hatóság ez úton hívja fel az érdekelt hadirokkantak és hadiözvegyek figyelmét, hogy járadékelőleg folyósítása iránti kérelmet mindaddig ne nyújtsanak be a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, még kevésbbá közvetlenül az országos hadigondozó hatósághoz, mig a részletes rendelkezéseket magábanfoglaló végrehajtási rendelet meg nem jelenik. A járadékelólegek folyósítására rendelkezésre áiló pénzösszeg nem teszi lehetővé, hogy valamennyi
