Eger - hetente négyszer, 1944
1944-08-28 / 136. szám
2 EGEK 1944. augusztus 28. egyébként arra igényjogosult hadirokkant is hadiözvegy még ebben az évben kaphasson járadékelóle- get — ez csak fokozatosan történhetik úgy, hagy elsősorban a legjobban rászorult csoportok részére teszik lehetővé a járadékelólegek folyósítását. beréletbsn alig eaett kár, az elsősorban köszönhető a lelkiismeretes riasztásnak. Bőven volt ideje mindenkinek a felkészülődésre és az óvóhelyekre való vonulásra. A néhány haláleset is csak úgy tértént, hogy kíváncsiskodtak és nem vonultak le az óvóhelyre, hanem kintről figyelték a bombázást. Az erős légnyomás lett a vesztük. Két gép nem tért vissza ... Közvetlen a légitámadás után jelentések érkeznek. Az erős légvédelmi elhárításunk ezúttal sem maradt eredménytelen. Több gép kapott kisebb-nagyobb találatot. A beérkezett jelentések szerint az egyik megsérült is lezuhant, a személyzete porráégett. Kis idő múlva egy másik gép lezuhanását is jelezték. A hatóság eddigi [megállapítása szerint 17 bomba nem robbant fel. Ezeket sárga zászlócskákkal határolták körül. így folyt le Miskolc ellen az éjszakai terrortámadás Az előrelátó riasztásnak és a lakosság fegyelmének köszönhető, hogy emberéletben alig esett kár (Ilegjelent a kormányrendelet a zsidó haszonbérietek megszüntetéséről A Miskolcon megjelenő Magyar Élet legutóbbi számában Nagy Tibor tollából j slant meg az alábbi írás a mnlt biti légitámadásról. A cikknek érdekessége és tanulságai miatt a következő részleteket közöljük : Csillagtalan este borult Miskolra kedden. Valahonnan a Bükk hegység felől fel felvillanó fények jelezték az égiháború közeledését. Sokan kint ültek a házak udvarain, beszélgettek, élvezték a forró nap utáni hús levegőt. A csendes nyáresti hangulatot tíz óra előtt hat perccel zavarta meg a rádió műsorsugárzásának leállása, majd azt gyorsan követő körzeti riasztások. Az egyik légoltalmi tájékoztatóban a rádió közölte, hogy erősebb ellenséges bombázókötelék tart Miskolc felé. A légi veszélyt jelző sziréna 10 óra 43 perckor szólalt meg. A sötét éjszakábaa megindult Miskolc lakossága az óvóhelyek felé, a mozgás a 11 óra 51 perckor bekövetkezett riadójelzés után pár perc múlva már míg is szüut. Csend borult az avasaljai városra, csak a hivatalos közegek maradtak őrhelyükön, figyelték a légteret. Megjelelnek a célvilágitó gépek Mi is elhelyezkedtünk az egyik helyiségben „valahol Miskolcon“, ahol pontos műszerek segítségével térképre hajló egyének rögzítették a berepülés útvonalát. — Négy ellenséges gép, elhagyva Szolnokot, Miskolc felé közeledik, — hangzott az egyik jelentés. — Híradós lányok nagy szerga- lommal kezelik a távbeszélő vonalakat, a beérkező jelentéseket azonnal rendeltetési helyre továbbítják. Uja’ob jelentés [érkezik az egyik figyelő őrstől: — Ellenséges gépek átlépték a „Miskolc“-i légteret is Miskolc felé közelednek. Parancsok röpködnek a levegőben, a távbeszélő állandóan cseng, majd egyhangú repülőzúgás hallatszik. A figyelő őr* jelenti, hogy gépek érkeztek a város fölé és világító bombákat dobtak le. Először a város négy sarkát világították meg, majd egymásután minden rendszer nélkül szórták le a már ismert „Sztalin-gyertyákat“. A célvilágitó gégek megkezdték munkájukat. Kezdődik a tánc . I. A gépágyúk érés tüzelésbe kezdenek, hamarosan több világító testet találnak el mérnöki pontossággal. Da a célvilágitó gépek újabbakat dobnak le. A zaj egyre erősödik. Erős morajlás hangzik kívülről, majd tompa, sistergő pnffsnássk. — Megérkezett a bombázókötelék, — mondja valaki mellettünk. Igen, a bombázók megérkeztek és megkezdték terrortámadáankat. Egymásután dobják le robbanó- és aknabombáikat. Sivító, sistergő hangok keveredlek a légtérben, amibe erőteljesen szól bele a légelhárító ágyúk erős, mély ugatása. Megkezdődött a tánc! Az angolszász kötelékek az erős légvédelmi zárótűztól hamaresan szétszóródaak, most már tervszerűtlen bombázás következik. A légnyomás minduntalan meg-megzörgeti a kijárat vasajtaját. A bombázott helgeken A zaj lassan elül. Vége a légitámadásnak. A híradós leányokon meg sem látszik a gyengébb nemnél megszokottabb félelamérzet. Ismét jelentés érkezik. — Az ellenséges kötelékek Galyatető és Tiszadobnál kiléptek a „ Miskolc“-i légtérből. Pár perc malva egyenletei sziréia- hang jelei a riadó feloldását. Azoanal gépkocsiba vágjak magunkat és a bembasuj tóttá helyekre robogunk. Az egyes légo-osztagok már szorgalmas munkában állanak. Néhol a lseugedett „Sztalin-gyertya“ kisebb tüzst okozott. Az egyik helyen, ahol honvéd kórház van, a tüzet maguk a sebesült honvédek oltják el. . Megfeszített munkában találjuk a külváros egyik részén a tűzoltókat. Mivel megszakadt a vízszolgáltatás, az egyik víztároló helyről hordják a vizet boszorkányos gyorsasággal. Sehol egy zokazó, sehol jajveszékelés, mindenki megfeszített izom- zattal dolgozik. Lassan kialakul a bombázás képe. Az angolszász terrorlegények ezúttal is békés polgári lakónegyedeket támadtak bombáikkal. Különösen sok romboló és aknabomba esett ezekre a negyedekre. A hivatalos becslés szerint a ladobott bombák száma 600-ra értékelendő. A célvilágitó gépek €0 világitó bombát dobtak le. A lakosság a legnagyobb fegyelmezettséggel viselkedett. Hogy emA Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny augusztus 20-iki számában jelent meg a kormány rendelete a nemzsidók tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanokon a zsidók gazdálkodásának megszüntetése tárgyában. A rendelet a zsidók haszonbérleti szerződését vagy más hasonló jogát megszüatati. Ha zsidó és keresztény együtt béreltek iagatlant, az esetben a zsidó joga megszűnik, a keresztény társbérlő javára azonban a bérleti szerződés feinmarad, kivéve, ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága ezévi szeptember 30-ig kifogást emel azért, mert a körülményekből megállapítja, hogy a keresztény haszon- bérlőtársra támaszkodva folytatta. Ha zsidó javára állott fenn haszonélvezet, ez a haszonélvezet szintén megszűnik. Da ha a zsidó a haszonélvezeti jog alapján keresztény személlyel kötött haszonbérleti szerződést, ez a szerződés fennmarad, ha ciak az ingatlan tulajdonosa ezt a szerződést a gazdasági év végére fel nem mondja. A rendelet a termelés .folytonosságáról úgy intézkedik, hogy a gazdasági év végéig a a gazdálkodást a már kirendelt zárgondnok folg- tatjal Az ingatlannak a tulajdonosa azonban köteles már most gondoskodni arról, hogy az új gazdasági övben vagy ó vegye át a gazdálkodást, vagy az általa választott haszonbérlő. Ha a tulajdonos, illetőleg az új haszonbérló szeptember 15-ig a gazdálkodás továbbfolytatása iráit nem rendelkeznek, a termelés rendjének biztosításáról közhatósági úton történik gondoskodás. A gazdasági felügyelőség köteles ellenőrizni azt, hogy a kelló intézkedéseket megtette-e az ingatlan tulajdonosa a gazdálkodásra. Evégból a rendelet bejelentési kötelezettséget is állapít meg az ingatlantulajdonok tekintetében, akiknek az ingatlanán megszűnt a zsidók gazdálkodása. Ha n«m*a tulajdonos veszi át a gazdálkodást, hanem kiadja az ingatlant haszonbérletbe, az esetben a fennálló rendelkezések értelmében az ingatlanon kishaszonbér- leteket is lehet alakítani. A haszonbérlő kérelmére azoiban a földművelésügyi miniszter — termelési szempontból — a kishaszonbérletek alakítását meghatározott időre elhalaszthatja. Fontos rendelkezéseket tartalmaz a rendelet a zsidó bérló tulajdonában volt élő- és holtfelszerelés tekintetében is. Erre nézve az alspelv ax, hogy azokat értékesíteni kell. Az eladási ár tekintetében az a rendelkezés, hogy ha az ingóságnak hatóságilag magállapított ára van, azon kell eladni, ha hatóságilag megállapított irányár van, akkor ezt kell figyelembe venni, ha pedig egyik sincs, a napi forgalmi árat kell alapul venni. Az ingóságok értékesítését a pénzügyigazgatósig végzi, amely az értékesítés lebonyolítására bizottságot alakít. E bizottság tagjai a pénzügyigazgatóság kiküldöttje, a gazdasági felügyelő (szőlészeti, borászati, kertészeti felügyelő) és a kamarák által kijelölt személy. Ez a bizottság állapítja meg az élő- és holtfelszerelés értékét. Az értékeléshez azonban meg kell hívni azt, aki a gazdálkodást az ingatlanon folytatja. Ez a személy, vagyis tulajdonos, illetőleg a jövendőbeli haszonbérlő nyilatkozhatik az ingóságok értékére és a bizottságok által történt értékmegállapítás után elsősorban ö nyilatkozhatik «tekintetbe», hogy hajlandó-e az ingóságokat a megállapított áron átvenni. Ha a tulajdonos, illetőleg a haszonbérlő ilyen nyilatkozatot tesz, az ingóságokat neki kell eladni. Ha azonban ó nem kéri az ingóságot, az esetben a hadigondozottak és a hadviseltek elsőbbségben részesítésével kell az éló- és holtfelszerelést eladni e vita esetén a vevőt sorshúzás útjái kijelölni. Az éló és boltfelszerelés ellenértékét készpénzben kell kifizetni. Annak azonban, aki a gazdálkodást továb folytatja, tehát a tulajdonosnak, illetőleg haszonbérlőnek a pénzügyigazgatóság kivételesen részletfizetési kedvezményt adhat. Bész- letfizetési kedvezményben csak olyan igásállat és holtfelszerelés vételénél részesülhet a vevő, amely a gazdálkodás továbbviteléhez szükséges. A részletfizetés maximális kedvezmé-
