Eger - hetente négyszer, 1944

1944-01-19 / 10. szám

Are 12 FILLÉR Mger, L V. évfolyam, 10. szám. Szerda Trianon 25, 1944. január 19. ELŐFIZETÉSI DÍJi *gg hónapra 2 pengő, V» évre 6 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap £6 fillér. SZERKESZTŐSÉG Líceum, fsz. 3. Tel; 11. KIADÓHIVATAL: Egyhm. Szent János~ Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.668t Érdekes adatokat közölt az alispáni jelentés a beszolgáltatás mennyiségéről és az ONCSA tevékenységéről A közigazgatási bizottság és a kisgyűlés ülése Szent Margit áldozata* Szent Margit áldozat volt a ma­gyar hazáért. Szülei odaadták Isten­nek, hogy viszonzásul megnyerjék a tatárpuszfitotta ország megmsue- kedését. Amikor aztán vissza akar­ták veoni, szent Margit Önmagát ajánlotta föl nemzetéért és az áldozat keresztjére szegezte fiatal életét a szegénység, tisztaság, engedelmesség fogadalmával. Az áldozattól senki sem tagadja meg a tiszteletet. Szent Margit ál­dozatára is becsüléssel tekint min­den magyar. De áldozatának szelleme tanul­ságos is! Az ő idejében is jól ismerték az országok ügye lendítésének eszkö­zeit : a diplomáciát és fegyvert. A magyar király használta is mindakettőt. Kora szellemében és a saját lelke szerint is egy har­madikat iparkodott bekapcsolni: az Isten segítségét. És ezért odaadta a leányát is; a leánya pedig az életét is. Helyes, hogy a mi korunk bízik a diplomáciában és a fegyverben. Valóban hatalmas tényezők ezek. Ámde ott a baj, hogy csak ezekben bízik. Azt hiszi, hogy az igazságot ez a kettő győzelemre viheti. Pedig- hát Isten segítsége nélkül még az igazság is kevés. Ez a tanulsága Szent Margit ál­dozatának. Dr. Czapik Gyula egri érsek. Eger fSpásztorának ez a vezető cikke a Bádióélet legutóbbi számában jelent meg. Befejeződtek Egerben a Szent Margit ünnepségek. Három napon át fordalt magyar szíve minden tiszteletével és hódo­latával az ország népe a szentté avatott Margit királylány szelleme felé és könyörgésében a nehéz idők minden Szomorúsága, aggódása és könyörgése vegyült, közbenjárásért a magasságos Istenhez, hárítsa el, tartsa távol ettől a szerencsétlen és megpróbált országtól a pusztulás angyalait. Az egri templomokban is meg­tartották a háromnapos ájtatos- ságokat és a hívek nagy tömegei végezték a könyörgéseket. A be­fejező ájtatosságot ma délelőtt dr. Czapik Gyula egri érsek vé­gezte nagy papi segédlettel a fő­székesegyházban, az ifjúsághoz pedig dr. Kiss István érseki tanácsos, teológiai tanár szólt a kimagasló magyar ünnep jelentőségéről. Eger, január 19. Heves vármegye közigazgatási bizottsága hétfr'n délelőtt tartotta rendes havi ülését dr. Hedry Lő rinc m. bír. tanácsos, főispán el­— Egy évvel ezelőtt szorongó gondok között köszöntöttük az 1943. esztendőt, amely immár ugyancsak a múlté. Eltöat sok gyászával, ke­se; őségével, de meghagyta bennünk azt a reményt, hogy a magyarság sorsán az isteni Gondviselés külö­nös kegyelemmel őrködik és azon az őrhelyen, melyen délkelet Euró­pában, a civilizáció határán ezer év óta vészben és viharban hűséggel kitart, ezentúl is szerep vár a ma­gyarság hősi erényeire, büszke, de munkás, edzett és kitartó népére. — Az újesztendő szomorú gyász- szál köszöntött törvényhatóságunk­ra, mert elvitt közülünk egy pat­riarchális szellemű közigazgatási vezető férfiút. Január 9 ín ugyanis elhunyt Okolicsányi Imre, a vár­megye 17 éveu át volt alispánja, törvényhatósági bizottságunk örökös tagja. A boldogult a szó legszo­rosabb értelmében a nép alispánja volt, aki a személyi közelség mele­gével és az érdeklődés vonzó tulaj donságaival fűzte magához várme­gyéjének polgárait. Ösztöneiben őrizte a magyar testvéri közösség érzéseit és hosszú alispánsága alatt fótörekvése az volt, hogy hidat építsen a mesterségesen ellenfelekké nökletével. Az ülés rendjén először az alispáni jelentés hangzott el, amelyet dr. Monostort) Elek vm. főjegyző ismertetett. A jelentés a következőket mondja: varázsolt társadalmi osztályok közé. — Nem száraz hivatalnok, hanem az élet embere volt. Nyugalmazott alispánunk holttestét törvényható­ságunk székházának nagyterméből kisértük utolsó útjára. A temetésen Borsod vármegye képviseletében vitéz Borbély Macsky EmiJ, OM. kormánybiztos főispán és vitéz Mi- kuleczky Gyula alb-pán jelentek meg, impozáns számban vett részt to­vábbá a vármegye közönsége, a m. kir. honvédség, kir. törvényszék, ügyészség, járásbíróság, pénzügy- igazgatóság, továbbá a vármegye területén elhelyezett állami és ön- kormányzati testületek és hivatalok legnagyobb része. — Elhunyt nyugalmazott al­ispánunkat a vármegye halottjáuak tekintettük és emlékét szomorú lé­lekkel és tiszteletteljes kegyelettel őrizzük. — Fájdalommal jelentea továbbá, hogy a fiatal vármegyei tisztikar törekvő tagja, dr. Dombai Béla vár­megyei aljegyző a legszebb hivatá­sának teljesítése közben szerzett és hosszú ideig tartó betegsége után folyó hó 2-án elhunyt. Fiatal kar­társunkat résztvevő lélekkel tartjuk meg emlékezetünkben. tású egységet kellett beszolgáltatni. — Az év végéig beszolgáltattak 29,265 090 kenyérgabona, 9,948.646 zsír- és 31,095.673 szabadválasztású egységet, a hátrálék tehát 2,409.692 kenyérgabona, 23,326.888 zsír- és 68,130.938 szabadválasztású egység. Komoly számok az ONCSA hevesmegyel működéséről — A vármegye közönsége szociális gondozása érdekében különös gond- pal őrködtem a Közjóléti Szövetkezet célirányos tevékenységén.Az elmúlt évben befejezést nyert az 1942. év­ben elkezdett 151 ház felépítése, amelybe 151 sokgyermekes család az év folyamáé be is költözködött. Az 1943. évben elkezdett 66 darab ház tető alá került, lakható azonban csak ez év májasában lesz. 146 családnak zsidóbirtokból különféle nagyságú szántó és szőlő ingatlant juttattunk. — Tehénjuttatásban 42 család, lójuttatásban ptd;g 12 r£szssíilt[; házépítésre 12 esetben folyósítottunk kölcsönt. — 3 községben utak és utcák földmunkájának elvégzésére 8500P-t, belvizlevezetésra 9500 P-t, házaso­dási kölcsön fejében pedig 29,000 P-t utalványoztam. — Az eddig felépített és jutta­tott ONCSA házak után gyermek­kedvezmény címén 148.604 P 24 f terűit meg a Közjóléti Szövetkezet számára. Az állattenyésztési alap számadása — A th. állattenyésztési alap múlt évi költségvetésében előirá- nyoztatott: 100 darab tenyészbika beszerzésére 230.000 P, 50 darab kan beszerzésére 12.500 P, összesen 242.500 P. Ezzel szemben az alap beszerzett 152 darab bikát, 439.236 P és 128 darab kant 43.925 P, ősz* szesen 483.161 P értékben. Az alap fizetőképességének biztosítására fel­vett 150.000 P függókölcsönt azé? végére visszafizettem, annak elle­nére, hogy a 46.000/1943. F.M.sz. rendelet szerint pótkivetés nem tör­tént. Az alap legnagyobb bevétele a tenyészállatdijakból van, e cinen a múlt évi helyesbített előírás 309.247 P volt, amelyből évvégéig befolyt 288.827 P, igy hátrálék az év végén 20.385 P. Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet. — Tekintetes Bizottság! — A közigazgatás legnehezebb feladatát az elmúlt évben is a köz­ellátási igazgatás okozta, s ennek zavartalan biztosítása érdekében a legnagyobb erőfeszítéseket kellett tennünk. Különösen a szén, tűzifa, továbbá a cipó és talpbórrel való ellátás terén küzdünk sokszor meg­Közellátási gondok Közigazgatási oldhatatlan feladatokkal. A csekély készlet igazságos elosztására való törekvés vezetett abban az intéz­kedésemben, amely szerint az al­földi községek tűzifával való ellá­tása érdekében az erdei fuvarosok és munkások részére juttattam a rendelkezésemre álló lábbelik na­gyobb részét. Hány búza» és zsírpontot szolgáltattak be Heves vármegyében — A vármegye területén az 1 njérgabunapontot, 33,275.537 zsír- 1943. év folyamán 31,674.782 ke- | pontot és 99,226.611 szabadváiasz­'b Megemlékezés az elhunyt ny. alispánról

Next

/
Oldalképek
Tartalom