Eger - hetente négyszer, 1944
1944-01-19 / 10. szám
9 EGER 1944 jmuár 19. Hz útfenntartás nehézségei — A törvényhatóság kezelésében levó közutak fenntartási te építési munkáinak végrehajtását & szükséges anyagok hiáDya, illetve nehéz beszerzése, a vasüti kocsik, a kellő munkaerő nélkülözése és a fuvarozási nehézségek a legnagyobb mértékben akadályozták. Ennek következtében a közutak fenntartására az elmúlt év folyamán 28 000 köbméter fedanyag állott rendelkezésemre, amely az évi szükségletnek a felét sem teszi ki. A rendkívüli fuvarozási nehézségek miatt azonban ennek a mennyiségnek is csapán négyötöd része volt leszállítható, igy az előirányzott hengerlések sem voltak teljes mértékben végrehajthatók. Általános közigazgatási változások — A mozdulatlannak vélt közigazgatás arculata állandóan változik és a közigazgatás folyamata hol az általános, hol az egyes szak- igazgatási ágazatokban jut előtérbe. Az elmúlt esztendőben a változás a földművelésügyi igazgatás egyszerűsítésében, az iparjogosítványok kiadásának új rendszerében, a közoktatás decentralizálásában és az általános közigazgatásban a kinevezési rendszerre való ideiglenes áttérésben jut kifejezésre. — Vármegyénk területi szervezetében az év folyamán három változást rendelt el & belügyminiszter úr, éspedig: a mátrai települések és Nagyútpusztának önálló községgé való alakítását, továbbá a Magyar Államvasutak hatvani pálya- udvarához tartozó Nógrád vármegyei ingatlanoknak vármegyénk területéhez való csatolását. — A vármegye székházán az 1943. év őszén nagyobbarinyú ' tatarozó munkát hajtottunk végre, melynek során két uj tiszti lakás és két altiszti lakás, továbbá az egri járási főszolgabírói hivatal és a Közjóléti Szövetkezet célirányos elhelyezését sikerült biztosítani. Személyi ügyek — Vármegyei közigazgatásunk az év folyamán nagyfoka személyi hiányokkal küzdött. Katonai szolgálatot teljesített a vármegyei tiszti főügyész, 3 aljegyző, 4 szolgabiró, 2 fogalmazó és 5 közig, gyakornok, 1 várm. aljegyzői pedig súlyos betegsége miatt egész éven át szabadságon volt. Az év első felében az alispáni, rövidebb ideig a vármegyei főjegyző, jelenleg pedig a másodfőjegyzői és egy aljegyzői állás betöltetlen. Örömmel jelentem, hogy a Kormányzó Úr 0 Fóméltósága Erdős József műszaki főtanácsosnak, az illainépitészetij hivatal főnökének soronkívül a miniszteri tanácsosi cimet és jelleget adományozta. — Bene Sándor számvevőségi főnök számvevőségi főtanácsosi, Szabó János és Anday József számvevőségi tanácsosi kinevezést nyertek. A ki- küntetettek példás buzgalommal teljesítették kötelességeiket és szolgálták vármegyénk érdekeit, igy megérdemelt jutalmuk feletti örömükben őszinte érzelmekkel osztoztunk. Az elmalt hónapban 6 főszolgabírói hivatalt és 12 községi jegyzői hivatalt vizsgáltam meg. A megvizsgált hivatalokban általában rendet és a mai nehéz idők megsokasodott munkájához mért igyekezetét és munkateljesítményt tapasztaltam, két községben azonban fegyelmi eljárás megindítása iránt kellett intézkednem. Az alkalmazottak kereseti adója levonásának átmeneti szünetelése következtében a vármegyei nyugdíjalapnál előállott bevételi kiesés pótlására a belügyminiszter úr 50 ezer pangó segélyt engedélyezett. A jelentéshez elsőnek Beniczky Elemér országgyű'ési képviselő szólt. Tolmácsolta a bizottság részvétét Okolicsányi Imre ny. alispán elhunyta alkalmából, üdvözölte Erdős József miniszteri tanácsost, majd szóvátette a pétervásáraf fó* szolgabírói hivatal állapotát. A hivatal helyisége leromlott s általában szűk a hivatali helyiségek és & tárgyaló felek befogadására. A továbbiakban a bakkancs-afeció és népruházati akció lehető kiszélesítését kérte. Előadása szerint az egri és pétervásárai járásban akadt olyan árus, ki a típus-szövetet az áruba benyomott áron felül adta el s amikor a falusi vevő kérdőre vonta, azt válaszolta, hogy a falusi nép sem adja termékeit a megállapított árért. H bakkancsakció még nincs befejezve Hedry Lőrinc dr. főispán válaszában rámatatott arra, hogy a bak- kancs akció még nincs lezárva, az erdei munkások számára még remény van 1200 bakkancs kiutalására, bár a vármegye számára megállapított eddigi 3000 párból álló keretet sikerült sok utánjárással 14.700 ra kiegészítenie. Ezekből az akciókból elsősorban a mezőgazdasági munkásságot kell ellátni. Hogy kik részesüljenek az akcióban, azt legjobban a helyi közellátási bizottságok tudják megállapítani. A pé- terv&sárai főszolgabírói hivatalra vonatkozólag megjegyezte, hogy annak tatarozása a vármegye jövő évi költségvetésében van biztosi'va. HIRDESSEN AZ „EGERÉBEN! A vármegye blsgyülésóu dr. Hedry Lőrinc titkos tanácsos, főispán emlékezett meg a vármegye halott|áről A törvényhatósági bizottság kis- gyfilése ugyanaznap délelőtt tartott rendes ülést dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével, aki megnyitójában kegyeletes szavakkal emléke zett meg az elhunyt Okolicsányi Imre ny. alispánról. — Az emberi élet kiszámíthatatlan végzete súlyos csapást rótt vármegyénkre — mondotta —. Okolicsányi Imre hosszú éveken át közszeretetben állott alispánnak rövid pár napos szenvedés ntán visszaadta nemes lelkét Teremtöjén k. — Alig egy évig élvezte a Dyu galom és pihenés csendes napjait. Annakidején nehéz szívvel hagyta el megszokott munkakörét, az állást, az alispánságot, amelyet oly sok szívvel, a lélek tiszta derűjével és a faját szerető férfi céltudatos akarásával látott el. Szerette foglalkozását, szerette a közigazgatás formálandó anyagát, a népet és istenadott tehetséggel tudott annak gondolkozásához és leikületéhez hozzáférkőzni. Ezren és ezren vannak azok, kis községek lakói, képviselő- testületi tagok, egyszerű napszámos emberek, akiket személyesen ismert és keresztnevükön szólított. Gyakorlati ember volt, intézkedő seiben atyáskodó szigorral pótolta a rendelkezések rideg erélyét és meleg szívvel tudott büntetést alkalmazni. — A derű és barátságos tréfálkozás voltak természetének azon csodaszerei, amelyek megnyerték számára az emberek lelkét és hajlandóságát. Hány és hány tréfás mondása, hány ügyes és leleményes intézkedése forog közszájon és fogja emlékét őrizoi apákról fiákra szállva. — Megrendültén állunk idóelőtti elhunytáuak ténye előtt. Midőn a múlt évben búcsúzott tőlünk, azt mondta, hogy mint a törvényhatóság egyszerű tagja, meg nem szűnő lelkesedéssel óhajtja szolgálni továbbra is szeretett vármegyéjét. Most mi búcsúzunk el tőle, mi mindnyájan, barátok, a vármegye egész népe és azt fogadjuk, hogy meg nem szűnő szeretettel, köz- b6CSülésbeB állott személye iránti el nem múló kegyelettel fogjak megőrizni nemes emlékét itt e teremben és az egész vármegyében, amelyért élt, dolgozott és amelynek földjében pihenjen békésen. Indítványozom, Tekintetes Kis- gyűlés, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvünkben megörőkíttessék és a gyászoló családhoz jelen gyűlésünkről részvétirat intéztessék. A kisgyűlés tagjai állva hallgatták végig a főispán megemlékezését és az indítványt egyhangúan elfogadták. A kisgyfilés ezután letárgyalta a közel 170 pontból álló tárgysorozatot, amelyben a két megyei város és a községek több kisebb nagyobb jelentőségű haiározata szerepelt. Tanügyi kinevezések Heves vármegye területén Eger, január 19. A kormányzó a vallás és köz- oktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Vratarics György miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Konja Ferenc egri tanügyi segédtitkárt tanügyi titkárrá, Ripka János egri kir. tanfelügyelői hivatalba beosztott állami népiskolai tanítót a külső igazgatás beosztott tanszemélyzete létszámába aVII.fizetési osztályba tanítóvá, Husovszky Kálmán és Szentgyörgyi Gyula egri, Németh Géza hatvani állami népiskolai tanítókat a VII. fizetési osztályba nevezte ki, Seress Irén szent- istváni, vitéz Palásthy Géza horti, Rubinko György nagyfügedi, Kóbory Gyula visontai állami tanítókat a VIE. fizetési osztály 3. fokozatának élvezetébe léptette elő. Mikor foglalkoztathatók az alkalmazottak üzleti záróra után s Most, hogy az üzleti zárórát korai időpontban állapították meg, a kereskedők részéről sűrűn merül fel & kérdés: foglalkoztathatják-e alkalmazottaikat a zárórán túl is? A kereskedelmi kamara ez ügyben az üzleti zárórákról intézkedő 1942. évi VI. te. megfelelő szakaszaira atal, melyek azidószerint is érvényben vannak. Ez a törvényszakasz kimondja, hogy a nyílt árusítási üzletekben kötelező zárvatartások ideje alatt a zárórát követő 15 percen túl az alkalmazottakat foglalkoztatni nem szabad. A megrövidített nyitvatartási időnek az a célja, országos szempontból, hogy a tüzelőanyaggal és a világítási árammal takarékoskodjanak. Ha tehát az alkalmazottakat az üzletben a zárórát követóleg is hosszabb iddig foglalkoztatnák, ezzel illnzóriussá válna a záróra megrövidítés célja. Vannak azonban esetek, amikor az idézett törvény is megengedi az alkalmazottaknak a záróra utáni foglalkoztatását. Ilyen eset például & leltárkészítés, az üz
