Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-07-25 / 117. szám
1942. július 25. E G E B 3 R Líceum látogatói 1814-től 1853-ig Adalékok Eger város régi idegenforgalmához írta: Breznay Imre III. Lássunk még egy pár nevet a látogatók közül: 210. lap. „Nicolaus Iledry Cot- tus Sarosiensis Tabulario Judicario Assessor. Vincentius Hedry 2-i Anni Phy- losoplius 1841 Sapt.“ 247. lap. Zsasskovszky András „Bölcsész 1843. Julius 28-kán,“ a későbbi nagyhírű egyházi zeneszerző, aki az egri egyházmegye és a saját nevét ismertté tette az egész világon a „Manuale Musico Lithur* gicum“ c. egyházzenei munkájával; itthon különösen a Tárkányival együtt szerzett „Énektár“-ral, valamint „Énekkönyv“-ével. A 185. lapon van „Özvegye Len- kenj Károlynak Született Keszlerffy Therézia.“ Ez a magyar honleány volt édesanyja a két Lenkeynek: Jánosnak és Károlynak. Előbbi az aradi vár börtönében halt meg szörnyű szenvedések után, mint tébo- lyodott 1850. febr. 7-én; Károlyt pedig először halálra ítélték, de azután 12 évi várfogságot kapott. Mikor 1853. dec. 19-én kiszabadult, Heves vármegye főszámvevője lett s mint ilyen működött nagy megbecsülés között 1874. május 21-én bekövetkezett haláláig. A 15. lapon olvashatjuk „Sigis- innndus Bűk de Felső Pálya, az 50. lapon pedig „Sebe Therese.11 Ez a két név azért érdekes, mert házastársak lettek és — mivel egyetlen fiuk meghalt — összes vagyonukat borsodi és hevesmegyei gyermekek bőkezű neveltetésére hagyták s ezt a vagyont ma is kezeli az egri főkáptalan „BükSebe alapítvány“ címen. A 81. lapon van „Emer. Majzik de Tartsa Cottus Hevesiensis Tabu- iae Juridicae Assessor et Percep- tor“ 10-a Mart. 1819.“ A beirónak fia is, unokája is alispánja lön vármegyénknek. „Maguri Augusz Antal Pest Kerületi Főispán“ — mint a 277. lap bizonyítja — Sütő János Szolnok, megyefőnök „29 Június 1851.“ jártak itt. Alexander de Merse Szinye Palatinal 12. Huszareu Rgrnut Lieut. 1817. szept. 30-án írta ba nevét a könyvbe. Érdemesnek tartom, hogy megemlítsem ezt a két nevet, amelyet 1840. aug. 14-én írtak be a látogatók. Nem a név miatt. Az semmit sem mond, hanem az illetők foglalkozása miatt. Csupka Gusztáv és Krisztman Sámuel ugyanis ezt Írták be foglalkozásukként: „Tűr- nök.u Kerestem ezt a szót minden nyelvtudományi könyvemben és magyar szótáramban, de sehol nem eX hoC anno aeDIfICata sYM. 10 ICO 500 1 - 1 ICO 5 1000 találtam nyomát. Igaz, hogy abban az időben írták be, amikor mindenáron és minden idegen szót meg akartak magyarosítani, de ennek a különös szónak nem tudtam nyitjára jönni. Ebből az időből való például a foglalkozás megjelölésére a „tisztesbu szó, amely föltétlenül a „honoratior“ latin szónak szigorú fordítása. Úgy gondolom, nem járok messze az igazságtól, ha föltételezem, hogy a „türnök“ szó beteget jelent s úgy jött létre, hogy a pa- tiens latin szót szigorú alkalmaz- mazkodással fordították magyarra. Ez a magyarosító törekvés nyilvánult abban, hogy még az egri egyházmegye névtára (Schematis- musa) is mag/ar nyelven jelent meg 1849 ben. Érdekes véletlen, hogy Pyrker, később egri érsek, mint szepesi püspök járt itt 1816 bán s éppen neve mellett szerepel a Dőry név. Dőry Katalin a Buttler János gróf felesége volt s válóperük annakidején nagy port vert föl. Nemrégiben is foglalkoztatta a közvéleményt a Mikszáth „Különös házasság“ című regénye és a „Ludo- vika Akadémia százéves történeté“- ben foglaltak révén. A Buttler család neve sokszorosan összeforrott Egerrel, mert a török hódoltság megszűnte óta állandóan kapcsolatban volt a kettő. Az első egri várparancsnokot, Breiner Szigfridet, már 1688. május 8-án fölmenti I. Lipót s helyére a török háborúkban nagy érdemeket szerzett Buttler János-Lajos báró ezredest nevezi ki. Az egri vár parancsnoka azután hamarosan grófi címet nyert, Egerben pedig egy nagy házat kapott a Líceum mai telkének délkeleti sarkán és a Fellner-utca területén „sine melioratione“ vagyis az árnak javítása nélkül 350 frt-ért a „Császár-utcában“ (ma: Káptalan- utca). Ezt a házat azonbau eladta 1701. július 30-án Sulmann Károly újonnan bevett (neoerectus cívisnek) polgárnak. — Megjegyzendő, hogy ennek az utcának neve 1701-ben „Magyar Piartz-Utza.“ Később a Gusztinyi kanonok kezére került, aki ajándékban adta a Líceum telkéhez. Pár évtizeddel később egy másik háza volt a Buttler-családnak; az, amelyben most a kereskedelmi iskola internátusa van az Eger patak bal partján. Ez eredetileg a Ragályicsaládé volt s Buttlerék a Keglevich- családnak adták el. (Ma a város kertészete vau ezen a telken.) A 18. század végefelé a családé volt a Torok-köz 4. számú régi ház is, amely az ajtó szemöldökkövébe vésett kronogrammos felírás szerint 1717-ben épült. (Ebből az évből származom, vagy építtettem.) = 1717. Mikor Pyrker püspök beírta ne- dolta, hogy mennyi baja lesz az vét a Dőry-név mellé, nem gon- | egri szentszéknek avval a háA fiúdéi és afaktwzs mszhMoUi / még nem tökéletes kozmetika. Ellenben az ápolt fogsor minden nő legszebb ékessége. Használjon tehát O D O L - fogpépet, mert ettől nemcsak szépek lesznek a fogai hanem ez frissít és üde lehelletet is biztosít. MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST zassággal, amelyet 1792. febr. 5-én kötött Buttler gróf. Megjegyzendő, hogy a válóban lévő grófné a mai Kaszinó-épület első emeletén lakott s mikor ez a társadalmi egyesületünk 1833-ban megalakult, egyelőre nem is foglalhatta el az egész első emeletet, mert Dőry Katalin csak májusban ment ki a lakásból. Buttler János-Lajos grófnak, az egri vár egykori parancsnokának 18 gyermeke volt s két ízben 3-as, illetve 4-es ikrek. A mi Buttlerünk- nek is 13 testvere volt, de benne magva szakadt a családnak s egy névrokonát tette általános örökösévé. Nagy vagyonát jórészt emberbaráti célokra hagyta s tekintélyes összeget, 136 ezer pengőforintot a Ludovika-Akadómiának 20 növendék ellátására. Az egri Szent Rókus temető kápolnájában van egy kép, amely a hét ikertestvért ábrázolja. fl házőrző reggelig ostromzár alatt tartotta a tyúktoluaj cigányt Tizennégy hónapi börtönre ítélték a tiszafüredi udvarok és lakások fosztogatóját Lakatos Sándor tiszafüredi cigány, akit a cigánysoron a „szilaj“, helyesebben a „siláj“- díszítő jelzővel tiszteltek, évek hosszú sora óta jól jövedelmező lopásokból tartotta fenn magát. [ 1938-tól a legkülönfélébb betörési és lopási esetek tarkítják bűnlajtstromát, holott éveinek száma alig haladja meg a tizenkilencet. Afféle közellenségnek számított már Lakatos, míg végre igen érdekes körülmények között került a hatóságok kezére. Ez év június 2-án éjszaka behatolt Bereczky István tiszafüredi lakos udvarára és ott felosont a tyúkketrec padlására, hogy alkalmasan kabát alá dugjon néhány aprójószágot, ami kitűnő jövedelmi forrás, a zugpiacot tekintetbe véve. Lakatos ezúttal azonban pórul járt. Valahonnan előkerült a ház becsületes és hatalmas házőrzője és ostrom alá vette a [megszállt tyúkketrecet. Hiába tisztelték odahaza Lakatost a félelmetes szilaj jelzővel, ezt a támadást nem vállalta. Nem volt hajlandó lábikráit kényre és kedvre kiszolgáltatni a jó fogú ellenségnek, addig kuksolt hát a ketrec padlásán, míg elnyomta az álom. így találták meg a komondor éber silbakolása mellett Lakatost és megvasalták rendesen. Az egri törvényszék a visz- szaeső bűnöst egy évi és két hónapi börtönre ítélte.
