Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-07-25 / 117. szám
4 EGER 1942. július 25. Fi stukákat sohasem fogják elfelejteni Képek egy donmelléki fogolytáborból (MN.) Kezdetben csak néhány csoport volt ezekből a földszínű alakokból, alig tűntek fel a szembejövő forgalom áradatában. Számuk azonban gyorsan növekedett. A csoportból szakaszok, a szakaszokból oszlopok lettek és mostmár végeláthatatlan sorok igyekeznek fáradtan az úttest két oldalán, hogy minél előbb kerüljenek a harci zónából. Ugyanazok a képek, njint a múlt nyáron, de mintha az alakok egy-két fokkal fiatalabbak és öregebbek lennének. A nők száma is meggyarapodott. Ma is csak sapkájuk alól kigöndörödő hosszú hajukról és rövidebb lépéseikről lehet őket felismerni, mint akkoriban. Egyébként mindannyian ugyanolyan fáradt emberek, foszladozó ruhában, átvérzett piszkos kötésekkel. A fekete porral belepett verejtékező arcokról már messziről lerí a szomjúság, melyet az útszéli pocsolyák sárga vizével próbálnak oltani. Egy vert hadsereget semmisem szemléltethetne kifejezőbben, mint ezek a hadifogságba menetelő szovjet csapatok. P-ben egy páncélos hadosztály ideiglenes gyűjtő-fogolytábor hevenyészett. A közeledő már kilóméterekről megérzi azt a szagot, mely a szovjetkatonákat és mindazt, ami hozzájuk tartozik, láthatatlan burokként körülveszi. A dohányszárból és a dohánylevelek erezetéből összevágott orosz dohány, a mahorka csípős bűze, utánozhatatlan keverékben az állott köleslepény átható szagával. A kiégett romok között az alacsony gyümölcsfák árnyékában táborozó rongyos had, mely mégis csak emberekből áll, szívfacsaró látvány. Többségüket arcuk után legalább negyven évesre becsüli az ember és a sok őszülő fej elárulja, hogy ez a becslés nem téves. Mig középkorúak nyomát is alig lehet látni, annál több fiatal suhan c sündörög az öregek között. Szemükben még most is ott ül az a rettenet, mely rájuk tört, amikor kihajtották őket a frontra. Egy kissé távolabb elkülönítve nők kuporodnak kisebb csoportokba verődve. Ezek is ugyanazt a olivzöld egyenruhát hordják. Férfias, robusztus alakok, a nőiesség minden jele nélkül. Ez a szovjet asszony- típus. A foglyok egyik csoportja egy lótetemet vonszol az utcáról a táborhelyre. Kis híjjá, hogy hajba nem kapnak, amikor megosztozkodnak rajta. Mindegyik kikanyarít magának belőle egy véres cafatot és olyan magátólértetődőséggel esik neki, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Mellettünk egy szakállas szibériai hosszú „papy- rossy“-t csavar magának egy röpcédulából. Lompos fekete bajusszá miatt csak nagy iiggyel-bajjal tud rágyújtani. Az izzó üszökdarabot csak úgy puszta kézzel tartja. Gőzölgő búzakorpája egy gránáttölcsérből előkotort autófényszóró bádpgburkában fortyog. Egy tűzhellyel odább két zömök tatárképü óriási csontokon rágódik, majd napraforgómagot gyömöszöl szájába. A táborban végigsétáló őröktől minden csoport megkérdi, hogy vájjon már egészen elintéződött-e a bekerített csapatok sorsa. Egyesek mindjárt fogságbaesésiik körülményeit is el akarják magyarázni, mások szinte lelkendezve mesélik, hogy milyen hatást tettek rájuk a stukák és ugyancsak erőltetik hangjukat a zuhanó gépek kísérteties üvöltésének utánzásában. Csak a tisztek ülnek némán félrehúzódva. Egymáshoz is alig van szavuk és semmiféle érzelemnyilvánítást sem mutatnak. A foglyok egykedvűsége mögött azonban mégis a titkos remény dolgozik. Már tudják, hogy nem kell félniük attól, hogy a háttérből egy rejtekhelyen meghúzódó géppuska orvul lekaszálja őket és már sejtik, hogy sok más sem fog igaznak bizonyulni a politikai biztosok rémmeséiből. így lassanként megnyugszanak és minthogy egyébként is könnyű belenyugvásra hajlamosak, nem kelt csodálkozást, ha alig tíz órával azután, hogy megszabadultak a nagy bekerítőcsata borzalmaitól, már balalajkához nyúlnak és kórusokat alakítanak. nem is mosolyog rajta... Hit most v&lóbaa halál következik a sheriffre, mindenestől. Nem lesz papír, amely elviselje a badarságoknak, kiagyalt rémtörténeteknek, sületlen szerelmi szövevényeknek ezt a halmazát. Pedig ezeken a 10-20 filléres füzeteken rengeteget lehetett keresni. Utána számoltunk, mennyi fogyott el Egerben átlagos számítással a ponyvairodalomból. A végeredmény meglepő szám: Eger lakossága havonként átlag háromezer, évenként tehát harminchatezer példányt fogyasztott el a rémtörténetekből, közel ötezer pengő értékben. A kormány rendelete a három pengős áron aluli könyveket minősíti ponyvának, a fenti számok azonban csak a 12—36 filléres füzetekre vonatkoznak. Ha a félpengős, egy- pengős stb. regényeket is hozzászámítjuk, sokkal magasabb szám képeszti el az embert. Országos viszonylatban is érdes statisztikát állítottak össze a ponyváról. Az adatok szerint MagyarA közellátásügyi minisztérium és a közélelmezési iparok szakférfiai a napokban sütő-bemutatót tartottak, amelyen egy kitűnő német találmányt, az új sütőmasszát ismertették meg a meghívottakkal. A bemutató, amelyen a német sütőmasszának kenyér, pék- és cukrász- sütemények készítésénél való alkalmazását ismertették, az összes szakemberek egyhangú véleménye szerint várakozáson felüli eredménnyel zárult. A magyar élelmiszervegyészeti ipar, sütőipar és maguk a hivatalos vegyvizsgáló intézmények is egyhangúlag megállapították, hogy a kétféle (zsíros és zsírtalan) minőségben készült sütőmassza nemcsak a kenyérsütésnél alkalmazható kiváló eredménnyel, mint a kenyér ízét, tápértékét és eltarthatóságát növelő anyag, hanem a pék- és cukrásziparban is teljesen bevált oly értelemben is, hogy alkalmazásával teljesen megtakarítható a tej, tojás és zsír, illetve vaj is, anélkül, hogy még a legjobb gyakorlati szakemberek is országon az elmúlt évben közel 35 millió példány ponyvaregény jelent meg, amihez 310 vagon papírt használtak fel. Minden olvasó magyarra átlag négy példány jutott ezekből. Szakértők számítása szerint a ponyvaregények kiadói hatalmas nyereségeket vágtak zsebre s amig például egy-egy kiadó átlag évi 80.000 pengős hasznot ért el, addig a legszorgalmasabban dolgozó ponyvaregényíró évi honoráriuma sem érte el a 3000 pengőt. Mindezekből megállapítható hát, hogy a kártékony ponyvairodalom évenként 10 teljes tehervonatsze- relvény papírosrakományt használt fel s ugyanakkor összesen húsz kiadóvállalatnak évenként mintegy másfélmilliós’pengős hasznot hajtott. Ugyanakkor pedig az ilyen regények írásával foglalkozó 144 írónak, jobbanmondva szellemi kulinak, összesen évi 400 ezer pengő jövedelmet juttatott, tehát az üzleti vállalkozó huszonhétszer annyit ke- keresett, mint az ő céljait, kiszolgáló szellemi munkás. akár ízben, akár illatban eltérést tudnának megállapítani az említett anyagokkal és a sütőmasszával készült tészták, sütemények között. Az új sütőmassza ugyanis, amely burgonyakeményitó, maláta, lecitiu, író és zsiradék különleges eljárással való összeállításával készült vajszerű massza, nemcsak az említett anyagok fontos alkatrészeit tartalmazza, hanem tápértékben messze felülmúlja azokat. A közellátásügyi minisztérium köz- élelmezési osztálya alapos szakvizsgálat alá vette a német készítményt és mivel az, valamint a vele készített kenyér, péksütemény, tészták és sütemények a legkényesebb vizsgálatot tökéletesen kiállották, a sütőmassza Magyarországon való bevezetését határozta el. i Ezt a nagy tápértékű siitőmasz- szát a hivatalos tényezők a német szabadalom megszerzésével hazai termékek felhasználásával kívánják előállítani. Új élelmezési találmány: SUtőmassza kenyér, pék- és cukrász* sütemény készítésére A nyolcosztályos elemi Iskolákéi át leket lépni a polgári iskola megfeleld osztályába Halál a sheriffre!!! Egerben évente átlag harminchatezer ponyva» regény fogyott el, több mint ötezer pengő értékben A fiatalságért, a nemzetért, a jövőért aggódók soha nagyobb örömmel nem fogadtak talán kormányintézkedést, mint a ponyva halálát jelentő miniszteri rendeletet. A zabolátlanul terjedő, idegeket ölő, veszedelmes majmolásra inditó kék, sárga és lila rémségek, hála Istennek, eltűnnek a kirakatokból s remélhetőleg egy-két nemzedék el is felejti, hogy mit jelenlett & könyvpiacon a Rettenthetetlen Jack, vagy Bili a véreskezű uralma. Kisvárosi utcán a békés polgár megütődve pillanthatott a falra, ahol piros ákom- bákkal volt irva, mintha véres kézzel rajzolta volna a drága és rokonszenves gyilkos, aki mellett ezrek és ezrek drukkoltak: Halál a seriffre!!! Itt díszlik valahol a felírás Egerben, egyik mellékutcában s ha jól elgondolkozik a járókelő. A szép'emberben kezdődő új iskolaév több nagyfontosságú tanügyi újítás bevezetésével kapcsolatos, így a következő iskolaévben valósítják meg a 8 osztályos elemi népiskolát. Legutóbb a kultuszminiszter körrendeletét intézett az összes tanfelügyelőségekhez a 8 osztályos elemi népiskolákkal kapcsolatban. Ez a körrendelet lehetővé teszi azt, hogy a 8 osztályos elemi népiskolák utolsó két osztályából a tanulók megfelelő előmenetel esetén átlépkessenek a polgári iskola megfelelő osztályába, ha előzőleg letették a különbözeti, illetve a felvételi vizsgát. Ennek a körrendeletnek a gyakorlatban igen nagy jelentősége van, mert a 8 osztályú iskolába iratkozott jó tanulók részére lehetővé teszi azt, hogy átiratkozzanak polgári iskolába és ezzel polgári iskolai végzettséget nyerjenek. Ez viszont lehetővé teszi számukra a kereskedelmi iskolába, vagy egyéb felsőbb iskolába való beiratkozást.
