Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-28 / 205. szám

AÍgér, Lili. évfolyam, 205. szám, Hétfő * Trianon 23,1942. december 28, SÜLŐ FIZETÉSI DÍJ • SfB hónapra 1 pengő «0 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, vatárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK BETEKKÉNT NÉGTSZEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558. fl híuek ezrei uettek részt a délután tartott karácsonyi miséken Megjelent a zsidó kisegítő mnnkaszolgálatosokról szóló rendelet végrehajtási utasítása A négy éves háborít óta most először történt meg, hogy az éjféli misék varázsában nem fürödhetettmeg az ünneplő lélek. Azokra a terüle­tekre, ahol elsötétitési rendszabályok vannak életben, a pápa külön ren­delkezést adott ki. E rendelkezés alapján az érsekfőpásztor az éjszakai karácsonyi mise időpontját délután­ra helyezte át az egri egyházmegye területén. Eger, december 28 Szmrecsányi Lajos dr. érsek pápai trónálló azon a nagyértékű támo­gatáson kívül, amelyben egész év folyamán részesíti a szegényeket, a karácsonyi ünnepek alkalmából kü­lön ajándékozással sietett segítsé­gükre. Eger, december 28. Magyarország kormányzója a mi­niszterelnöknek a kormány nevében tett előterjesztésére dr. Hedry Lő­rincnek, Heves vármegye főispánjá­nak a m. kir. titkos tanácsosi mél­tóságot adományozta. Hedry Lőrinc dr. főispán ezzel a kinevezéssel a kiválasztott magyar méltóságok közé emelkedett, akik­nek rendjét a kormányzó alkotta meg a nemzet érdekeiért tett ki­magasló szolgálatok elismerésére. Hedry Lőrinc dr. több, mint másfél Az éjféli mise elmaradt az idén a maga különös, mély és szép han­gulatával, mint ahogy elmaradt a karácsony fehérsége, a hóesés is. E helyett a hívek nagy tömegekben vettek részt a délutáni karácsonyi miséken,talán nagyobb tömegekben is, mint máskor, 8 imádkoztak annak az időnek elkövetkezéséért, amikor a győzelmes béke visszahozza majd a régi éjféli harangzúgást. Mint legutóbb jelentettük, a hadi­rokkantak számára utalt ki a fő­pásztor négyszáz mázsa fát, közvet­lenül az ünnepek előtt pedig a sze­gényeknek adományozott hatszáz má­zsa fát és ötszáz pengő készpénzt. Az adományt már szét is osztotta a szegénygondozó hivatal. évtizede képviseli a kormányt a vármegye élén s bár ez idő alatt több kormányelnök és belügyminisz­ter váltotta egymást, mindegyik nagyra értékelte kiváló és sokoldalú jogi és közigazgatási képzettségét, megfontolt magatartását és bölcs mérsékletét, amelyek haladó szel­lemével egyensúlyban a legkiválóbb főispánok között jelöltek neki helyet. A kinevezés hírét örömmel vette tudomásul az egész ország s abban különösen Heves vármegye és Eger város közönsége. A hivatalos lap honvédelmi minisz­teri rendeletet közöl a zsidók hadköte­lezettségére vonatkozó rendelet vég­rehajtásáról. A rendelet mindenek­előtt meghatározza, hogy honvédelmi szempontból ki a zsidó és ki a nem­zsidó, majd kimondja, hogy zsidó hadkötelesek szolgálati kötelezett­ségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesz­nek eleget. A zsidók a kisegítő szolgálatu­kat úgy békében, mint háború ide­jén rendszerint munkásalakulatok- nál teljesítik, a honvédség érdeké­ben azonban kivételesen más nem fegyveres szolgálatra is alkalmaz­hatók. Kisegítő munkaszolgálatra kötelezettek — kisegítő munka­szolgálatuk tartama alatt — úgy szolgálatban, mint szolgálaton kívül a legfelső ruhadarab balkarján posz­tóból vagy vászonból készült kar­szalagot viselnek. A karszalag színe az izraelita vallású kisegítő munkaszolgálatosok részére citromsárga, a saját szemé­lyükre már keresztény vallású, de egyébként zsidó származású és így a honvédelmi törvény szerint kise­gítő munkaszolgálatra kötelezettek részére fehér. Kisegítő szolgalatra kötelezett zsidó hadkötelesek a kisegítő szol­gálat teljesítésének ideje alatt sem szolgálatban, sem szolgálaton kívül kitüntetéseket nem viselhetnek. Kimondja a rendelet, hogy a zsi­dókat a honvédelmi törvény hatály­balépéséig elért rendfokozatuk töb­bé nem illeti meg, nem használhat­nak arra utaló elnevezést. Zsidódnak az 1918 október 31. napja után kiállított minden kato­nai igazoló iratukat, a kinevezésről, felülvizsgálatokról és dicséretről szóló okiratok kivételével, be kell szolgáltattok. Zsidónak minősülő volt tartalékos tiszteket a tiszti nyilvántartásból törölni kell. Felsorolja a rendelet a kivétele­zett zsidókat. Ilyenek azok, akiket hadiékítményes és kardos Vaskó- ronarenddel, vagy ennél magasabb hadiékítményes és kardos rendjel­lel, vagy tiszti arany, tiszti ezüst, vagy legénységi arany vitézségi éremmel, vagy legalább három hadi­ékítményes és kardos kitüntetéssel, vagy három vitézségi éremmel tün­tettek ki, vagy akiknek két hadi­ékítményes és kardos kitüntetésük, illetve vitézségi érmük van és emel­lett legalább egyszer megsebesültek, vagy akiknek egy hadiékítményes és kardos kitüntetésük, illetve vi­tézségi érmük van és emellett leg­alább kétszer megsebesültek. Az ilyeneknek még külön igazolni kell a magyar állampolgárságot, az 1918 —19 évi forradalmak alatt tanúsí­tott magatartást. Kivételezettek azok a zsidók is, akik az 1918—19. évi forradalmak idején a forradalmak ellen irányuló nemzeti mozgalmakban résztvettek, ha ezzel életüket kockáztatták, vagy emiatt szabadságvesztést szen­vedtek. Az OTI és a hadbavonultak Hat vagon tftzllát küldött a szegények karácsonyára az érseklápásztor Dr. Hedry Lőrinc főispánt m. kir. titkos tanácsossá neuezte ki a kormányzó Nagyjelentőségű kormányrendeletek a társadalombiztosítási jogszabályok reformjáról Rendelet az eltűnt vagy hadifogságba jutott személyek hozzátartozóinak gondozásáról Eger, december 28. A honvédelmi miniszter 76,500. számú rendelete közli: A háborúban katonai szolgálat teljesítése közben eltűnt, vagy hadi­fogságba jutott személyek hozzá­tartozóinak a 6700/1942. számú rendelet alapján előterjeszthető gon­dozás iránti igényüket a lakóhely szerint illetókes hadigondozó bizott­ságnál, községekben a községi elöl­járóság útján kell bejelenteniök. A kérelemhez a meghatározott tárgyalási iratok között előírt ha­lotti anyakönyvi kivonat, illetőleg halottnak nyilvánításról szóló bíró­sági végzés helyett az eltűnés, illetőleg a hadifogságba jutás tényét igazoló iratot kell csatolni. Az eltűnt, illetőleg a hadifogság­ba jutott személyek hozzátartozói­nak ideiglenes pénzellátását az igény bejelentését követő hónap 1. napjá­tól kell folyósítani. A Budapesti Közlöny december 24-i számában jelent meg a társa­dalombiztosítási jogszabályokat mó­dosító kormányrendelet, mely a biz­tosított népesség széles rétegeit ér­deklő igen fontos rendelkezéseket tartalmaz. Legfontosabbak a hadba- vonultakat érintő rendelkezések. Ezentúl a kötelezően biztosítottak hozzátartozói járulékbiztosítás nél­kül, az önkéntesen biztosítottak hozzátartozói pedig a járulékok fe­lének megfizetése esetében mind­addig megkapják a betegségi segé­lyeket, amíg a hadbavonult bizto­sított katonai szolgálatot teljesít. Az öregségi és rokkantsági biz­tosításban a katonai szolgálat egész időtartama joggyarapító időnek fog számitani, ha a járulékokat erre az időre megfizetik. A járulékokat a hadbavonultak, illetve hozzátarto­zóik három évi kamatmentes rész­letekben is megfizethetik. A hadiözvegyek és hadiárvák járadékot akkor is kaphatnak, ha biztositottnak az előírt 200 hetes várakozási ideje helyett csak 100 hét tartamú várakozási ideje volt. Ha pedig a hősi halált halt bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom