Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-14 / 198. szám

rA R A 8 WLLEH

Eger, LI1L évfolyam, 198. szám. Hétfő

Trianon 23,1942. december 14,

iliÖFIZETÉSI DÍJ i tf g hónapra 1 pengő m f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

POLITIKAI LAP, MEGJELENIK KÉVÉNKÉNT NÉGTSZEB

SZEBKESZTÓSÉO: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámla i 54.558.

Eger város díszközgyűlése

Szovjet katonákon gázol át a szovjet támadás, de nem tud eredményt elérni

Valóságos hullahegyek szovjet katonákból

A Nemzetközi Sajtószolgálat összefoglaló helyzetjelentést közöl a keleti hadszíntérről.

A jelentés szerint a német és szövetséges csapatok szombaton és vasárnap is kemény csapásokkal válaszoltak a szovjet meg-megújuló támadásaira. Ezekkel a támadásokkal a szovjet egy méternyi területnyereséget sem tudott szerezni, ugyanakkor azonban rendkívül nagy veszteségeket szenvedett emberben és hadianyagban egyaránt. Rzsevtól délre a szovjet ismét 153 páncélkocsit vesztett. A középső szakasz hadműveleteit a szovjet annyira fontosnak .tartja, hogy Zsukov táA Ciszterci Rend magyarországi letelepedésének nyolcszázéves jubileumi ünnepségei Egerben fejeződtek be. Az egri eseményeken át hangzott el az az országos jellegű és jelentőségű ünneplés, amelyben a nemzet s különösen a ciszterci renddel közelebbi kapcsolatot őrző városok részesítették a magyar kultúra megbecsült munkásait, s a záróakkordok valóban méltók voltak a rend múltjához és munkásságához, az egész magyarság és a város hálájának nagyságához. Ezt a jelleget hangsúlyozta dr. Endrédy Vendel zirci apát megjelenése is, aki személyes felszólalásával még inkább országos érdekűvé tette az ünnepségeket.

A Ciszterci Rend egri ünneplése a Diákszövetség egri osztályának díszközgyűlése után

triduumban folytatódott.

A három napos áhitatossággal a diákszövetség és a város társadalma azt a ma is elevenen ható lelki kapcsolatot kívánta hangsúlyozni, amelyben másfél évszázad óta együtt él a Renddel. A triduum konferenciabeszédeit dr. Magnin Adorján prépost, gyöngyösi plébános; dr. Kiss

bornok, a hadsereg vezérkari főnöke személyesen vette át a hadműveletek irányítását. Zsukov hajnaltól késő estig küldte támadásra páncélosait, kilenc dandárt vetett a küzdelembe, de a nagy tüzérségi előkészítés után megindított támadások összeomlottak. Zsukov tévedett a tüzérségi előkészítés hatásának kiszámításában. A német állások előtt tönkretett páncélkocsik között valóságos hullahegyek tornyosultak szovjetkatonákból. A szovjet harcmodor embertelenségére jellemző, hogy a későbbi páncélos támadások keresztültörtek az előbbi támadások áldozatainak halottain és sebesültjein.

István teológiai tanár és dr. Száva János pápai kamarás mondották, a szentségi áldás szertartását pedig dr. Ivánovich Emil apát, kanonok, Kemenes József apát, kanonok, és dr. Vízy Miklós prépost, kanonok végezték. A ciszterci ko- rális énekeket a gimnázium gyermekkara adta elő Falubíró Győző ciszterci tanár vezényletével.

Vasárnap délelőtt 9 órakor

ünnepélyes hálaadó szentmisét

mutatott be Kriston Endre püspök, nagyprépost, a Diákszövetség egri osztályának elnöke a Rend templomában. Talán ez a mise, ezek a percek voltak leghűbb kifejezői a a tanítók és tanítottak közötti lelki egységnek, az évszázados testülethez való ragaszkodásnak. Megkapó demonstráció volt ilyen vonatkozásban az öreg és fiatal diákok közös szent áldozása. A szentmise tiszta hangulatát a gimnázium énekkarának szebbnél szebb számai fokozták, ezeket az énekkar Rássy Paulin tanár karnagy vezényletével és Szalag Lajos főszékesegyházi karnagy orgonakiséretével adtak elő.

Délelőtt 11 órakor Eger város képviselőtestülete tartott

díszközgyűlést

a rend ünneplésére. A városháza szőnyegekkel és dísznövényekkel ékesített lépcsőházában díszruhás hajdúk fogadták az érkezőket s a nagyterem rövidesen megtelt a vármegye és a város egyházi, katonai és polgári vezető tényezőivel. Általános tisztelet fogadta a Ciszterci Rend magyarországi fejét, dr. Endrédy Vendel zirci apátot, aki a rend vezetőségével együtt vett részt a díszközgyűlésen.

A díszközgyűlést dr. Kálnoky István polgármester nyitotta meg.

— A nemzet sorsáért és jövőjéért folyó gigászi harc közepette, — mondotta többek között — amidőn a fegyverek ereje és szava talán évszázadokra dönti el a lét vagy nemlét kérdését, s amidőn úgy a külső, mint a belső fronton, az anyagi és gazdasági felkészültség mellett az ethikai és erkölcsi szempontok is szerepet játszanak, önkénytelenül is életszükségletét érezzük annak, hogy a múlt hagyományain aJt ápolása mellett, azoknak az emlékét is idézzük és azoknak a működése előtt is meghajtsuk az elismerés lobogóját, akik ezeknek az erkölcsi és ethikai értékeknek hordozói és művelői voltak.

— A történelem azt tanítja, hogy egy nemzetnek csak addig van lét- jogosultsága, amíg az illető nemzet világszemlélete a keresztény tanokon felépült kultúra talajából táplálkozik.

— Mélyen tisztelt díszközgyűlés ! Eger város tradíciókkal ékes közgyűlési termében a 800 éves ciszterci renden keresztül ma a magyar kultúrát ünnepeljük, mert egy nemzet lelkiségét a kulturális műveltség fejezi ki. Erkölcsi és szellemi értékeinek gyarapodása fokozza egyszersmind a nemzet erőit is.

— Amióta e földön létét méri az emberiség, a történelem mindig azt tanította, hogy a barbár vas meghódíthatja ugyan az erőszak jogás a földet, de megtartani azt csak a kultúra képes. S ennek a történelmi tanításnak a hordozója a magyar sors is.

— Magyar kard éle, magyar kar izma szerezte meg a földet a Kárpátok medencéjében.

— Közép-Enrópában a Tisza és a Duna közén új állam keletkezett,

amely a nyugati eszmék hatása alatt’ úgy gazdasági, mint szellemi téren — ha olykor visszaesések adódtak is — kezdett megerősödni. A nemzet előtt szélesebb és mélyebb élet nyílt meg, amelynek eszmei hordozói a külföldről, leginkább Franciaországból behívott és itt letelepedett szerzetesek voltak. Erre az időszakra, a XIII. századra, pontosan az 1242. évre esik a Franciaországból behívott ciszterciek rendjének magyaroszági letelepedése.

— A ciszterci rend Egernek házi szerzetesrendje is. Mert november hó

8-án múlt pontosan 166 esztendeje annak, hogy a helytartótanács megbízottja átadtaBeitlerMetód pásztói cisztercita rendi elöljárónak, az 1773. évben eltörölt jezsuita rend egri kollégiumát és gimnáziumát.

— Ezzel a nappal kezdi meg a ciszterci rend Egerben lelki és kul- túrális tevékenységét és kezdi nap- ról-napra szorosabbá fűzni azt a köteléket, amely ez ősi barokk várost, annak intézményeit és polgárságát egymáshoz köti.)

— Mélyen tisztelt Díszközgyűlés! Tudatosan hivatkoztam a barokk városra.2 Mert nem véletlen az a kölcsönhatás, ami a barokk kultusz és a ciszterci rend egri letelepedése között mutatkozik. Mi ma a magyar- országi ciszterci rend egri letelepedésének 166. évfordulóját is ünnepeljük.

— Ebből a szemszögből pedig nem hagyhatják figyelmen kívül azt a kölcsönhatást, amit a barokk kultusz által áthatott ciszterci rend egri kultúrtevékenysége, a város akkori polgárságára gyakorolt, ami nélkül a XIX. század nagy nemzeti kultúrája soha ki nem teljesülhetett, soha ki nem virágozhatott volna.

— Bár a barokk korszak európai viszonylatban Magyarországon a török hódoltság miatt elkésve köszöntött be s bár formaízlésével tagadhatatlanul Bécs és München hatását tükrözi, — eszmei tartalma nyugat-európai hatása ellenére, mégis nemzeti szellemben teljesedik ki a magyar földön.

— S bár az olasz földről átültetett renaissance magyar földön bontja ki tavaszi pompába borult legszínesebb virágos ágát, a kör, a- melynek szellemi tulajdona, mégis szűk, szemben a barokkal, amely eszmei tartalmát a polgárság és a nép széles rétegeinek gyökeréig bo- csájtja.

Triöuum, uórosi díszközgyűlés, egyházzenei hanguerseny uoltak az egri ciszterci ünnepségek zárófejezetei