Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-14 / 198. szám

2

E 6 E B

1942. december 14.

— A középkori gótika komor formaizlésével és tartalmával szemben a XVIII. században kibontakozott barokk korszak pompás, színes és vidám formaérzékével és kifejezési módjával, bélyegét és karakterét reányomja az egész közéletre : a költészetre és a tudományokra, a művészi életre, a nevelésre, a társadalmi és vallási életre, amire a megelőző háborúkban és viszályokban eldurvult és lelkileg, erkölcsileg fáradt emberiségnek valójában oly nagy szüksége volt.

— Az egri Ciszterci Rend letelepedésekor ennek a batokk koreszmének a hatása alatt állott s a kereszméből táplálkozó szellemet nem csupán a templomon, de az iskola padjain keresztül is közvetíti a tömegek felé. Papja, tanítója és hirdetője egy új, egy szebb, egy boldogabb kor eljövetelének.

— Az emberi értelem fénye mellett, az egyéni élet átalakításával, a szív és lélek legbensőbb érzelmeit szólaltatja meg, hogy komor századok elmúltával képessé tegye nemzedékét az eszmények iránti önzetlen lelkesedésre saz eljövendő reform-korszak termékeny és nagystílű élettevékenységére.

— Az egri Ciszterci rendház hivatástudata éppen abban csúcsosodott ki, hogy az erkölcsi és ethikai törvények örökkévalóságának hirdetése mellett mindig dinamikusan és maA rendkívül nagy hatású megnyitó után Kriston Endre püspök, nagyprépost, a város képviselőtestületének tagja tartotta meg ünnepi beszédét.

— Azért adtunk ma hálát Istennek — mondotta — és annak megünneplésére jöttünk ma össze, hogy a magyarságnak a ciszterci lélekkel első találkozása óta nyolc évszázad lett immár a múlté.

— A titokzatos hajdanba visszaszáll elgondolással képzeljük el, amint 1142-ben II. Géza király és a cikádori apát először néztek egymás szemébe. A király bizonyára nem hallgatta el, hogy mit remél, mit vár az akkor már Európaszerte köztiszteletre érdemesült rend magyarországi működésétől. És az apát bizonyára meg is ígérte, készségesen, hogy Isten segedelmével meg fognak tenni minden tőlük telhetőt.

— És az első magyar ciszterci apátnak nagy örömünkre körünkben tisztelt most élő utóda Isten és ember előtt nyugodt lélekkel, sót nemes büszkeséggel tehet bizonyságot, hogy a magyar történelemnek e hosszú folyamában tiszteletreméltó rendjük egyik legértékesebb kultúrtényezője volt a magyar életnek. Mert azóta ez a találkozás egyre tart, és a jóban,rosszban együtt átélt történelem mindinkább szeretetté melegedett.

— Minthogy azonban „sokszor többet látni egy kis kulcslyukon,

radéktalanul bele tudott illeszkedni abba az eszmeáramlatba, amely a nemzet fiait egy szebb, egy jobb és egy teljesebb jövő felé vezető úton, mint koreszme eltöltötte.

— Lelki és eszmei tanításaikért, nemzedékeket nevelő k ultúrmunká- jukért soha semmiféle ellenszolgáltatást nem kértek, nem kaptak; s talán éppen ez a magyarázata annak a határtalan elismerésnek és szeretetnek, ami e város minden rendű és rangú polgára részéről kiapadha- tatlanul és állandóan feléjük árad.

— Ennek a határtalan hálának, elismerésnek és szeretetnek vagyok én ma a tolmácsolója, azzal a renddel szemben, amelynek lelki tevékenysége, érzelmi világa és szellemi hatása mindig csak egy gondolatban csúcsosodik ki és csak egyetlen célt szolgált: hogy azon a kálváriás úton, amelyet az isteni Gondviselés a magyar nemzet számára kijelölt, a sasos légiók soha meg ne álljanak, el ne fáradjanak, az út mentén le ne üljenek, hanem előrehaladjanak a nemzeti dicsőség és nagyság felé.

Adjon az isteni Gondviselés a rend működő tagjainak egészséget, akaratot s a megpróbáltatások súlyos óráiban sok-sok lelki erőt; ez ősi város annyi vérrel, könnyel és bánattal megszentelt televényében nyugvó tagjainak pedig örök békét!

mint egy tágra nyílt ablakon át“, ne európai, sőt ne is általánosan magyar, hanem csak egri és eger- vidéki vonatkozásban vegyük szemügyre a jubiláns renddel egybefűző kapcsolatokat.

— Pár órai járásra innen 710 esztendővel ezelőtt volt már a cisztercieknek a Bélkő aljában monostoruk. II. Kilit egri püspök, előbb II. Endre király kancellárja, 1232- ben alapította a bélháromkúti ciszterci apátságot, amint ezidőtájt szent Ferenc fiainak is otthont adott székvárosában. A béli kolostort azóta elsodorták az idők viharai, de a gótikus elemekkel keveredett késői román templom erős támaszpilléreivel, ékes kapuépítménye felett díszlő rózsaablakával ma is beszédes tolmácsolója a dicsőséges múltnak, s talán azért, mert a Boldogasszony mennybemenetelének tiszteletére é- pült, még a tatár hordák romboló dühét is gondviselésszerüen elkerülte, míg a környező épületek Eger székesegyháza, és más egyházi intézményei, maga az alapító püspök is áldozatai lettek a tűzzel vassal pusztító tatároknak.

— De a templom, melyet gróf Erdődy Gábor püspök 1744-ben helyreállíttatott, és amely az egrieknek mindmáig előszeretettel felkeresett zarándokcéljuk, ma is egyik legértékesebb műemlékünk, és kőbe- írott fényes bizonyítványa a ciszterciek hajdankori érdemeinek, mert

ők Szent Benedek hagyományai szerint, maguk művelték az akkor még sok parlagföldet, és irtották a gazdátlan vadont. Ennek a vidéknek még mindig nomádhajlamú népe az akkori Hagyó Kovács Gyuláktól tanulta meg, hogyan kell a kihasználatlan területeket gyümölcsözővé tenni, mint ahogy manapság is szinte búcsút járnak Előszállásra a tanulni törekvő magyar gazdák.

— A bélháromkúti, majd a pásztói ciszterci apátság közelsége patinás, kedves és szilárd kapocs az egervidékiek és a jubiláns rend között.

— Mikor a béli apátság helyét a mostoha idők tarthatatlanná nehezítették, Verebély Pál apát az apátságot 1495 ben bizonyos kárpótlás ellenében Bakócz Tamás akkori egri püspöknek adta át. Az apáti címet azóta többnyire egri

— Nevelési rendszerük alapelve kezdet óta az volt, hogy az iskola elsősorban nevel és csak azután, bár nem kevesebb buzgalommal, oktat. A cisztercita tanár az ismeretközlést soha nem tekintette öncélnak, hanem eszköznek, az emberi ideál kialakítására. Tudja, hogy a gyermek nem angyal, de a javíthatatlan vásottság megállapításában is nagy bölcsen felette óvatos. Hatni, amíg lehet szép szóval és szelídséggel igyekszik, azért mindig neki fáj jobban, ha fenyítő szigorra kényszerül. Legelső nevelőértéknek a jó példát tartja, és nagyhatású segítőnek a rendben és a magyar lé-. lekben egyaránt hagyományos Mária-tiszteletet, sohasem vitatván el a nevelő hatások érvényesülése terén a család elsőségét. Lépést tart a haladó korral, de minden újítást avval a megnyugtató tudattal mérlegel, hogy annak értékei tulajdonkép az ő régi rendszerének épületébe beépített időálló ^téglák.

— Hálás feladat volna a jubiláló rend soraiból kiemelten méltatni azokat, akiket kivételes képességeik az ország legnagyobb értékei közé emeltek fel; ámde az egyeseknek, bár a legkiválóbbaknak is dús érdemeinél hasonlíthatatlanul becsesebb nemzeti közkincs az az egységes és összhangzatos munkateljesítmény, amelyet a nagyobbak és kisebbek együtt a rend fegyelme és egységes célra törekvő hűséges hivatásszolgálata által végeznek. Saját hittudományi és tanárképző főiskoláján kívül 5 középiskolában évente mintegy’ 3000 ifjú, szeme- fényei a magyar családoknak, készül elő a szebb magyar jövendőre, avval a lelkűkbe vésődő tudattal, hogy „a leckét az iskola adja fel, de az élet kérdezi ki.“ Tizenöt plébánián közel 50 ezer hívót nevelnek és oktatnak hithű katolikussá és önfeláldozó készségű, bárhol helytálló magyarrá.

— A jubileumi megemlékezések közül különösen megragadta lelkekanonokok és nagyprépostok viselték, sőt maga Bartakovics Béla érsek is. Az apátság birtokállománya pedig 1700 óta az egri papnevelő intézet fenntartására szolgál.

— Magának Eger városának szorosabb kapcsolata a ciszterciekkel akkor kezdődött, amikor gróf Esz- terházy Károly püspöksége idejében 1776 bán, tehát 166 évvel ezelőtt, az előbb jézustársasigi atyák által vezetett gimnáziumban a tanítást a pásztói konvet tagjai vették át. Három év múlva, 1779-ben a konvent végleg be is költözött Egerbe, a II. József császár által eltörölt jezsuitáktól elhagyott, most állami gimnáziumul szolgáló épületbe.

— Ezidő óta a ciszterciek állandó lakói az egri érseki székvárosnak, és közismerten rendkívül nagyértékű tényezői városunk kulturális és társadalmi életének.

met egyik volt ciszterci diáknak, most már tudós tanárnak és gimnáziumi igazgatónak következő megnyilatkozása : „ A szerzetesi, a liturgikus élet sohasem virágzott Zircen olyan buzgón, bensőségesen, mint napjainkban. A zirci Opus Deit oly természetfölötti lélek telíti, hogy aki ma szép, fenséges, az egyház szándékainak megfelelő istentiszteletet akar látni, és aki felemelő zsoltározást, szabatos lélekkel átjárt gregorián éneket akar hallani, bátran és a legszebb lelki élőlényekre számíthatva mehet Zircre.

— A reggeli konventmisében, a szent ténykedésekben közreműködő rendtársak felvonulásában, áhítatában olyan emléket kap a látogató, melynek hatása felér egy jólvég- zett lelkigyakorlattal. E szó szerint idézett résznek minden szavát mint aki hónapokkal ezelőtt magam is tölthettem néhány feledhetetlen napot a zirci apátság falai között, mint hiteles tanú, hálás érzelmekkel igazolom.

Sok érdekeset mond még a cikkíró a vallásos és világi tudományok műveléséről, az ifjúság legszebb erényeket elérő neveléséről, a földművelés és gazdálkodás terén meglepő teljesítményekről, a telepítő munkáról és szociális intézkedésekről, az egyetemi ifjúság ügyének komoly felkarolásáról az Emericanában.

Az ősi rendben — állapítja meg — sehol sincs az öregedés jele. Élet, erő, egészség árad a rend tevékenységében, mint magának a rend fiatal, mindenkitől szeretett fejének arcán. Sokat lehetne még, de vájjon kell e többet mondanom, amikor arra kérem Eger város Tekintetes képviselőtestületét, hogy a polgármester úrnak e dicsőséges jubileummal kapcsolatos indítványát egy szívvel-lélekkel emelje magamagát is megtisztelő határozattá.

Ha drága jó szüleim élnének, és itt lehetnének, most e falak között, akármilyen szerények és tartózkodó természetűek voltak is, alig ha álA Ciszterci Rend egyik legértékesebb kultúrtényező]e volt a magyar életnek...

A ciszterci nevelés