Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-09-12 / 144. szám
2 EGER 1942. szeptember 12, Óriási siker miatt meghosszabbítva! Cirkusz a színházban Már csak két napig, szombaton és vasárnap két előadás délután fél 5 órakor és este fél 8 órakor. MF* Teljesen új műsorral! Vasárnap búcsúelőadás! mokra árumintaküldemények is. 5. Mivel szeptember hó végéig minden honvéd egyén megküldheti hozzátartozójának a bélyeges tábori postai levelezőlapot, ennek késése miatt senki se türelmetlenkedjék. Előfordulhat, hogy ezen az időn túl sem érkezik meg valami okból kifolyólag a bélyegjegyes tábori postai levelezőlap. Ez esetben az eljárás a következő : a) Az érdekelt fél intézzen először kérdést a hadműveleti területen levő hozzátartozójához, hogy részére feladott-e bélyegjegyes tábori postai levelezőlapot. Amennyiben a kérdezettől, annak elöljárósága által megerősítő záradékkal ellátott olyan értesítés érkezik, hogy a tábori postai levelezőlapot a kérdezőnek elküldte, úgy ez értesítés ellenében a központi tábori posta- hivatal kiszolgáltat egy másik kitöltött bélyegjegyes tábori postai levelezőlapot. b) Fentiek alapján az értesítés a központi tábori postahivatal címére küldendő. (MTI) Eger a jövőben ismét a debreceni színikerülethez tartozik Milyen társulatok működnek a vármegye területén A kultuszminiszter nemrégiben beosztotta a színikerületeket és kijelölte az egyes kerületekben működő színigazgatókat. Ez az intézkedés most már hivatalosan is pontot tett a két évvel ezelőtt bevezetett stagione rendszerre, amely a gyakorlatban nem vált be. A cseretársulatok helyett visszaállították a színikerületek rendszerét. Az új rend szerint Eger a jövőben ismét a debreceni kerülethez tartozik. Amikor az idei sziniévad dereka táján kialakult az a felfogás, hogy a cseretársulatok megszűnnek s bizonyossá vált, hogy a kitűnő vitéz Jakabffy Dezső igazgató megkapta a szatmárnémeti színházat állandó jelleggel, dr. Kálnoky István polgármester azonnal tájékozódott az uj helyzetben és a legjobb megoldást választotta: Egert ismét a debreceni színikerülethez kérte. A múlt szép hagyományaira, a debreceni társulatok művészi színvonalára, értékes műsoraira gondolt a polgármester Eger színházi jövőjének elindításánál s azonnal érintkezésbe lépett a Színművészeti Kamarával, továbbá Beleznay TJnger István igazgatóval, akinek Debrecen városa egyhangú bizalommal adta át színházát a következő évekre. Beleznay Unger István Egerben is régi ismerős. Mint bon- viván és rendező kedveltette meg magát a város közönségével, így hát a debreceni hagyományok mellett a személyi bizalom is megvolt a színház sorsát illetőleg. A nemrég megjelent kultuszminiszteri rendelet azután hivatalosan is beosztotta Egert a debreceni kerületbe. A kerület városai közé még Sátoraljaújhely tartozik. Ózdot, amely szerves része volt valamikor a kerületnek, most Földessy Géza miskolci társulatához csatolták. A vármegye területén egyébként még Balogh László működik Gyöngyösön, Galetta Ferenc Hatvanban. Megemlítjük, hogy az Egerben kedvelt Thuróczy Gyula Beszterce, Csíkszereda, Dés, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Szamosujvár, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen és Székelyudvarhely városokat kapta meg, Zemplényi Zoltán pedig Kecskemét direktora lett. Heves vármegye kisebb községeit Jődy Károly- nak adta ki a miniszter, aki egyben Abauj Torna, Bihar, Borsod, Gömör és Kishont, Hajdú, Heves, Szabolcs, Ung és Zemplén vármegyékben működik. Mindezeken kívül a miniszter engedélyt adott Homokay Pálnak az egész ország területén, kamara játék szerű előadások tartására, 1—1 helyen legfeljebb 12 napi időtartamra. Isten helyett Lenin és Sztálin a szovjet lelki „pótanyag“ Az „Eger“ eredeti tudósítása. Orosz harctér, 1942. aug. 24. Megkíséreltem a szovjet emberei lelkének megismerését, a szovjet által felnevelt újabb nemzedékek szellemi világába igyekeztem belátni, hogyan szemlélik ők az életet, mi az ami őket mozgatja, hajtja, lelkesíti. Egyik nagy városban négyemeletes palotában volt a művelődés háza. Tolsztoj és Krilov nagy mellszobrai között, a két nagy orosz íróra jogtalan utalással ordítja a szovjet felirata, hogy a vörös sarló és kalapács államának minden polgára jogosult a szellemi műveltség és képesítés minden fokának megszerzésére. Ä műveltséget azonban az iskolában nem szerezhette meg a tanuló olyan értelemben, mint nálunk. Tíz osztályú népiskolájuk volt ugyan papíron, de ezt a tíz osztályt nem végezte el a nép gyermeke, legalább is a bol- sevizmus nagyon kiválogatta, hogy kinek enged meg magasabb képesítést és műveltséget. A pártpolitikai szempontból nem megfelelőnek minősített családok gyermekeit egyszerűen kizárták az iskolák felső osztályaiból és a hat eleminél maEGRI KRÓNIKA Az egri bor meg Vörösmarty, Toldg, Jósika Miklós, Petőfi stb. Köztudomású, hogy a magyar költőfejedelem nem vetette meg a bort és több ízben megénekelte ki- sebb-nagyobb terjedelmű versben, vagy epigrammában. Azt is minden iskolázott ember tudja, hogy „Eger“ címmel kisebb hősi elbeszélő költeményt irt három énekben, 2765 sorban. „Rossz bor“ címmel írt versében elpanaszolja: „Mondják, Egernél híres bor terem. Verembe szűrik tán? Nem ismerem. Megénekeltem harczait, borát, S mind e napig nem láttam áldomást." Zokon vette ezt a megrovási kalandot a hazafias egri Kaszinó egyesület, vagy mint akkor hívták Cassinői Társaság, és felküldött Vörösmartynak egy átalag valódi bikavért. Nem kis ajándék volt ez a szegény költőnek, mert egy áta- lagnak a tokaji 178 itcés hordót véve alapul, fele 88 itcét jelentett. Mivel pedig az itce értéke nyolctized liternek felel meg, így is mintegy 65 liter kitűnő borról volt szó. Hogy erre mit' írt magánlevélben a jeles poéta, nem tudom, mert a Kaszinó levéltárában sehol nem találtam nyomát. Megvan azonban összes költeményei között az a szép vers, amelynek címe „Jő bor.“ Ebben már legelső helyen köszönti poharát Hevesre, Egerre, és az egri borra a következőképen: „Kit illet e pohár, Mely kézr51-kézre jár? A hős Egert, Hevesnek fiait.. Te vagy Heves, kit felköszöntök itt. Boldog vidék! Egy holló szállá le S nem láttam: földed olyan fekete. Te, hogy derítsd a költő asztalát, Hozzá borodnak főszerét adád; Mégis van egy panasz, mely a szívre hat: Mért látom vérbe mártott tolladat ? Tollaidra — bár fehér vagy feketék — Ellenség vére jobban illenék. Ki a magyar, ha még Heves sem az ? Mégis közöttük gyülölség hadaz .. De mit beszélek? Itt a bor. Cseppjeiben hősök vére forr... Igyunk; javuljon a beteg! Ki ép, az Isten tartsa meg!" A hála szavai mellett kicsendül az aggódó magyar lélek a hevesi politika küzdő és harcos, vérrel szennyezett választásai miatt. Mert nemcsak 1828-ban volt itt olyan választás, midőn a csatatéren maradt három fekete-tollas magyar, hanem erős volt a küzdelem és fokosokkal is érveltek 1833. október 21-én, a tisztujítást megelőző napon ... Hol a fehér-, hol a feketetollas párt kerekedett felül, de mindenkor nagyon erős küzdelmek árán. Erre céloz Vörösmarty most idézett költeményében. Ennek a bor-küldésnek azonban folytatása is volt. Vörösmarty megénekelte az egri bort a következő rövid, epigrammaszerű versben: Ittanak a hősök s egyik így pendíte: „Török vér!“ „Hagyj folyjon“ — mondá hévvel az egri Dobó. S folyt azóta határ nélkül, a barna pogány vér S lelke Dobónak forr lángboraidban, Eger. Toldy Ferencnek, a magyar irodalomtörténet megalapozójának és fáradhatatlan munkásának ötvenéves jubileumát ünnepelte a magyar irodalmi világ. Ez alkalomból 1872. február 11-én díszlakomát tartott a Kisfaludy-Társaság. Ez az ünnepség Egernek is ünnepe volt tulajdonképen, mert Toldy Ferencet sok bensőséges szál fűzte városunkhoz. BartákovicsBéla érseknek ugyanis sok érdeme volt abban, hogy Toldy gondtalanul végezhette irodalomtörténeti kutatásait. Két leányáért fizette az ellátási díjat az Angolkisasszonyok egri intézetében s ezen felül is jelentősen segítette anyagiakkal a jeles tudóst. (Később egyik leánya, Izabella, évtizedeken át volt igazgatója s főnöknője a jeles leánynevelő intézetnek, egész a múlt század legutolsó évében bekövetkezett haláláig.) A Toldy Ferenc most említett jubileumára Joó János rajztanár és bortermelő küldött fel több üveg egri aszút. A szépen díszített üvegeken Vörösmarty-idézet volt az egri borra vonatkozó versből: Ittanak a hősök s egyik így pendíte: „Török vér!“ „Hadd folyjon“ — mondá hévvel az egri Dobó.
