Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-03 / 2. szám

Eger, Lili. évfolyam, 2. szám. A R A 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 23, 1942. január 3, ELŐFIZETÉSI DÍJs &gg hónapra 1 pengő 50 f, 7< évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. dolog megítélésére jellemző, hogy miként méltányolják illetékesek köz­gazdaságunk erőfeszítését. „Nagy tartalékunk van, az egyik a had­sereg, a másik a gazdasági élet". A nemzet szemeféDyót, honvédsé­günket állítja a gazdasági *élet mellé ez a magas helyről kelt vé­lemény s ennél szebb elismerést, értékelést valóban nem is kívánhat a gazdasági élet. Ezt a dicséretet, ezt a rangsorolást ily határozott formában 1941. megfeszített mun­kája hozta meg. Világégésben értünk el komoly eredményeket. Biztosítottuk a ma­gyar élet normális rendjét és nyu­godtan hirdethetjük, hogy ma kevés ország dicsekedhetik a miénkhez hasonló kiegyensúlyozott minden­napokkal. Hogy mi életünket élhet­jük, azt elsősorban a nemzeti tár­sadalom fegyelmezettségének köszön­hetjük, de köszönhetjük a magyar közgazdaság rugalmas erejének is, amely olyan tartalék, hogy arra mindig, 1942-ben is, számíthat a nemzet! A japánok pénteken délután bevonultak Manilába Mérleg Az esztendő fordulója jó alkalom arra, hogy necsak politikai, de gaz­dasági szempontból is mérleget ké­szítsünk. Az elmúlt év komoly pró­bára tette közgazdasági életünket és „bízvást'mondhatjuk, hogy a ma­gyar közgazdaság megállta a he­lyét. A háború hatása és feszültsége minket sem került el, az irányított gazdálkodás kereteket szabott a termelésnek, s ha mégis fejlődött 1941-ben az ipar és kereskedelem, az életerőnk olyan btzonyitéka, a- melyre joggal lehetünk büszkék. Az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy az államhatalom és a közgazdaság teljes harmóniá­ban működött együtt. A kormány­zat biztosította a termelés tervsze­rűségének folytatólagos kiépítését anélkül, hogy szorosan vett terv- gazdálkodást léptetett volna életbe. A közgazdasági élet megértő kész­séggel sietett a kormányzat segít­ségére és hatalmas szervezetét az új idők új feladataihoz igazította. Az ipar és kereskedelem átállítása veszedelmesebb zökkenő nélkül tör­tént meg, mert etekintet ben is ér­vényesült az a meggyőződés, hogy itt magyar földön csak a mi ezer­éven át kialakított életformáink fenntartásával teljesíthetjük euró­pai hivatásunkat. Nem zárkóztunk el a korszellem tanításai elől, de ebben is a sajátosan magyar meg­oldást választottuk. Iparvállalataink foglalkoztatott­sága általában kedvező. Gyáraink, üzemeink teljes kapacitással dolgoz­nak. A hitelpolitika elősegítette a termelés fokozását, a bankbetétek növekedtek s a munkanélküliség tel­jesen megszűnt. Kár lenne azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az anyaggazdálkodás kényszerű kötött­ségei a háborús megszorítások oly- érzékenyen érintik a közgazdasági életet, ám a szakértelem és a jó­akarat sok nehézségen átsegít. A bér- és fizetésemelések súlyos ter­het jelentenek, de az árrögzítés itt is erősen kiegyenlítő hatáBÚ. Köz- gazdasági szakkörök mindenesetre megnyugvással fogadják azt az il­letékes helyről elhangzott megálla­pítást, hogy a mezőgazdasági és ipari árak, valamint a fizetések és munkabérek arányosítása elejét veszi annak, hogy az áruoldalról állhasson be az infláció veszélye. Mindenképen nagy dolog az, ame­lyet 1941-ben a magyar közgazda­ság produkált. A helyzetre és a Washington, január 3. A hadügyminisztérium bejelentet­te, hogy a japánok elfoglalták Ma­nilát. A hadügyminisztérium a továb­biakban közölte, hogy az előretolt japán egységek helyi idő szerint 15 órakor, tehát greenwichi idő szerint 6 órakor vonultak be Manilába. (MTI) Tokio, január 3. Eddig még meg nem erősített je­lentések szerint a japánok felszólí­tották McArthurt, a Fülöp-szigetek északamerikai parancsnokát, hogy adja meg magát. Mint a Domei-iroda megbízható forrásból értesül, McArthur tábor­Valamennyi japán rádióállomás első hírként közölte tegnap a Fülöp szigetek fővárosának, Manilának a japán csapatok által történt elfog­lalását. A tokioi állomás középeuró­pai idő szerint 22 órakor jelentette be a győzelmet. A főváros elfogla­lásával biztosítottnak látszik & Fü­löp szigetek ellenőrzése, teszi a hírhez a japán magyarázó és ennek a körülménynek óriási hadászati és gazdasági jelentősége van. A Szingapúr ellen megindított japán támadás túl merésznek volt mond­ható, mert a támadókat nem fe­dezte semmi a Fülöp szigetek fe­lől esetleg meginduló ellenséges tengeri akció ellen. Most a tenger japán ellenőrzés alákerült, a japán csapatszállító hajók szabadon köz­lekedhetnek. Gazdasági szempontból a szigetek Washington, január 3. Mint a haditengerészetügyi mi­nisztérium jelenti, az amerikai had­erő a japánok manilai bevonulása előtt kiürítette Cavite haditengeré­szeti támaszpontot. Szaigon, január 3■ (Stefani). Manila elestét a japán hadügy­miniszter rádiójelentésben közölte. (MTI). nők, az Egyesült Államok távol­keleti haderejének főparancsnoka Corregidor szigetén, a Manila-öbölbe menekült. Meg nem erősített hírek beszámolnak arról, hogy McArthur a legutóbbi légitámadás tartama alatt Manilában egy gránátszilánk­tól jobb vállán megsebesült. teljesen japán érdekkörbe kerültek, s ez nem kisebb jelentőségű tény a hadászati siker mellett. A vasban szegény Japán most már innen lát­hatja el magát vassal, amennyiben a szigetek vasérc-tartalma mintegy 1 milliárd tonnára tehető, évi ter­mésük pedig 1 millió tonna. A szi­getek ezenkívül igen gazdagok réz­ben, krómban és mangánban. De gazdag a szigetek termelése cukor­ban is. Évenként 1 miiló tonna cuk­rot termeltek a Fülöp szigetek és ebből a mennyiségből az Egyesült Államok 800 ezer métermázsát Vá­sároltak föl. Ez a cukormennyiség most Japán kezébe kerül és a kevés cukrot fogyasztó állam szétosztja azt a keletázsiai népek között. De a Fülöp szigeteken terem a világ legjobb kendere, amit a sziget japán lakói termesztettek. Kevesen tud­ják, hogy a világ hajókötél-szükség- letének legnagyobb részét innen fedezték. Szingapúrból eltávoznak a nők és a gyermekek Angol forrásból közli a Stefani hírszolgálati iroda, hogy Szingapúr­ból az angolok megkezdték a nők és gyermekek eltávolítását. Ez az intézkedés arra vall, hogy az angol hatóságok számolnak a város ostro­mával és elestével. Nagy hidegek vannak Anatoliában és Albániában Töiök lapjelentések szerint Ana­toliában nagy hidegek és hatalmas hóviharok dühöngnek. Megjegyzik a lapok, hogy 24 év óta nem volt ilyen hideg azon a vidéken. Ugyan­csak erős hideget jelentenek Albánia északi részéből. Megjöttek a kereske­delmi, postai és pénz­ügyi kinevezések A Budapesti Közlöny legutóbbi száma közli a kereskedelemügyi miniszteri tárca kinevezéseit. A ke­reskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter Holénia József m. kir. fő­mérnököt az egri államépítészeti hi­vatalnál m. kir. műszaki tanácsossá, Doleschall Pál kir. mérnököt kir. főmérnökké, Apáthy Árpád királyi segédmérnököt kir. mérnökké ne­vezte ki. A m. kir. posta kassai igazgató­ságánál dr. Tóth Ferencet segéd­titkárrá, dr. Baranyay Károlyt fo­galmazóvá, dr. Szele Tivadart II. o. postatisztté nevezték ki. Az egri postahivatalnál Holtzer Lászlót főtisztté, Szabó Lászlót és Hozmán Istvánt I. oszt. tisztté, ifj. Patkó Andrást, Mentusz Endrét és Fejér Miklóst II. oszt. tisztté, Patkó Andrást cím és jelleggel fel­ruházott ellenőrré, Szaszák Józsefet gyakornokká, Rugyay Antalt mű­szaki segédtisztté, Tóth Sándort I. oszt. altisztté nevezték ki. Az egri kir. pénzügy igazgatóság­nál dr. Baráth Pál pénzügyi titkárt pénzügyi tanácsossá, dr. Almássy Pál pénzügyi titkárt tanácsossá, dr. Takács Nándort pénzügyi fogalmazó­vá, Krajcsák Dezső számvevőségi főnököt I. oszt. pénzügyi számvevő­ségi főtanácsossá, Linksch Gyulát pedig II. oszt. pénzügyi számvevő­ségi főtanácsossá, Stokker István irodfótisztet irodaigazgatóvá nevez­ték ki. Megadásra szólították fel a japánok a Fülöp-szigetek főparancsnokát Hadászati szempontból óriási jelentőségű Manila elfoglalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom