Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-03 / 2. szám

2 EGER 1942. január 8. Tizennégy ezer hektoliter Ajbor termett 1941-ben az egri szőlőhegyeken Körülbelül ugyanannyi óbort tárolnak a pincékben A szokásos termésnek csak negyed részét hozták meg a szőlők Eger, január 3. A városi fogyasztási adóhivatal­ban nagyjában befejeződött az újbor­készletek bejelentése és megtörtént az óbor-készletek felvétele is. Az eredmény igen gyenge, csak vala­mivel jobb a múlt évinél a mennyi­ség tekintetében. A minőség jó kö­zepesnek mondható. A bejelentés adatai szerint az egri szőlőhegyeken az idén 14 ezer hektoliter újbort szűrtek. A pincék­ben körülbelül ugyanennyi az óbor­készlet. A múlt évi termés 11 és fél ezer hektoliter volt s a szüret ide­jén 21 ezer hektoliter óbort tárol­tak a pincékben. Az egri határ háromezer holdra tehető szőlőgazdasága a jó eszten­dőkben 50—70 ezer hektoliter át­lagtermést szokott hozni, így a most szűrt termés mindössze negyedrésze a rendes átlagnak. Az egri szőlő­termelés helyzete ezek szerint vál­tozatlanul súlyos. Súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy utoljára 1936-ban volt jónak mondható ter­més, akkor viszont a borárak ala- csonysága miatt nem volt gazdasá­gos a bortermelés. Most a borárak tartottan alakultak, viszont a ter­més kevés és a termelési költségek igen magasak. Összehasonlításképpen alább kö­zöljük a múlt esztendők termését. Hat év termés-eredménye Az utóbbi hat év bortermése Egerben a következőképpen ala­kult : 1936: 62 és fél ezer, 1937: 32 és fél ezer, 1938: 23 és fél ez<*r, 1939: 34 és fél ezer, 1940: 11 és fél ezer, 1941: 14 ezer. A fenti adatok szerint a mély­pont a múlt évre esett s remél­hetőleg az idei kis emelkedés már egy állandó kedvezőbb irányzat kezdetét jelenti. 190 ezer pengős kerettel állították össze az ODCsfi idei költséguetését Az Országos Nép- és Családvé­delmi Alap 1942. évi költségvetését legutóbb állította össze Eger váro­sára vonatkozólag a város képvise­lőtestülete. Hogy a magyar életnek mennyire az első vonalába kerül a család és a gyermek gondolata, te­hát a népi megerősödés és kivirág­zás programmja, ebben a kisebbmé­retű költségelőirányzatban is bizo­nyítja a tervbevett költségek ren­deltetése és aránya. A részletes költségvetés szerint 190 ezer pengős keretben mozog az ONCsA idei egri tevékenysége. Ebből az összegből 11 ezer pengőt fordítanak a munkaképtelenek tá­mogatására, 10 ezer pengőt földbér­letek juttatására, 3400 pengőt kul­turális célokra, 7200 pengőt szelle­mi szükségmunkások díjazására, 2 ezer pengőt haszonállatok beszerzé­sére és kiosztására, 24 ezer peogőt a családi házak építéséhez szüksé­ges telekvásárlásokra, 98 ezer pen­gőt tizennégy családi ház építésére a sokgyermekes családok számára, végül 35.179 pengőt téli szükség­munkákra. A költségekhez az állam 150 ezer pengővel járul. Mit kell tudni a keresztény kereskedelem hitelakciójáról Eger, január 3. A keresztény kereskedelem hitel­akciójának célja az önálló keresz­tény kereskedelem megerősítése meg­felelő tőke rendelkezésre bocsátásá­val, olyan esetekben, amidőn a hitel­igények a kereskedelmi hitelek nyúj­tása során eddig irányadó hitelezési rendszer mellett ki nem elégíthe­tők. A keresztény kereskedelem in­dokolt hiteligényeinek kielégítésére ebben az akcióban ezidőszerint 20 millió pengő hitelkeret áll rendel­kezésre. A kormánynak három ve­zető pénzintézettel, nevezetesen a Budapest Székesfővárosi Takarék- pénztárral, a Magyar Általános Hitelbankkal és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal kötött meg­állapodása szerint a hiteligények kielégítését ezek a pénzintézetek vállalják saját pénzeszközeik ren­delkezésre bocsátásával, mégis az igények elbírálása nem kizárólag a kölcsönt folyósító pénzintézetre, hanem az e célból szervezett külön bizottságra tartozik, melynek cime: „Keresztény Kereskedelmi Hitelek Bizottsága.” Az akció keretében kölcsönben csak az részesülhet, aki a) magyar állampolgár, b) büntetlen előéletű és feddhetetlen jellemű, c) kereskedelmi tevékenységének folytatásához szük­séges iparigazolvánnyal rendelkezik, d) az igényelt kölcsönt üzletének megerősítésével és fejlesztésével kap­csolatos gazdasági célra kívánja for­dítani, azt más módon előteremteni nem tudja és a kölcsönre, a bizott­ság megítélése szerint, elfogadható fedezetet tud nyújtani. Adósság konvertálására a kölcsön általában nem fordítható. A kölcsönt igénylők kérelmüket a három budapesti pénzintézet va­lamelyikénél, vagy azok helyi és vidéki fiókjainál, leányintézetnél, vagy azok vidéki bankösszekötteté­seinél terjeszthetik elő. A kölcsön- kérőnek a hiteligényléshez csatolnia kell: a) magyar állampolgársági bizo­nyítványt, vagy u. n. trianoni zá­radékkal ellátott községi illetőségi bizonyítványt; b) születési anyakönyvi kivonatát, „ha nős, házassági anyakönyvi ki­vonatát és felesége születési anya­könyvi kivonatát” ; ezen felül saját, valamint felesége szüleinek szüle­tési anyakönyvi kivonatát; c) büntetőjogi felelősség mellett olyan írásbeli nyilatkozatot, hogy nem tartozik az 1939 : IV. te. ha­tálya alá; d) hatósági erkölcsi bizonyít­ványt ; e) kereskedői tevékenységének folytatásához szükséges érvényes iparigazolványt, vagy annak hite’es másolatát és a cégbejegyzésről szó­ló igazolványt (címpéldányt); f) vagyoni és jövedelmi viszo­nyainak részletes ismertetését; g) a kölcsön felhasználására vo­natkozó költségvetést és a kölcsön befektetésére vonatkozó üzleti el­gondolását, üzlettervét, a kölcsön visszafizetésére vonatkozó törlesz­tési tervét, valamint annak részle­tes ismertetését, hogy hitelszükség­letét addig honnan és hogyan fe­dezte. A hiteligények elbírálása. A fen­tiek szerint előterjesztett hiteligényt a pénzintézet megfelelő tájékozódá­sok után, elbírálás céljából a bizott­ság elé terjeszti. Ajánlatos, hogy az igénylők a szabályszerűen felszerelt hiteligé­nyek előterjesztése előtt az illető pénzintézetnél a kérelem kilátásai felől tájékozódjanak, nehogy telje­sen kilátástalan igények előterjesz­tésével maguknak felesleges költ­ségeket okozzanak. Házassági kölcsönért folyamodhat minden házasulandó, akinek 300 pengőn alul uan a jöueöelme Négy gyermekkel le lehet törleszteni a kölcsön egész összegét Eger, január 3. A Budapesti Közlöny január 1-i számában 1100 — 1941. B. M. sz. rendelet a házasodási köicsönröl szól. A rendelet kimondja, hogy 1942. január 1-től kezdve házaso­dási kölcsönök iránti kérelmeket már elő lehet terjeszteni. A kér­vényezőket az Országos Nép- és Családvédelmi Alap részesíti köl­csönben. A családalapításhoz szük­séges bútorok és egyéb felszerelési tárgyak beszerzésére, illetve a csa­lád önálló megélhetésének meg­alapozására házasodási kölcsönben részesíthetők azok az egészséges, átöröklődő betegségben nem szen­vedő házasulók, akik erkölcsi és nemzeti szempontból kifogás alá nem esnek és a 32. életévüket még nem haladták meg. Ilyen kölcsön­ben csak azok részesíthetők, akik­nek együttes vagyona a 200—1941. B. M. sz. rendelet 13. pontjában meghatározott mértéket nem haladja meg és együttes havi jövedelmük 300 pengőn alul marad. Előnyben részesülnek a mezőgazdasági né­pességhez tartozó házasulók, vala­mint azok, akik sokgyermekes csa­ládból származnak. A házasodási kölcsön iránti kérelmet a törvény- hatóság első tisztviselőjéhez (me­gyei városokban a polgármesterhez) címezve a vőlegény lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnál, vá­rosban a polgármesternél kell be­nyújtani. A kérvényben meg kell jelölni a kért kölcsön összegét; fel kell sorolni azokat a szükségleteket, amelyeket a házasulók önerejükből beszerezni nem képesek, s amely célból a kölcsönt kérik. Fel kell tűntetni a kérelmezők foglalkozását, meg kell indokolni röviden a kérelmet és meg kell je­lölni azt a helységet, ahol a házas­ság megkötése után letelepedni szán­dékoznak ; végül be kell írni a kér­vénybe a házasságkötés tervbevett időpontját. A kérvényhez csatolni kell a házasulók születési anyakönyvi kivonatát (vagy az ,,Értesités“-t); nyilatkozatot arról, hogy a fajvé­delmi törvény 9. szakasza értelmé­ben a házasulók nem tekintendők zsidónak ; saját vagyoni és jövedelmi, valamint szüleik vagyoni és jöve­delmi viszonyait feltüntető hatósági bizonyítványt; tisztiorvosi bizonyít­ványt; 6 hónapnál nem régibb er­kölcsi bizonyítványt; igazolványt arról, hogy a vőlegény katonai állí­tási kötelezettségének eleget tett; végül — ha az illetők a mezőgaz­dasági népességhez tartoznak, vagy sokgyermekes családból származnak: hatósági igazolást erről a körül­ményről, hogy előnyben részesül­hessenek. A kölcsön iránti kérvény és mellékletei illetékmentesek. A kölcsön összege 1000 pengőt nem haladhat meg. Csak kivételesen in­dokolt esetben adják készpénzben a kölcsönt. Az engedélyezett háza­sodási kölcsönt csak a házasság megkötése után lehet folyósítani. A házasság megkötését házassági anyakönyvi kivonattal („Értesítés”- sel) kell igazolni. A kölcsön törlesz­téséért a házastársakat egyetemle­ges felelősség terheli. A kölcsön kamatmentes és azt havonként az eredeti kölcsönösszeg egy százaié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom