Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-06 / 37. szám

Eger, Z11L évfolyam, 37. szám. Ä H Ä 8 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 23, 1942. március 6 3SLŐFI2ÉTÉSI BÍJt fegjs hőnapra 1 pengd m f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MBS JELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fáz. 3. Tel.: 11. &IÄD0HIVÄTÄL: Szent János-Ngomda Telefon; 176. szám Csekkszámla: 54.558. A jó közigazgatás A IX. Közigazgatási Tanfolyam megnyitása tűlment a szokásos ke­reteken azoknak a beszédeknek a jelentőségénél fogva, amelyek ott elhangzottak. Nem kevesebb, mint négy miniszteri megnyilatkozást hallottunk, amelyek mindegyike összefüggött ugyan a közigazgatás kérdéseivel, de azokon túl is haladt. Bárdossy László miniszterelnök a közigazgatás fontosságáról s még- inkább annak a szelleméről beszélt. „A közigazgatás a cselekvő állam“ — mondotta. Hivatása az, hogy el­intézze az ország polgárainak ügyes­bajos dolgait, még pedig úgy intéz­ze el, hogy tevékenysége során en­gedje szóhoz jutni az embert. A tisztviselő gondoljon arra, hogy sok­szor nélkülözésektől gyengült el és aggodalomtól remeg a kéz, amely a hivatal ajtaján kopogtat. Talán hiá­nyosan és tökéletlenül előadott ké­rés elintézését gyötrő, nehéz szívvel várja egy család, amelynek a sorsa függ tőle. Ezért kell a közigazga­tás teendőit úgy végezni, olyan gon­dossággal, mintha saját személyes dolgait intézné a tisztviselő, mert csak igy lehetünk a nemzet igazi szolgái. Bartha Károly honvédelmi mi­niszter a közigazgatás és hon­védelem összefüggéséről beszélt bé­kében és háborúban. Mindannyian tudjuk, hogy komoly időszak előtt állunk, amikor is a bolsevizmus el­leni küzdelemben nagyobb erőkkel veszünk részt hatalmas szövetsége­seink oldalán. A hadsereg teljesí­teni fogja kötelességét, de a had­sereg kötelességteljesítésnek csúcs­pontját csak akkor érheti el, ha a közigazgatás is mindent megtesz a maga részéről. „Háború alatt a szellemi hadjárat oroszlánrészét a közigazgatásnak kell megvívnia“ — mondotta a honvédelmi miniszter. A hátország szelleme a működő had­sereg erőforrása s a hátország bom­lása a forradalom kezdete. A had­sereg ütőképessége csak addig tö­kéletes, amíg mögötte egy ország töretlen szelleme, szilárd lelki ere­je áll. Miben áll most már a közigaz­gatás konkrét feladata, a hadvise­léssel kapcsolatban? Először is a megszaporodott terhek és a meg­fogyatkozott javak igazságos elosz­tásában. A honvédelmi miniszter meggyőző szavakkal mutatott rá arra, hogy milyen rossz hatással van a harcoló katonára, ha olyan hírek jutnak a fülébe, hogy amíg a többség nélkülöz, egyesek gond­talan jólétben élnek. Ennek a lelki állapotnak a magyarázata az a he­lyes meggyőződés, hogy háborúban nem lehetnek kiváltságosak, a há­borús állapotot senki sem használja fel arra, hogy gazdagodjék a fron­ton harcoló katonák, vagy azok hozzátartozó? bőrére. A közigazga­tás legfontosabb feladata tehát a hadbavonult katonák hozzátartozói­ról való gondoskodás. A hadisegé­lyeket gyorsan kell elintézni, mert nagyon rossz hatással van a harcoló katonára, ha otthonról panaszos le­velet kap, hogy családja nélkülöz, mert nem kapja rendesen a hadi­segélyt. „Ne kapjanak a katonák ilyen levelet. Legyen résen és lép­jen közbe a közigazgatás. Legyen családfő, vagy családfenntartó a be­vonult helyett“ — mondotta a hon­védelmi miniszter és arra is figyel­meztetett, hogy túlzott óvatosság­ból, a felelősség elkerülése végett az intézkedő közegek ne hárítsák el maguktól a feladatok megoldását, ne paragrafusokat keressenek, ha­nem ha nincs kéznél jogszabály, intézkedjenek a saját, józan magyar eszük szerint. Adott esetekben lép­jen fel a közigazgatás kezdemé- nyezően. Varga József iparügyi miniszter arról beszélt, hogy a háború sike­res eldöntésének nagyon fontos té­nyezője az ipar mozgósítása. A háború a békéhez viszonyítva más követelményekkel lép fel, más igé­nyeket kell kielégíteni. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére keresz­tülvitt rendszabályokat nevezzük az ipar átállításának. A háború kez­detén a békeiparról át kell tér­nünk a háborús iparra, befejezése­kor pedig a visszavezetett utat kell megjárni. Az iparügyi miniszter Amerika példáján mutatta meg, hogy mennyire nem egyszerű dolog az ipar átállítása s az általa kö­zölt számok erről mindenkit meg­győzhettek. A belügyminiszter záróbeszé­dében arra Utalt, hogy a háború kimenetelétől nem kisebb vagy na­gyobb édekek függnek csak, ha­nem egyenesen nemzetünk léte. A vereség egyben megsemmisülést is jelentene s a győzelem a magyar nemzeti jövő határtalan lehetősé­geit. Ebben a háborúban nem az erők részleges megfeszítéséről van szó, hanem olyan egyetemes erő­feszítésről, amelyben a közigazga­tásnak, a hátmögötti országoknak is éppen úgy ki kell vennie a ré­szét, mint a fronton küzdő csapa­toknak. „Ha kel], meg kell halni a munka mezején azért, hogy a háborús célt elérjük“, — fejezte be beszédét a belügyminiszter. Ezekhez a figyelmeztetésekhez Angol bombázógépek csütörtökre virradóra nagy légitámadást intéz­tek Páris ellen. A támadás követ­keztében egész külvárosi utcasorok dőltek romba és súlyosan megsérült tv híres sévresi porcellángyár is. Az áldozatok száma ezernél több halott és ugyanennyi sebesült. Az angol módszerek becstelenségére jellemző támadás a régi szövetséges ellen, általános megdöbbenést keltett. — A megdöbbenést fokozta az angol rádió, amely a támadás után a kö­vetkezőket olvasta be: Ankara, március 5. (OFI) A Papén elleni február 24-én elkövetett merénylet ügyében befejezték a vizsgálatot. A hivata­los közleményt erről pénteken te­szik közzé. Ankarai jól értesült körök úgy tudják, hogy a jelentés szenzációs felfedezéseket tartalmaz és a követ­kező három pontra terjed ki: 1. A merénylő, egyszersmind a merénylet áldozata a Jugoszláviát alkotó államok egyikéhez tartozik. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny március 6. száma közli a magánszolgálati jog­viszony alapján járó nyugdíjak után a nyugdíjpótlék fizetéséről szóló rendeletét. A rendelet szerint a vállalati nyugdíjpénztárak nyugdíjasainak és azok hozzátartozóinak a nyugdíj nincs sok hozzátennivalónk. Minden jó magyar ember tudja, hogy mi­ről van szó s azt is tudnia kel), hogy az ország miniszterelnöke és három minisztere nem ok nélkül beszélt ezekről a fontos kérdések­ről. Őfelsége kormánya sajnálja mind­azoknak a halálát, akik a bombázás alkalmával áldozatul estek és a leg­mélyebb részvétét tolmácsolja azok­nak a családoknak, melyeket ilyen szörnyű fájdalom ért. Knlsplevéve köszöntjük Páris környékének ha- lottait, mintha katonáinkkal együtt estek volna el a becsület mezején. A kalaplevétellel köszöntött ál­dozatokat holnap temetik és teme­tésük alkalmából az államfő nem­zeti gyászt rendelt el. A nemzeti gyász vasárnap délig tart. 2. Ebben az ügyben több letar­tóztatás történt. B. A szóbanforgó merénylő olyan külföldi állam javára működött, amelyik érdekelve van a Törökor­szág semlegességének megszünteté­sében. Ugyancsak ezekben a körökben bizonyosnak tartják, hogy a török kormány teljes mértékben nyilvá­nosságra akarja hozni a vizsgálat megállapításait, tekintet nélkül a gyanúba jött külföldi személyekre. után külön nyugdíjpótlékot is tar­toznak fizetni. Zsidók csak olyan összegű nyugdíjpótlékot kaphatnak, hogy nyugdíjuk esetleges más ke­resetükkel, valamint a nyugdíjpót­lékkal együtt az évi 6 ezer pengőt ne haladja meg. A nyugdíjpótlék 1941 december 1-től visszamenőleg jár. A japán haderő elfoglalta Batáviát, Jáva fővárosát 9 perckor elfoglalta Batáviát, Jáva fővárosát. Tegnap tizenhárom szovjet gépet lőttek le az Ilmen-tó környékén Ma teszik közzé a Papén elleni merénylet vizsgálatának eredményét Nyugdíjpótlékot kötelesek fizetni a magánvállalatok Tokió, március 6. A japán hsgerő tegnap hat óra nap tizenhárom szovjetgépet lőttek le az Ilmen-tó környékén. A Német Távirati Iroda jelentése szerint a német vadászgépek teg­Általános megdöbbenést keltett az angolok bombatámadása Páris ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom