Eger - napilap, 1941/2

1941-08-02 / 121. szám

Eger, LIL évfolyam, 121. szám, A H Ä jlZ fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 22, 1941. augusztus 2, ELŐFIZETÉSI DÍJ % agg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fUlér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KI ADÓ HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Szmolenszktől délre megsemmisítették a bekerített szovjeterőket Megszámlálhatatlan halott borítja a csatateret Ä foglyok száma 35.000 Vezéri főhadiszállás, augusztus 2. (Német Távirati Iroda). A véd­erő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon a harcok változatlanul kedvezően folynak. Harci repülőink az elmúlt éjszaka ismét bombázták Moszkva katonai berendezéseit. Berlin, augusztus 1. (Német Távirati Iroda.) A Szmo­lenszktől délre lévő térségben né­met csapatok kemény harc után jú­lius 31-én felmorzsolák az óit be zárt szovjeterőket. Az utóbbi na­pokban a gyűrű a bolsevista köte­lékek körül mind szorosabbra fonó­dott. A szovjetkatonákat mindenütt, ahol keresztül akarták magukat vágni, véresen visszaverték. A né­met ütegek számtalan lövegéből meg­semmisítő tűz zúdult rájuk. A leve­gőből jégesöszerflen estek a német harci repülőgépek bombái. Német eiőosztagok merész nekivágásokkal széttagolták a szovjeterőket, akiket azután nyomukban előretörő gya­logsági egységek a legkülönbözőbb helyeken körülzártak és mindenütt legyűrték. Megszámlálhatatlanul sok halott borítja a csatateret, összelőtt és ösz- szeégett járművek és ágyúk szegé­lyezik az utakat. A katonák tízezrein kívül a szov­jetcsapatok 245 különféle nagyságú ágyút vesztettek. A foglyok száma eddig 35.000. (MTI.) A honvédcsapatok újabb területek feladására kényszeritették az ellenséget Magyar légierők szétszórtak ellenséges páncélos osztagokat Találkozás a katonavonatnál Már régóta nézem a . . .-i állo­máson a szinte egymástérő katona­vonatok szüntelen érkezését és in­dulását. Állok a nagy állomásépület hűvös árnyékában és elgondolkozom . . . Vörös uralom Magyarországon, bőrkabátos Leninfiuk rémuralma Budapesten, román megszállás, Tria­non. Entente ellenőrzés. Mindezek 20 év előtt, s ma molyolygósarcu, erőtől duzzadó magyar fiúkat visz­nek már a katonavonatok a bolse- sevista Oroszország ellen. Nem volt korszerű hadseregünk Trianon után ? Hát ütőképes mo­dern hadseregünk lett azóta, hogy kimondtuk nagy barátaink, Német- és Olaszország megértő segítségé­vel a fegyverkezési egyenjogúsá­gunkat. Ahogy nézem a katonavonatokat, ahogy látom rajtuk a féltő gonddal ápolt harckocsik és legkülönbözőbb terepjáró gépkocsik százait, számos műszaki alakulatot, büszke öntu­dattal nézem megujhodott fajtám hatalmas erejét. . . . így gondolkozom ezen, amikor megint befut egy katonavonat. Kék hajtókás katonák jókedvű arcai néznek ki a vasúti kocsikból. Ezek hát a magyar gyorscsapatok­hoz tartoznak. Még egy pár órai út s kiszállnak a katonavonatból s a német gyorsakkal együtt váll- váll mellett fognak előretörni az orosz mezőkön. S most egy kicsit elszorul a szi­vem. Vájjon ezek a mi fiaink lesz­nek-e olyan világrengető hősök, mint a német testvéreik ? De merengésemből hirtelen bol­dog örömteli Ujjongás, szinte gyer­mekien önfeledt vidám üdvözlések áradata ver fel. Az előbb érkezett vonat kék haj­tókás katonái örömtől sugárzó arc­cal üdvözölnek itt valakit. Önkén­telenül keresem azt, akinek ez a nagy szeretet szól, akit az egész katonavonat boldogan üdvözöl. S vagy 20 lépésre tőlem ott állt egy magyar kék hajtókás százados és mosolygó arccal tisztelegve viszo­nozza az üdvözlést. A vonat megáll, a katonák te­kintete mind a kék hajtókás száza­dosra tapad. Nekik leszálluiok nem szabad, de a százados ur megindul a vonat felé. Minden kocsinál meg­áll s én ámulva látom, hogy min­den kocsiban ismerősként üdvözli az átutazó katonákat. Az előttem lévő kocsiból még hozzám is elérnek az egyes szavak foszlányai: „A századparancsnokom volt a hadnagy úr Jászberényben“ — „Tisz­tesiskolán szolgáltam vele“ — „Egy században voltunk.“ S az egykori hadnagy ur, most há­rom csillaggal a nyakán, ott a Csap-i állomáson üdvözli régi isme­rőseit. Mindenkihez van valami szava, mindegyikkel kapcsolatban van va­lami emléke. Hogy ő tiszt, s hogy a honvéd katonavonatban harckoesivezetők, lövészek, árkászok, gépkocsizók és kerékpárosok utaznak, senkinek nem jut eszébe. A tiszt és legény­ség közti válaszfalat senki se látja és ami a fő, senki sem érzi. Csak egyet láttunk, csak egyet éreztünk, hogy ott a hideg sínek mellett a magyar tiszt lelke milyen eggyé olvadt az egész legénység szívé­vel. Nem, nem ezen a kis állomáson találkoztak ők először. A magyar laktanyák, a magyar gyakorlatok, a közös gondok s a közös örömök forrasztották eggyé a tisztikart és a legénységet. De még nem ért a vonat elejére a százados, amikor már megjelenik a forgalmi tiszt és indítja a vona­tot. Megint hallom a kiáltásokat: „Jöjjön velünk százados ur, men­jünk együtt Oroszországba.“ A választ azonban csak a gör­dülő kerekek adják. A tiszt már mozdulatlanul áll és tiszteleg az elvonuló csapatnak. Hiába menne, a parancs más, neki még várni kell és addig csak lei­kével követheti a határon túl a gyors testvéreit. A vonat elment. A tiszt itt ma­radt. A rövid találkozás, a pár perces véletlen viszontlátás meg­történt. S már nem merengek azon, hogy mi lesz az orosz mezőkön. Az a hadsereg, hol a legénység és a tisztikar úgy szereti egymást, ilyen egységet képez: csak győzhet. Komoran gördülő katonavonatok vigyétek véreinket Kelet felé, vi­gyétek az eggyé forrott erős kor­szerű hadseregünket új nagy győ­zelemre, míg mi az egész nemzet egységes leikével mögöttetek állunk. Lélekben veletek harcolunk, veletek győzünk [Magyarországért és az új Európáért. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Honvéd gyorsalakulataink előre­törésük folytatása közben ismét újabb területek feladására kénysze­rítették az ellenséget. Közben csu­pán egyik seregtestünk hatásos tüzében több mint 500 halottat vesztett az ellenség s mintegy 2500 fogoly esett a kezünkbe. Saját veszteségeink aránytalanul csekély száma a honvédség sokkal jobb kiképzésével,valamint az ellen­ség zártabb tömegekben a nagyobb kötelékekben való mozgásával ma­gyarázható. A magyar légierő bombázóköte­lékei sikeresen szórtak szét az ellen­(NTI) A Domei-iroda jelenti: A moszkvai japán nagykövetség egyik tisztviselője,' aki pénteken reggel érkezett Moszkvából, elbe­szélte, hogy Szibériában olyan jele­netek játszódnak le, melyek a leg­nagyobb zű-zavarról és fejetlenség­ség hátsó lépcsőiben visszavonuló szovjet páncélos oszlopokat. A szövetségesek légi tevékeny­sége láthatóan arra kényszerítette az ellenséget, hogy légierőket ves­sen be ezen az arcvonalszakaszo­kon és igy némiképen biztosítsa a Dnyeper mögé hátráló hadseregei visszavonulását repülőtámadásaink­kal szemben. A szovjet légi kötelékeknek e szárnyon mutatkozó újabb megjele­nése mindenesetre azt mutatja,hogy a szovjet hadvezetőség kénytelen volt megmaradt légierőit az egész arcvonalon szétosztani. ről tanúskodnak. Ez a fejetlenség annak következménye, hogy a Le- ningrádból, Minszkből és Moszkvá­ból elköltözöttek ezrei menekültek Szibériába. A Szibérián áthaladó vonatok kitelepítettekkel vannak zsúfolva (MTI). Folytatják Moszkva bombázását (NTI) A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon a harcok változatlanul kedvezően folynak. Harci gépeink az elmúlt éjsza bom­bázták Moszkva katonai berendezé­seit. Az Anglia körüli vizeken légi­haderőnk elsüllyesztett egy 30.000 tonnás tehergőzöst. Szibériába menekül a lakosság Leningrádból és Moszkvából

Next

/
Oldalképek
Tartalom