Eger - napilap, 1941/2

1941-12-12 / 195. szám

Ä R Ä 5 FILLÉR Eger, Lll. évfolyam, 195. szám. ♦ Péntek * Trianon 22, 1941. december 12. 8LŐFIZETÉSI Díj! «gg hónapra 1 pengd 10 fillér, negyedévre % pengő. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3, Tel.: 11. KIADÓ HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Németország és Olaszország hadat üzent Amerikának és katonai szövetséget kötött Japánnal Hitler tegnap délután bejelentette az új egyezményt Magyarország kiadta az amerikai követ útlevelét Amerika is megüzente a háborút Németországnak és Olaszországnak KI vásárol minden reggel a piacon, a boltok­ban, ki költi el a magyar társada­lom nagyobb részét jelentő kis csa­ládok minden napra kiszabott költ­ségét ? Az asszony, a háztartás ve­zetője és lelke. És hol vásárol? ! Nézzünk csak körül, figyeljük meg a reggelenként meginduló fil­léreket és pengőket, amikből sok kicsi sokra megy. Oda jut-e a ke­resztény magyar iparos és keres- kedő kezébe? Oda jut-e a testvéred, a fajtád, a gyermeked, a magad közül való verejtékes magyar kezébe? Hány bevásárolni induló magyar lány és asszony érzi és tudja a ma­gyar öntudatot, amely lépteit a ke­resztény magyar felé irányítja és parancsolja? Mert ez az öntudat nem lágy tanakodás, nem talán — így, nem kötelesség. Az asszony, mint a családi élet \ legelemibb tényezője, a nemzet éle­tének egyik alapja és fenntartója. A nemzetek tanítóik, papjaik és asszonyaik lelkületével állnak vagy buknak. A Baross Szövetség vasárnap­ra azért hívja össze Eger város asszonyait, hogy megszólaltassa ben­nük a magyar testvériség nagy­harangját, hogy ráébressze őket kö­telességükre s megtaníttassa velük a törvényt: magyar pénzt magyar­hoz, keresztény kézből keresztény kézbe forogjon a pénz. Az egri nők a nagy ostrom ide­jén önfeláldozóan csatlakoztak az egri várvédelemhez és küzdöttek oroszlánként a férfiak oldalán. A mai gazdasági élet, a mai magyar élet küzdelme sem kisebb, lássuk hát ott is az egri nőket. A Baross Női Tábor alakuló gyűlése vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a város­háza nagytermében. Ennek a gyűlésnek, az egri nők hitvallásának, erejük felélesztésének és összefogásának, egyben pedig a keresztény ipar és kereskedelem örvendetes fejlődése kezdetének kell lennie. Tegnap délutánra egybehívták a birodalmi gyűlést és azon nagy be­szédet mondott Hitler vezér és kan­cellár. Bevezetőben arról beszélt, hogy történelmi eseményekben és dönté­sekben gazdag év közeledik a vége felé. Az Északi foktól, egészen le Spanyolországig hatalmas kiterje­désű erődítési övezet veszi körül Németországot. Repülőterek, hadi­tengerészeti és tengeralattjáró tá­maszpontok olyan nagy mértékben és erővel állnak rendelkezésre, mint még talán soha. Gazdag vasúti hálózatot építettek ki, amely biztosítja a kapcsolatot egészen Spanyolországig. A tenge­részet és a légi haderő számára olyan berendezéseket építettek, a- melyek semmiben sem állnak a Westwall mögött. Megerősítésükön szakadatlanul dolgoznak. Megin­gathatatlan elhatározása, hogy ezt az európai frontot minden eszközzel megtámadhatatlanná tegye. Az orosz hadjárat kialakulásának előzményeivel foglalkozva megálla­pította, hogy Európa Németország és szövetségesei gyors beavatkozá­sának köszönheti életét, mert ha a Szovjet 20.000 tankja, tízezernyi repülőgépe és tízmillió embere saját tervei szerint megindulhatott volna, letaposta volna civilizációnkat. Ha Finnország nem határozza el magát, hogy űjra felveszi a fegy­vert a Szovjet ellen, tragédia érte volna a skandináv népeket. Ha Né­metország nem lép fel a bolsevisták ellen, végkép megsemmisült volna az európai egyensúlyról szóló nevet­séges aDgol gondolat, ha a magya­rok és románok nem álltaa volna ki a gátra, akkor a keleti hordák ellepték volna a Duuavölgyét, a spanyolok és horvátok támogatása hozzájárult, hogy Európa többi ré­szében se a bolsevista hadak diktál­ják a törvényt. így alakult ki a nagy keresztes hadjárat a Kreml ellen. Hitler ezután a június 22-én haj­nalban megindult akció egyes ese­ményeit sorolta fel teljes részletes­séggel és végül megállapította, hogy a németek és szövetségeseik 3'8 millió hadifoglyot ejtettek, 21.000 tankot, 23.000 ágyút, 17.000 repülő­gépet zsákmányoltak, vagy semmi­sítettek meg, mig ugyanakkor a tengeri és légierők 6'5 millió tonna angol hajóteret pusztítottak el. A gyilkos klíma, sár, rovarok, figy és jég hallatlan kitartást kö­vetelt, de a katonák harcoltak vala­mennyien: a németek, olaszok, ma­gyarok, finnek, 'szlovákok és romá­nok, a spanyol és francia önkén­tesek valamennyien, a keleti harc­tér katonái. A bekövetkezett tél gátolni fogja bizonyos mértékben a hadmű­veleteket, de ha majd bekövetkezik a nyár, semmi sem állhatja útját a befejezésnek. A Führer hangoztatta, hogy nem dicséri most az egyes katonát és nem említi a vezetés kitűnőségeit, egyet azonban megállapít itt is és újra: a harcok legsúlyosabbjait most is a legendás gyalogság vívta meg. A német veszteségek aránylag csekélyek Szombat délben 1 órakor sziréna­próba Eger város légoltalmi parancs­noka közli, hogy december 13 án, szombaton déli 1 órakor légoltalmi szirénapróba lesz Egerben. Az ösz- szes szirénák megszólalnak. A Führer ezután felsorolta a veszteségeket. Június 22-től decem­ber 1-ig a német hadseregeket a következő veszteségek érték: el­esett 156.778 ember, súlyosan meg­sebesült 508.082 és eltűnt 31.191. A légi haderő veszteségei a követ­kezők: 3231 halott, 8458 sebesült és 2028 eltűnt. A haditengerészet 310 halottat, 232 sebesültet és 115 eltüntet vesztett. A német véderő összes vesztesége tehát 162.814 halott, 571.767 sebesült és 33.334 eltűnt. Tehát a halottak és sebesül­tek száma valamivel több mint a világháborús Somme ütközetben el­esettek és megsebesültek száma; az eltűnteké pedig valamivel keve­sebb, mint az akkor eltűntek fele. A vezér és kancellár ezután éles szavakkal fordult Roosevelt ellen és bírálta egyéniségét s a háború felidézésében játszott szerepét. Roosevelt állandóan Németország ellen dolgozott, holott Németország­nak soha semmiféle ellentéte nem volt Amerikával, mint ahogyan az amerikai és német nép között ma sincs semmiféle háborús ok. Roo­sevelt mögött azonban az örök zsi­dóság áll állandó bujtogatásaival. Hitler ezután beszámolt arról, hogy a berlini amerikai ügyvivővel közölte: Németország és Olaszor­szág most már közösen folytatják a harcot Japánnal Amerika ellen s a három nagyhatalom a követ­kező új szerződést kötötte: Az új háromhatalmi egyezmény négy pontja: Attól a tántoríthatatlan elhatáro­zástól vezetve, hogy mindaddig nem teszik le a fegyvert, amig az észak­amerikai Egyesült Államok és Anglia ellen indított közös háború győzel­mesen véget nem ér, az olasz kor­mány, a német kormány és a japán kormány a következőkben egyezett meg: 1. cikkely: Olaszország, Német­ország és Japán közösen folytatja az északamerikai Egyesült Államok és Anglia részéről rájuk kényszeri- tett háborút minden rendelkezésre álló eszközzel a végső győzelemig. 2. cikkely: Olaszország, Német­ország és Japán kötelezi magát, hogy nem köt sem fegyverszünetet sem ^békét, akár az északamerikai Egyesült Államokkal, akár Angliá­val, teljes és kölcsönös egyetértés nélkül. 3. cikkely: Olaszország, Német­ország és Japán a háború győzelmes befejezése után is a legszorosabban együttműködik az 1940. szeptember 27-iki háromhatalmi egyezmény szel­lemében abból a célból, hogy meg­valósítsák az igazság új rendjét. 4. cikkely: A jelen egyezmény aláírásakor azonnal életbe lép és érvényben marad az 1940. szeptem­ber 27-én kötött háromhatalmi egyez­mény tartama alatt. A magas szerződő felek meg­egyeznek abban, hogy alkalmas pil­lanatban, a meghatározott időpont letelte előtt, a jelen egyezmény har­madik cikkelyében foglalt együtt­működés újabb módozatait állapít­ják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom