Eger - napilap, 1941/2

1941-12-12 / 195. szám

2 E G E E 1941. december 12. Magyarország is megszakította a diplomáciai viszonyt Amerikával A magyar királyi kormány a csütörtökön bekövetkezett esemé­nyek után teljes szolidaritását fe­jezte ki a tengelyhatalmakkal. A külügyminisztérium vezetésével meg­bízott miniszterelnök ehez képest intézkedett, hogy az északamerikaí egyesült államok budapesti követé­nek úti okmányait kiadják. A ma­gyar kormány egyidejűleg vissza­rendelte Washingtoni követét. Amerika is megüzente a háborút Németországnak és Olaszországnak Az amerikai szenátus tegnapi ülésében szótöbbséggel elfogadta a Németországnak és Olaszországnak küldendő hadüzenetet. A szenátus egyben elfogadta azt a törvényja­vaslatot is, amely szerint Amerika a világ minden részébe küldhet txpediciós hadseregeket. Roosevelt elnök tegnap délután öt órakor mindkét hadüzenetet aláirta. Az újoncok ünnepélyes eskütétele vasárnap délelőtt tizenegy órakor lesz a megyei laktanya udvarán Ugyanakkor leplezik le a laktanya udvarán felállított Dobó-szobrot A m. kir. „Dobó István“ 14. honvéd gyalogezred december hó 14-én 11 órai kezdettel tartja Eger­ben a vármegyei laktanya udvarán újoncainak ünnepélyes eskütételét. Ennek keretében történik a lak­tanya udvarán felállított Dobó­szobor ünnepélyes leleplezése is. Az ünnepségre az ezred tartalékos tisztikarát és legénységét hozzá­tartozókkal együtt szívesen látja az ezredparancsnokság. Kilenc nap alatt kilenc fokkal enyhült az idő December 3-án még erős talaj­menti fagy ejtette komoly aggoda­lomba a gazdákat. A hőmérő—11*2 fokot mutatott s félni lehetett, hogy ha a fagy állandósul, kifagy & búza és a szőlő. A fagy azonban várat­lanul megenyhült. Másnap még —91 fok volt a talaj menti hőmérséklet, harmadnapra azonban már—4 fokra emelkedett s lassan, nyolc nap alatt feltoruázia magát a —0'9 fokra, majd most megállt a —1*6, —21 fok körül. Ma éjszaka például — 21 fokot mértek. Sokkal nagyobb volt a nappali legmagasabb hőérték emelkedése. A —4, 5 fokos nappali hidegek után tegnapig 11'2 fokra emelke­dett a meleg s déltájban egészen tavaszi időjárás volt észlelhető. fi keresztény világnézetből fakadt 5zéchenyi Istudn gróf nemzetemelő munkássága Kühár Flóris egyetemi tanár előadása az Egri Kaszinó Széchenyi-ünnepélyén Eger, december 12. A nagymultú Egri Kaszinó gróf Széchenyi István, a legnagyobb ma­gyar születésének százötvenedik év­fordulója alkalmából rendezett elő­adássorozatán tegnap, csütörtökön délután 6 órakor újból díszes kö­zönség jelent meg a Kaszinó nagy­termében, hogy résztvegyen Szé­chenyi István gróf élet-művének a magyar jelent és jövőt átható em­lékezésében. Eger hivatali vezető rétege mellett az egyszerű földmíves és munkáspolgárok is résztvettek a Széchenyi-ünnepélyen. Az Angolkisasszonyok leányne­velő intézetének növendékeiből vá­logatott énekkar M. Lehóczky Ilona tanárnő vezénylésével Kodály 150. zsoltárából adott elő részletet. A lágyan zengő finom leánykórus ér­zékeltette a komoly zenemű min­den szépségét és az ünnepi közön­ség őszinte elismerését váltotta ki. Kühár Flóris, a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetem ta­nára tartotta meg ezután nagy ér­deklődéssel várt előadását a keresz­tény világnézetről. A tudós tanár történeti szemlélődésben ismertette a keresztény világnézet jellegzete­sebb változásait. Kiindult a Krisz­tus előtti pogány világ szemléleté­ből, amely démonokkal, jó és go­nosz szellemekkel töltötte be a szeme előtt feltáruló világot. Rámu­tatott azután az egyház üldözésé­nek, a vértanúk korának, tehát a kereszténység kezdetén élő emberek világnézetének érdekes szemléletére, amely Isten művének tekinti a vi­lágot és december 25-ót, amikor a nap már nőni kezd, nem a Nap születése ünnepének tartja, mint tartották ezt a kort megelőző po- gányok, hanem az igazság napja, azaz Jézus, születése ünnepének. A középkori ember természetszemlé­lete Istent keresi a világban és ezt az Istenkeresést Szent Ágoston írja le legtökéletesebben az ő Öt útjá­ban. Asszi8zi Szent Ferenc a Nap­himnuszában testvérünknek nevezi a napot, húgunknak a vizet, és ro­konságunknak mondja a világ min- denséget. Az újkor panteisztikus világnézete istenít mindent. Az újkor hajnalán megtört a természet rontó varázsa, eltávoztak a démonok és az ember­nek már bátorsága van szembe nézni a világgal, mert érzi, hogy a ter­mészet az ember szolgája. Az újkor a technika haladásának nagy kor­szaka és bebizonyítja, hogy a ter­mészetnek az a rendeltetése, hogy szolgálja az embert. így lett az ember úrrá a földön, a vízen, és a levegőben. Ilyen újkori ember volt a mi Széchenyi Istvánunk, aki sza­bályozta a Dunát, áttörte a Vaskapu szorost. Neki Isten azt a hivatást adta, hogy népét emelje, fejlessze, előbbre vigye. Az ember a világ ura és az ember ura az Isten. Hogyan töltse be e feladatát a magyar em­ber a Kárpátmedencében, ezt ma­gyarázza meg nekünk munkájával, példájával, tanításával és egész éle­tével Széchenyi István gróf. Kühár professzor előadását hosz- szantaríó tapssal köszönte meg az ünnepély közönsége. A szineshangú leánykórus Péter: Feltámadás c. vallásos és irredenta magyar ének­művét adta elő drámai hatással. Kitünően érvényesült és harmoni­kus erővel csengett a mű minden szólama. A közönség nagy elisme­réssel tapsolta meg a finom szép­ségekben bővelkedő énekszámot. 39 szer p@sgő az egri katolikus Iskolák költségvetés© Az egri katolikus egyházközség vasárnap délelőtt tárgyalta le az iskolák és különböző alapok 1942. évi költségvetését dr. Petro József prépost, kanonok, plébános elnöklete alatt. Vanyek József, az egyházközség pénztárnoka ismertette az előirány­zatokat, amelyek között a legfon­tosabb és legkomolyabb összegű az iskolák költségvetése. Az iskolák kiadásai 39.172 pengőt tesznek ki, ezzel szemben a bevételek 36.669 pengő körül mozognak. A hiány fe­dezésére a közgyűlés kérelmet in­tézett az érsekfőpásztorhoz, a székes- főkáptalanhoz és Eger városához, mint olyan fenntartó tényezőkhöz, akik a múltban is viselték a deficitet egyharmados arányban. A Fájdalmas temető kápolnájának fenntartása 1878 pengőbe, a Kis­asszony temetőé 1295 pengőbe, a Rókus és Rozália temetőké 686, a Dónát temetőé 147 pengőbe kerül, míg a Böhm János gyermekotthon 2453 pengős költségvetési kerettel működik. A költségvetéseket a közgyűlés jóváhagyta. Szabó Oszkár dr. vm. árvaszéki elnök kérdést intézett az egyház- község vezetőségéhez a továbbiak­ban a ravatalozókra vonatkozólag. Petro József dr. egyházi elnök úgy nyilatkozott, hogy a Fájdalmas temető ravatalozója már a befeje­zéshez közel áll, a még hátralévő munkálatokat az időjárás megakasz­totta. Az utolsó simításokat vagy még most, a kedvező időben végzik el, vagy tavaszra hagyják, amikor is a ravatalozót átadják rendeltetésé­nek. fi Tisza kiöntésébe dobta gyermekét Egyévi fogházra ítélték az anyát Pónus Erzsébet 21 éves tisza­füredi lakos az elmúlt év októberé­ben Pestre ment szolgálatba és már­ciusban gyermeke született a klini­kán. Nem vették vissza régi állá­sába. A menhelyre vitte gyermekét, s itt utasították, hogy kilenc hó­napig maradjon a menhelyen cse­csemője mellett és táplálja. Az anya ezt nem vállalta, hanem vonaton haza indult Tiszafüredre. Füzes­abonyban egész éjjel várakoznia kellett. A gyermek megbetegedett, az anya — a vád szerint — sza­badulni akart tőle, Poroszlón leszál­lóit a vonatról és a tiszafüredi híd­nál a folyó kiöntésébe dobta a gyer­meket. A holttestet nem is találták meg. fl*

Next

/
Oldalképek
Tartalom