Eger - napilap, 1941/2

1941-09-15 / 146. szám

á e fl 8 FILLÉH Eger, LIL évfolyam, 146 szám. p Hétfő #• Trianon 22, 194L szeptember 15. ELŐFIZETÉSI Díj! ®gg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent János-Ngomds. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A német csapatok behatoltak Szentpétervár erődvonalába Stockholm, szeptember 15. A német-szovj«t arcvonalról érke­ző jelentések szerint azok az ellen­támadások, amelyeket a Szovjet az északi német sikerek ellensúlyozá sára indított, kudarcba fulladtak és összeomlottnak tekinthetők. Timo- senko marsall erőfeszítései a leg­kisebb sikerrel sem jártak, bár mindazokat a tartalékokat harcba vetette, amelyeket a beharangozott „nagy támadás“ érdekében csopor­tosított. Most ismét az a helyzet, hogy az elpazarolt és felmorzsolt erőket nem tudják pótolni és az ellentámadás, amelyhez London oly nagy reményeket fűzött, ismét vé­Vezéri főhadiszállás, szept. 15. A véderő főparancsnokság jelenti: Keleten a hadműveletek kedvező alakulása következtében új nagy sikerek várhatók. Miután erős né­met egységek betörtek Leningrád (Szentpétervár) erődítési vonalába, feltartóztathatatlanul folyik a város szoros bekerítése, noha az ellenség elkeseredetten védekezik. Eger, szeptember 15. Rég látott mozgalmas közgyűlése volt ma délelőtt Heves vármegye törvényhatósági bizottságának. A fő­jegyzőválasztás, tisztífő ügyész és fő­szolgabíró választása úgyszólván a közgyűlés valamennyi tagját Egerbe vonzotta. Már reggel kilenc órakor gyüle­kezni kezdtek a megyebizottsági tagok a vármegyeház második eme­letének folyosóján, pedig ekkor még csak az előkészítő kisgyűlés kezdő­dött. Tíz órára volt kitűzve a köz­gyűlés, de már félórával előbb is dekezéssé alakult át. A Szentpéter­várt körülfogó német gyűrű meg- lazítása tehát nem sikerült, sőt mint a legutóbbi jelentések közük, a német csapatok már betörtek a város erődítési arcvonalába. Két nap óta a német mélyrepülők példátlanul súlyos bombazáport zúdítanak a vá­rosra. Az üzemek teljesen beszün­tették a munkájukat és a város la­kói negyvennyolc órája az óvóhe­lyeken tartózkodnak. Az erős bom­bázások következtében a város gya­korlóterein megszüntették a gyári munkások és általában a polgári lakosság kiképzését. Illetékes forrásból származó hírek megerősítik, hogy Vorosilov kétség- beesett ellentámadási kísérlete a Valdai-síkon a Szentpétervártól dél­re levő ellenséges erők ellen ku darcba fulladt. A szovjetcsapatok ezen a szakaszon halottakban és foglyokban óriási veszteséget szen­vedtek. teltházat mutatott a közgyűlési te­rem. A megye minden részéből, a legelőkelőbb és a legegyszerűbb tagjai a törvényhatósági bizottság­nak, szinte mind megérkeztek. A tágas díszterem szűknek is bizo­nyult, mert sokan kinn maradtak a folyosón és állva hallgatták végig háromnegyed tizenegykor a közgyű­lés megnyitását. Tíz óra helyett ugyanis csak ekkor került sor a megnyitásra, mert késett a vonat, és meg akarták várni azokat is, akik a tízórás vonattal érkeznek a közgyűlésre. rinc főispán és megnyitó beszédében a következőket mondotta: — Tekintés Törvényhatósági Bi­zottság ! — Munkánk megkezdése előtt szálljon kegyeletes megemlékezésünk a hála érzésével azon hőseink felé, — akik idegen földön estek el a magyar hazáért és kiömlött hősi vérükkel az ukrán síkokon is a szent magyar rög védelmében áldoz­tak. (A hősökről elhangzott szavakat felállva, mély megilletődéssel hall­gatta végig a közgyűlés és egyper­ces néma csendben áldozott emléke­zetüknek). — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 — Midőn ez év április havában tavaszi közgyűlésünkre itt egybe- gyültünk, — a szerbiai harcok lé­legzetelállító tüneményes sikerének hatása alatt külöuös érthetetlenség- gel néztük az északi határaink felé gördülő német autóoszlopokat, — és kerestünk arra magyarázatot, — miért kell ezeket a biztonsági in­tézkedéseket megtenni szövetsége­seink fegyverbarátjával —■ a barát­ságosnak és jóindulatúnak mutat­kozó szovjethatalommal szemben. Hiszen erre az időpontra esett a nemes gesztusba csomagolt szovjet ámítás velünk szemben is, — mely kegyes mosollyal nyújtotta át ne­künk a 48-as szabadságharc leti­port zászlóit, — ugyanakkor pedig kész haditervvel leste a kedvező pillanatot, hogy megrohanjon, legá­zoljon, elpusztítson minket, magya­rokat. — Borzalommal döbbenünk — az azóta fellebbentett függöny mögött — arra, hogy mennyire közel állott hozzánk a pusztulás réme, ugrásra készen és arra éhesen, hogy a rom­bolás és vérengzés állatias vágyá­val kiirtson itt mindent, ami kul­túra, civilizáció, vallás, erkölcs és a nyomor mélyébe taszítsa mindazt, ami ebből a pusztulásból megmarad. — Soha el nem évülhető érdeme Hitler vezér és kancellárnak, hogy a német nemzet felülmúlhatatlan hadseregével idejében hiúsította meg ezt az európai keresztény kultúra végét jelentő csapást. — Mélyen bent Oroszország föld­jén, hadifölszerelésének roncsaival — milliós embertömegeinek oktalan és lelketlen feláldozásával védekezik a bolsevizmus és védekeznek annak eszmehordozói, minden erőfeszítéssel elodázni igyekezvén azt az elkerül­hetetlen véget, amely reájuk vár, ha egy züllésbe taszított és el­csigázott nép ráeszmél nyomorult sorsának okaira és okozóira. — A mi fiaink, — a mi hős hon­védőink is ott küzdenek a világ- történelem legnagyobb méretű front­ján, nehéz harcok közepette — és büszkeség tölti el lelkünket, mikor nagy szövetségeseink ragyogó sza­vakban dicsérik az ősi magyar ka­tonaerények méltó utódait. Ez a harc, — lelkünk szerint való, — mert ősi végzetünk, hogy vérünk hulljon, ha a nyugati kultúra, — az emberiesség, — a hit és a szabadság örök eszményeiért küzdeni kell. Nem hódításért, nem gyarmatokért esnek el fiaink — hanem azért, hogy a mosolygó, ártatlan magyar gyermek egy létében biztosított, szabad ma­gyar hazában — az örökké fenyegető vész nyomása alól felszabadulva lehessen boldog munkása az ősi szentelt főidnek. — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Ezek a sorsdöntő végzetterhes idők az itthon levőkre is a magunkba- szállás komoly napjai. Nap, mint nap fel kell vetnünk a kérdést, meg- teszünk-e mindent, amivel erősítjük azt az egyöntetű — egységes magyar frontot, amelyre — soha oly nagy fokban szükség nem volt mint most. — Mindenek felett való rend, abszolút fegyelem és megfeszített munka, e három követelményben je­lölöm meg mindenki kötelességét. — Nehéz rendszabályok súlyát viseljük mindannyian, de tudnunk kell és át kell éreznünk, hogy ezt öntudatosan és becsületesen hor­dozni hazafias kötelességünk. Ha pedig akadnak olyanok, akik bűnös szándékkal a köteles rend és fe­gyelemnek megingatására tesznek kísérletet, úgy azokat érje el a tár­sadalom megvetése és sújtsa az igazságszolgáltatás büntető keze. — Ki merné azt megjósolni, hogy úgy a megpróbáltatások, mint az áldozatok terén nem leszünk további erőfeszítéseknek még kitéve. Minő eredmény, minő sors várhat reánk, ha lelkileg nem vagyunk egyfor­mán és egyöntetűen felkészülve újabb és még újabb áldozatokra, lemondásokra, azok férfias elválla­lására és szolidáris teljesítésére. — Fájdalmas, szenvedéssel teljes idők ! De ebben a fájdalmas szen­vedésben vajúdik a boldogabb jövő, amelyért tűrni, áldozatot hozni és ha úgy szükséges, még életet felál­dozni is érdemes. — Hálával eltelve a Gondviselés Kegyeletes megemlékezés a szovjetháborúban elesett magyar hősökről Ünnepélyes hangulatban foglalta | el az elnöki széket dr. Hedry Ló­Új nagy sikerek várhatók a keleti arcvonalon íTHnöenek felett ualó renö, abszolút fegyelem és megfeszített munka —- ez ma mindenki kötelessége Nehéz rendszabályok súlyát viseljük mindannyian de ezt öntudatosan és becsületesen hordozni hazafias kötelességünk Hedry Lőrinc dr. főispán a nemzeti büszkeségnek adott hangot a honvédhadsereg iránt Heves vármegye őszi közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom