Eger - napilap, 1941/2

1941-09-15 / 146. szám

EGER tűéi. szeptember 15. % iránt, hogy bár a világégés harmadik esztendejének fordulóján vagyunk, mégis megóvott eddig a borzalmak­nak, veszteségeknek, nélkülözések­nek attól a csapásától, amely alatt népek és nemzetek egész sora szen­ved, tartsuk ébren rendíthetetlen hitünket igazságunk és nemes cél­jaink végső győzelmében, és biza­lommal hivatott vezetőink iránt, őket felelősségteljes nehéz munká­jukban támogatva, legyünk nemzeti múltúnkhoz, hírnevünkhöz méltó ke­mény magyarok, mert a megpró­báltatások tüzében egybeforrott ma­gyar lelkek ereje a legnagyobb erőforrása az ezer év óta élő ma­gyar hazának. Hosszantartó lelkes taps és él­jenzés fogadta dr. Hedry Lőrinc főispán megnyitó beszédét. Ezután áttértek az alispáni jelentés tárgya­lására. Az alispáni jelentést nyom* tatásban kapták meg a törvényha­tósági bizottság tagjai. A jelentés­hez Takács József szólt hozzá és szigorú büntetést, internáló tábort követelt azoknak, akik a ma­gyar mezőgazdasági munkásságot munkájuk el nem végzésére izgat­ják. A felszólaló meg is nevezett egy karácsondi zsidó személyt, aki szerinte ezt a nemzet érdekeit ve­szélyeztető cselekményt elkövette. Eger, szeptember 15. A Baross Szövetség vasárnap délelőtti rendkívüli közgyűlése óriási érdeklődés mellett zajlott le. Több­száz Baross-tag jelent meg a gyű­lésen, ezzel is súlyt és nyomatékot adván azoknak a kérdéseknek és kéréseknek, amelyek a gyűlés napi­rendjére kerültek. Eger egész ke­resztény kereskedő társadalma szólt a város egész keresztény közönségé­hez, testvéribb, hathatósabb, ma- gyarabb összefogást sürgetve ! A közgyűlést délelőtt 11 órakor dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, elnök nyitotta meg és be­számolt az Egri Kereskedők Egye­sülete és a Baross Szövetség vi­szonyáról. A Szövetségnek azért kellett az EKE-t átvennie, mert a hatóságok az egyesületet keres­ték meg kereskedelmi ügyekben vélemény-adásra s így nagyon sok­szor a keresztény szellemnek nem megfelelő vélemények mentek fel ebből a házból a minisztériumokba. Az EKE csak hosszú küzdelem után adta át a keresztény vezető­ségnek és a keresztény tagoknak az egyesületet. Ebben a küzdelem­ben igen sokat tett a keresztény érdekekért Schulcz Ferenc alelnök. Az egyesület további fenntartását véleményező szerepe teszi szüksé­gessé, ezenkívül olyan esetekben jár el, amikor a Baross Szövetség, mint harcos egyesület túl erélyes volna. Horváth János felszólalásában rámutatott arra, hogy nap nap után vádak hangzanak el a keresztény kereskedelem ellen, főleg azok ré­széről, akik betegesen szeretnek zsidónál vásárolni. Ezek a hibák nem a keresztény kereskedő, hanem a rendkívüli idő hibái. Ma nem kri­tizáló, hanem vásárló, támogató közönségre van szükség, mert ke­resztény kereskedőnek lenni ma több, mint hősiesség. A keresztény kereskedőnek küzdenie kell a zsidó nagykereskedelemmel, a stróhman- nokkal. A vásárló közönség el van kapatva a zsidó kereskedelem éme­lyítő hízelgésétől, túltitulálásától és alázatos hajlongásától. Ne kívánja ' t FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ A kijelölő választmány megalakítása Ezután áttértek a vármegyei fő­jegyző választására. A törvényha­tósági bizottság közgyűlése titkos szavazással három tagot választott a kijelölő választmányba: Dőry Gyulát, Gell Bálintot, s dr. Szabó Öt pályázó, két jelölt Szilárdot. Dr. Hedry Lőrinc főispán a maga részéről dr. vitéz Bobory Györgyöt, Meyer Bélát és Kovács Istvánt nevezte ki a kijelölő vá­lasztmányba. A kijelölő választmány ezután bevonult a mellékterembe. Alig két perc múlva visszajöttek és dr .Hedry Lőrinc főispán elnök bejelentette, hogy az öt pályázó közül három visszavonta pályázatát, s ezek után a választmány vitéz dr. Tömösváry János hatvani járási főszolgabírót és dr. Szabó Gyula egri járási fő­szolgabírót jelölte a főjegyzői állásra a pályázók közül. Megkezdődött a szavazás, amely­nek tartamára a főispán az ülést felfüggesztette. (Folytatás a 3. oldalon.) I» «Élt Éli» »u**u**u*mu Olt .11» «II. ............................ — ..................-................. .„.ff- i-fr rnr_rttr_fn ■ ■ Ünnepélyesen megáldották a 10-es honuéöhősök emlékkeresztjét Vitéz Subik Károly prelátuskanonok nagyhatású ünnepi beszédben emlékezett a hősi halottakról, akiknek példáját ma is követnünk kell az áldozatkészségben eí?y-egy véres ütközetben. Emlékeztetett vitéz Subik Károly pápai prelátus arra, hogy a magyar katona megtette kötelességét akkor Eger, szeptember 15. A lajosvárosi hívek szép templo­mát zsúfolásig megtöltötte vasárnap délután az ünneplő közönség. A so­rok elején ott láttuk a város hiva­talainak és hatóságainak vezetőit, az egri honvéd tisztikar küldöttsé­gét, a volt 10. honvéd gyalogezred és a testvér 60. gyalogezred egy­kori tagjait, a rokkantakat, a tűz­harcosok és a leventék alakulatait. Sajnos, pontban négy órakor bő séges nyári zápor zúdult a tájra és megakadályozta, hogy a temetőszsn- telés és keresztmegáldás ünnepélyét a szabadban tartsák még, ahol me- gafonokat szereltek fel a virágokkal díszített szónoki emelvényhez, hogy hangszórók továbbítsák az ünnepi beszédet a nagyszámú közönség tá­volabbi soraiba. A zápor miatt a templomban kez­dődött meg az ünnepség. A „Boldog- asszony Anyánk“ kezdetű ének után vitéz Subik Károly pápai prelátus, oldalkanonok a szószékre lépett és elmondotta szívbemarkoló ünnepi be­szédét a 10-es honvéd elesett hő­sökről. Elmondotta, hogy az első világháború alatt tábori papja volt a m. kir. 10. honvéd gyalogezred­nek és sok-sok hős honvédnak adott lelki vigaszt, sok sebesültön segített, sok halott hősnek fogta le szemét is, s a háborút nem a magyar ka­tona vesztette el, hanem a belső ellenségek okozták a magyar nem­zet akkori vesztét. A belső ellen­ségek, akiknek szóban, újságban, könyvben, politikában hitt ez a ma­gyar nép. A hiszékenységnek lett következménye azután a gyaláza­tos vörös uralom ezer borzalma, majd az ország feldarabolása, s en­nek nyomában a szörnyű nyomorú­ság, amelyet még ma sem hever­tünk ki egészen. — Nem könnyű a sorsa ma sem a magyar népnek. De álljanak pél­daképpen előttünk a 10-es honvéd hősök, akik életüket adták a ma­gyar haza és a magyar nemzet vé­delmében. — Ma világháború van újra, sőt világégés és ebben nem könnyű az ember sorsa. De legyünk bizakodók, kitartók, óvatosak, hogy soraink közé be ne furakodjanak újból a belső ellenségek. Fiaink ott küzdenek a harctereken, nagy szövetségesünk oldalán, új keresztes hadjáratban az ellen az ellenség ellen, amely el akarta söpörni Európát, s elsősor­ban Magyarországot. Ez a keresztes háború még sok áldozatot követel tőlünk, de vállalnunk kell minden ál­dozatot, mert ennek a ke­resztes hadjáratnak kime­netelétől függ Európának, s benne a magyar népnek is a sorsa. Ez fogja eldönteni, hogy ebben a templomban is az Isten dicsőségét fogják-e hirdetni, vagy az istente- lenség fog itt dőzsölni. Nagyon sok forog kockán, minden, ami nekünk szent. Ha ebben a küzdelemben nem mi győznénk, végünk lenne örökre. Ha romba dőlne itt a ke­reszt, a 10-es honvéd hősök ke­resztjével együtt elpusztulna itt ha­zánk is, népünk is örökre. Legyünk ezért méltók a 10-es honvéd hő­sökhöz s kiáltsuk valamennyien: Elmarad az őszi egyházmegyei zsinat A katolikus nagygyűlés miatt a jövő tavaszra halasztotta el a főpásztor a zsinat tanácskozásait Mint ismeretes, Szmrecsányi Lajos érsek pápai trónálló október elejére összehívta a kánonjog szerint tíz- évenkint esedékes egyházmegyei zsinatot. Mivel azonban ugyanekkor folyik le az Országos Katolikus Nagygyűlés, a zsinatot nem lehet megtartani, mert a plébániák napo­kon át nem nélkülözhetik a vezető lelkipásztorokat. Jézus, Jézus, el ne hagyj minket, maradj velünk mindig. Amen. A prelátus nagyhatású ünnepi be­széde után a Lajos-város új teme­tőjébe vonult ki az ünneplő közön­ség, a nagy kőkereszthez, amelyet a 10-es honvéd elesett hősök emlé­kére állíttatott vitéz Subik Károly pápai prelátus. A nagy sár ellenére is félezer ember vonult ki az új te­metőbe. Vitéz Subik Károly prelá- tus-kanonok nagy papi segédlettel megszentelte az új temetőt, s meg­áldotta az emlékkeresztet. A leven­tezenekar eljátszotta a himnuszt. A prelátus letérdelt a kereszt tövében és elmondotta az első imát azon a helyen, ahol utána nagyon sokan fognak térdelni és vigasztalást ke­resni az elkövetkező időkben. Az érsek főpásztor körlevélben je­lenti be a zsinat elhalasztását és időpontjául a jövő év tavaszát tűzte ki. A zsinat elmaradása után a fő­pásztor és a magasabb dignitáriu- sok, valamint az egyházközségek vezetői résztvehetnek az Országos Katolikus Nagygyűlésen, amely min­dig hatalmas demonstrációja a ka­tolikus életnek. A Baross Szövetség egri csoportja a keresztény kereskedelem lokozott pártolására divta fel Eger közönségét Több százan vettek részt a Szövetség vasárnapi rendkívüli közgyűlésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom