Eger - napilap, 1941/2
1941-08-16 / 129. szám
2 E G E B 1941, augusztus 16. áremelkedés után is változatlan marad. Emelkednek a szeszeladási árak is, így az italszesz ára abszolút hektoliterenkint 300 pengővel, a motor hajtására szolgáló vizezett szesz ára pedig 100 pengővel emelkedett. A söradó egy pengőről két pengőre emelkedett. A szivarka- hüvelyek adója 13 fillér helyett 32, a szivarkapapíré 9 fillér helyett 13 fillér lesz. Az izzólámpák adója 15—900 fillérről 20—1170 fillérre, a rádiócsövek adója pedig 2.25—90 pengőről 2.90—117 pengőre emelkedett. A margarin sajt és mesterséges ételzsír adója 40 fillérről egy pengőre, az étolaj adója pedig 25 fillérről 63 fillérre emelkedett. A felemelt cigaretta-, doháng- és szivarárak A pénzügyminiszter a dohányjövedék gyártmányainál új eladási árat léptetett életbe augusztus 15- től kezdve. A nagyobb forgalmú gyártmányok új árai a következők: Szivarok: Regália, Média 40, Re- gálitasz 38, Havanna, Virginia és Britanika 34, Turul 26, Trabukó 28, Operasz 26, Kuba és Milaresz 22, Portorikó 16, vegyes külföldi 12, Fajintos 9 fillér darabonkint. Szivarkák: Koronasz 22, Koroni- tasz 15, Ghiubek 14, Sztambul 13, Kedive, Vitéz, Darling 12, Balaton 10, Memfisz 8, Sport 7, Extra 6 és fél, Princeszász, Mirjam, Tébe 6 fillér, Király 5, Hercegovina, Szimfónia 4, Levente 3 fillér. Szivarka dohányok: (100 gram) Szultán Flóra 15, Kiváló finom török 13.50, legkiválóbb török 12,50, Finom kir. 9, Legfinomabb Hercegovina 7.80, finom Purzicsány 7, Finom török 6, Finom Hercegovina 3.80, Válogatott Érsekújvári 3.25, Középfiaom török 3 pengő. Pipadohány: Muskotály verpeléti 1.50, legfinomabb magyar 1.40, Finom magyar 0.92, Középfinom magyar 0.88, kapa 072 fillér. Ne dobiak szemétre a máktejet: jó pénzt fizetnek érte Eger, augusztus 16. Heves vármegye területén igen sok mákot termelnek. A gazdák eddig a mákfejet és törmelékét egyszerűen eldobták a mákszüret után, s az vagy a tűzre, vagy a szemétre került, jóllehet már régen beszélnek arról, hogy a mákfej értékes anyagokat tartalmaz. A Kereskedelmi Hivatalnak köszönheti a vármegye gazdaközönsége, hogy most már minden mód és alkalom megvan a mákfej értékesítésére. A budapesti Alkaloida vegyészeti gyár darabonként való szállítás esetén mázsánként 8 P, ötven mázsáig 9 P, ötven mázsán felüli berakás esetén 10 P árat fizet mázsánként. A gyár megbízottja Nagy Katalin hevesi mákgubógyüjtő, akit utasítottak, hogy az egri tételeket is vegye át és szállítsa el. Természetesen csak kizárólag tiszta, száraz mákfejet vesznek át. Szülők! Ezt nektek írjuk: A gyermeki dac XIII. közlemény. A dacnak több változatát ismerjük, így pl. dacos jelenség a duz- zogás, makacsság, önfejűség és a konokság. Lényege az, hogy a gyermek tudatosan, vagy öntudatlanul ellenáll azoknak a törekvéseknek, parancsoknak és tilalmaknak, amelyeket a nevelők hozzáintézuek. Az ellenállás külső formája sokféle lehet, így pl. jelentkezhetik makacs hallgatásban, vállvonogatás- ban, a fej dacos elfordításában, nyílt ellenkezésben, feleselésben és sírásban A 2—3 éves gyermek akárhányszor a földhöz vágja magát és mereven elutasít minden kérlelést. Kedvenc étele sem kell neki és minél jobban kínálják, annál inkább ellenáll. A dacos magatartás különösen a 2—3 éves korban, később pedig a testi-lelki érzés idején jellemzi a gyermeket. Oka igen különböző lehet, ezért kezelése esetenkint és egyénenkint más-más eljárást kíván. A dacot kiváltó okok között legmélyebb lelki gyökere az önérvény esités ösztönének van. A gyermek érvényesülésre, teljesítményeinek elismerésére, szeretetre, megbecsülésre törekszik. Az érvényesülésben gátolt, a szeretetlen gyermekben a csekély értékűség tudata alakul ki, és ha az elhatalmasodik, a gyermek kedvetlenné, visszahúzódóvá és félszeggé válik. Ha a szülőktől nem kapja meg a neki szükséges szeretetet és elismerést, a család többi tagjánál, a nagyszülőknél, testvéreinél, vagy házi alkalmazottaknál keresi azt. Később a játszótársainál és barátainál talál kárpótlást. Az a tény, hogy a lelki kielégitettsóget nem a szülőknél, hanem másoknál keresi a gyermek, már neheztelést, elégedetlenséget jelent, tehát már bizonyos fokú dacolást. A gyermek véletlenül is rájön arra, hogyha szeretetet és megbecsülést nem tud is kiérdemelni, azt el tudja érni, hogy törődjenek és foglalkozzanak vele, sőt, hogy ijedten aggodalmaskodjanak miatta. Ezért menekül betegségbe, ezért utasítja vissza időnként a legjobb ételeket is. Más esetekben engedet-,, lenné válik és olyan dolgokat tesz, amelyekkel fájdalmat, vagy bosszúságot okoz nevelőinek. A dacos magatartás második forrása az önállóságra törekvésben és önállóságra nevelésben keresendő. Amikor a gyermek erőérzete megnövekedik, a szülők gyámkodását mindjobbau háttérbe akarja szorítani. Az ételt maga akarja a szájába tenni. A ruhát maga akarja felvenni. Nem engedi, hogy mint eddig kézenfogva vezessék. A játékban is önállóságra tör. Az építőkockákat a maga szándéka szerint akarja egymásra rakni, a ceruzával maga akar rajzolni. Ez a törekvés természetes és szükségszerű, épen azért, ha a szülők akár tisztasági okokból,'akár féltésből nem engedik a gyermeket önállóan enni, járni és játszani, dacos ellenkezést és tiltakozást váltanak ki. Az önállóságra nevelés túlzásai és meggondolatlanságai is felkeltik a dacot. Ha pl. az önállósítás idejét helytelenül állapítják meg a szülők és már akkor követelik, hogy a gyermek maga kanalazza ki ételét, mossa meg kezét, öltözködjék fel és rakja össze játékait, amikor testi és lelki fejlettsége erre még nem képesíti eléggé, szükségképen ellenkezést és rejtett tiltakozást hivnak ki. A gyermek ösztönösen vonakodik a parancsot teljesíteni, sír, vagy kibúvókat keres. Ugyanilyen ellenkezést tapasztalhatnak olyankor is, ha a gyermek ideges, fáradt, rosz- szul érzi, vagy nem aludta ki magát és mégis megkövetelik tőle dolgainak önálló elvégzését, mint egyébként. A dacnak, mint védekező és elégtétel szerzésre alkalmas eszköznek felismerése származhatik magától a gyermektől, de környezetének, testvéreinek megfigyelésétől is. Az idősebb testvérek és játszótársak dacos magatartása mintául szolgálhat a kisebbeknek. A dacoló gyermek megítélésében és kezelésében igen megfontoltnak kell lenni. Mindenek előtt arról kell meggyőződni, hogy valóban dacról és nem valami más, csak hasonló jelenségről van-e szó. A dachoz hasonló megnyilatkozásra készteti a gyermeket a za- vartság és a félelem. Pl. bizonyos korig ellenkezés nélkül megmarad a gyermek egyedül a szobában, s nem bánja, ha ágyába téve eloltják a lámpát. Egyszer csak ellenkezni és tiltakozni kezd a lámpa eloltása és az egyedülhagyás ellen. Meglehet, hogy a szülők társaságához való ragaszkodás készteti ellenkezésre, de az is lehet, hogy fél magában maradni, mert a sötétben ijesztő alakokká formálja képzelete a bútordarabokat. Ebben az esetben végzetes tévedés volna a gyermek magatartását dacosnak nyilvánítani és úgy elbírálni. Pillanatnyi zavartság a helyzet szokatlansága vagy váratlansága Igmándiviz magyar-rekord van kl« Uvog ta szintén dacosnak tetsző ellenkezést válthat ki. Ha pl. a gyermek nem szokta meg, hogy az ebédet megköszönje, egyszer azonban eszébe jut a szülőknek, hogy attól a perctől kezdve megkövetelik, a gyermek vonakodik, sír és inkább megvereti magát, de hirtelen nem képes a köszönésre. Ha kétségkívül megállapítottuk, hogy a gyermek dacol, utána az okot kell megkeresni, amely ellenkezésre készteti. Az ok kiküszöbölése rendszerint megszünteti az ellenkezést is. A dacoló gyermek helyes kezelésének főbb elvei a következők: a) A szülők ne válaszoljanak daccal és sértődöttséggel a gyermek dacos megnyilatkozásaira. Inkább igyekezzenek átsegíteni nehéz pillanatain. A parancs nyers és erőszakos érvényesítése helyett megértő és segítő eszközökhöz kell nyúlni. Általában mennél kevesebb parancscsal és tilalommal éljünk, hogy ne nehezítsük a gyermek életét. A szülők megértő és nyugodt magatartására annál is inkább szükség van, mivel a gyermek igen sokszor akarata ellenére dacol. b) Óvakodni kell az elkényezte- téstől, a gyermek kívánságainak korlátlan kielégítésétől. Már a nagy angol nevelő, Locke is azt tanácsolta a szülőknek, hogy csak azt adjanak a gyermeknek, amire valóban szüksége van és egyetlen kívánságot se teljesítsenek, amelyet sírással akarnak kikényszeríteni, így megtanulják a gyermekek a lemondást és sohasem gondolnak arra, hogy toporzékolva és hevesen követeljenek valamit. c) Rendelkezéseink kiadásakor figyelemmel kell lennünk a gyermek testi és lelki állapotára. Fáradt, betegeskedő és magát ki nem alvó ideges gyermektől nem lehet olyan teljesítményt és önuralmat kívánni, mint az egészségestől. d) Ha görcsösen ragaszkodik a gyermek valamihez, pl. egy játékszerhez, de valamilyen okból nem adhatjuk oda neki, a kérést ne utasítsuk el mereven. Inkább tereljük át az érdeklődését másra. Adjunk a kezébe más kedves játékot, vagy elbeszéléssel kössük le a figyelmét, így lehet elkerülni, hogy a még értelmi belátásra és önfegyelmezésre alig képes gyermek szenvedélyes módon törjön ki. e) A kellő foglalkoztatás játék és mozgási lehetőség általában a legjobb eszközök a dacot kiváltó okok kiküszöbölésére. A neki megfelelő foglalkozás közben ugyanis a gyermek cselekvési vágya kielégül, s a kielégítettség érzése könnyebbé teszi e lemondást minden irányban. Somos Lajos dr.