Eger - napilap, 1941/2
1941-08-16 / 129. szám
1941 augusztus 16. E G E R 3 Készül az iparfejlesztési törvényjavaslat Äz ipái ügyi minisztérium új törvényjavaslat tervezeten do’gozik, amelynek célja az iparfejlesztési törvényes jogszabályok korszerűsí tése és továbbfejlesztése. Manapság az iparfejlesztés és általában az iparpolitika is a tervszerűség alapján áll. Ezt a törekvést fejezi ki az iporügyi minisztériumban készülő második törvény- tervezet, . amely kényszerkartellek alakításáról, ipari vállalatok létesítésének és kibővitésének korlátoz- hatóságáról intézkedik. De nagyvonalú tervszerűség érvényesül abban a tekintetben is, hogy a kormány elsősorban olyan új ipartelepek létesítését és meglevő olyan ipartelepek bővítését igyekszik előmozdítani, amelyeknek nyersanyaga az országban megtalálható. Ugyancsak döntő szempont az előmozdításra érdemes gyártási ága- za'ok meghatározásánál az, hogy minő jelentőségük van azoknak a hadi és munkaszervezés tekintetében. Figyelmet fordítanak továbbá arra, hogy az új alapítások és üzembővítések lehetőleg olyanok legyenek, amelyek nem függenek a pillanatnyi konjunkturális helyzettől. „Ezer nap és ami mögötte uan . . .“ II. Egyelőre maradjunk még Spanyol- országban s idézgessünk a P. Fekete Géza fenti c. munkájából. Az orosz szovjet mintegy százezer átképző elvtársat küldött szegény spanyolok közé, hogy hintsék a megváltó eszmék magvait... De ugyanakkor már jóelőre gondoskodott arról, hogy ezek között ott legyenek a terrorista tömeggyilkosok, akiket otthon már „kipróbáltak“ és akik Oroszország különböző részein, meg Kínában százezreket kínoztak halálra, milliókat gyilkoltak vagy gyilkoltattak rakásra. Serrano Suner, a spanyol állam külügyminisztere írta a következőket : „Saját szememmel győződtem meg arról, hogy a legembertelenebb kínzókamrák a vörös hadsereg kémszervezetének börtöneiben voltak. Ezeken a helyeken a modern kínzótechnikának olyan fejlettségéről tanúskodó berendezések tárultak szemem elé, amelyek a müveit európaiak körében teljesen ismeretlenek.“ Lufieux francia tábornok, aki végigjárta a spanyol pokol tornácait, nyilatkozatban jelentette ki, hogy: „ . . . mindent, amit emberi képzelőtehetség ki tudott találni és a technika elő tudott állítani a borzalmas kínzásokra, azt mind össze- hordták és alkalmazták a szerencsétlen Spanyolországban“. De nem is csoda, hogy ily „tökéletes“ eszközöket találtak ki, mikor a terror vezérei ezek voltak: Man- goda, a spanyol szovjet-tanács elnöke, Rosenberg Mózes, aki irányítója volt a spanyol terrornak, Pedro Ricco madridi polgármester, szintén Moszkva-bérenc s Indolecio Prieto, aki valóságos ámokfutója volt a különböző kinzóeszközök kieszelésé- nek. Lássunk egy-két példát, hogy okuljunk belőlük és borzadjon meg minden becsületes lélek. A halál jegyesei Spanyol fogalom lett a szörnyű polgárháború idején ily szavakkal: „Los novios da la muerte.“ Azokat hívták így, akik akár ténykedésük, akár elveik, múltjuk, vallási vagy politikai meggyőződésük miatt fekete lisztára kerültek a szovjet- brigantiknál. S ezek valóban eljegyezték magukat a halállal. Csak az volt a kérdés, hogyan lépik át az örökkévalóság küszöbét s mit szenvednek előbb . . . Akiket injekciókkal kínoztak halálra, vagy a 150 méter magasságú hídról dobtak a mélységbe- még jól jártak, mert egyszerre volt vége szenvedéseiknek... De mit szóljunk Salvo Soleto volt országgyűlési képviselő szörnyű meggyilkolásához, akinek halála volt a jel a forradalom megindítására? Családja köréből rabolták el, mert előző napon spanyol nemzeti szellemben mert felszólalni a Cortos gyűlésén. Még a beleit is kivonszolták . . . Vagy mit szól hozzá a művelt angol és amerikai polgár, hogy a meggyilkolt Salvo Soleto után, a nemzeti eszme vezetője Ramon Sales, ez a lángoló lelke- sedésű hazafi hogyan halt meg ?! Csak négy automobilhoz kötötték a ACÉLCSŐVÁZAS KERTIBÚTOROK ÉS MODERN ACÉLCSŐBÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN JAKAB JÓZSEF vas- és mérlegáruüzem, vasárukereskedésében Telefon: 339. EGEK, DOBO-UTCA 5. SZÁM. Telefon : 339. Ü KI #■ 7 V IS Á T műszaki irodája és vállalata W1011UAI trOkii EGER, Mecset utca 6. szám. Mindennemű lakatosipari munkák. Mérlegek, mázsák. Vízvezeték-, csatornázás-, központi fűtő és melegvíz- szolgáltató berendezések készítése és javítása. két kezét és két lábát s azután egyszerre indították meg a négy gépkocsit különböző irányban . .. A „Sím“ Ez volt az orosz Cseka, vagy Gepeu. Katonai információs szolgálat lett volna, de bizony tisztán- pusztán avval foglalkozott, hogy kinyomozza a megbízhatatlan elemeket, a falangistákat és fasisztákat, vagyis a jobboldali érzelmű polgárokat. Körülbelül 100 ezer bizalmi embert alkalmazott ez a szervezet s ezek között 15 ezer nőt. Mindegyiknek 10—12 ezer pezeta volt a fizetése. A „Sim“ tagjainak följelentése következtébe letartóztatottak részére csak Barcelona vidékén nyolc gyüjtőtábort állítottak fel, ahonnét azonban nagyon kevés ember került vissza övéihez. Ismeretessé lettek a Sim börtöneinek borzalmai is. Ezeket a börtönöket vagy főúri kastélyokban, vagy zárdákban létesítették s különösen alkalmasak voltak a szerzetesi cellák, hogy azokból alakítsanak börtönöket. Több olyan börtön volt, ahol csak nőket zártak be és kínoztak a végletekig, csak hogy hozzátartozóikról kedvezőtlen vallomásokat csikarjanak ki. A „kihallgatás“ után rendszerint meggyalázás és meggyilkolás következett. Megállapítást nyert, hogy az ilyen gyüjtőtáborokból és női börtönökből kétezer leány soha nem tért vissza s ezek között sok volt a kiskorú, a gyermeksorban lévő leány. A «Nevera». E sorok írója maga beszélt olyan úriemberrel, aki végigjárta a spanyol kínzókamrákat, és beszámolt a jégszekrényekről is, amit spanyolul neverának hívtak. Kis, legtöbbnyire szerzetesi cellából alakították át. Talaja sűrűn kiálló szögekkel kiverve s a szerencsétlennek nem lehet egy mozdulatot sem tenni, hogy szörnyű kínjai ne lennének. Lefeküdni, állni, járni egyaránt borzalmas kínokkal jár. A falak csupaszok; semmi bútordarab nincs a cellában. A foglyok teljesen ruha nélkül kerültek ebbe a pokolba, s időnkint jeges vízzel öntötték le őket a mennyezeten levő nyíláson keresztül... Volt olyan nevera is, ahol a fogoly térdig állt a jeges vízben. A lábain vastag kötél, s ezt olykorolykor felülről megrántották, annál fogva fejjel lefelé csüngesztve felhúzták, és egy-egy percre megmártották a jeges vízben. Közben korbácsütésekkel is kényszerítették vallomásra. Van-e olyan emberi szervezet, van-e olyan test, van-e olyan erős lélek, amely össze nem törik ilyen szörnyűségekre, s amely szó nélkül hal meg hóhérai kezében ? ! * És Amerika, amely oly büszkén veri a mellét, hogy évszázadok óta a polgári jogok védelmezője, továbbá a még büszkébb angol — ezekkel az emberbőrbe bujtatott vadakkal köt szövetséget a haza, a szabadság, a hit, a becsület, a testvériség ellen... Ehhez igazán nem kell magyarázat. Breznag Imre. A Kúria másfél évi börtönre ítélte „Kömlő jótevőjét“, aki írás szerint kamatmentesen, valójában 20—80 százalék kamatra adott pénzt a megszorult gazdáknak Eger, augusztus 16. Huszouöt rendbeli uzsora bűntettével vádolva került még januárban az egri kir. törvényszék dr. Szabó tanácsa elé Nagy József 65 éves komlói lakos. A fogházból kisérték fel, mert előzetes letartóztatásban volt. Névtelen feljelentés alapján indult meg ellene a nyomozás s a feljelentő azt állította, hogy Nagy József a törvényesnél jóval nagyobb kamatra ad kölcsönöket. A vádirat meglepően csoportosította a nyomozás adatait. Kiderült, hogy Nagy József 1932 óta foglalkozik kölcsönügyletekkel s különösen az utóbbi 3 év alatt jött rá, hogy ezt az üzletet rendkívül jövedelmezővé lehet fejleszteni. A kölcsönöket vagy úgy adta, hogy 100 pengős elismervényre 80 pengőt fizetett csak ki, vagy pedig búzára számította át s amikor a rendszerinti négy mázsa búzát odaadta, akkor 20 pengő volt a búza ára, mikor pedig vissza kellett fizetni, 25 pengő. Érdekes volt az is, hogy minden elismervényen feltüntette, hogy a kölcsön kamatmentes, ezenkívül az adósoktól váltót is kért, de sem az összeget, sem a lejáratot nem tüntette fel azon. Mivel pedig a gazdák rendszerint egy év, sokan pedig néhány hónap alatt visszafizették a kölcsönt, a „kamatmentesség“ 20—80 százalékos jövedelmet jelentett a jószívű magánbankárnak. A falusiak mindig a legnagyobb szükség idején keresték fel Nagy Józsefet, mikor orvosra, gyógyszerre, lakodalomra, vagy temetésre kellett a pénz és szívesen fizették a törvénytelen kamatot, sőt a főtárgya-