Eger - napilap, 1941/1
1941-02-08 / 22. szám
Eger, LII. évfolyam, 22. szám. ah* 12 FILLÉR ♦ Szombat ❖ Trianon 22. 1941. február 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő SO fillér, neggedóvre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. tAbheotei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Lemondások bora A mai nehéz gazdasági helyzetben nem felesleges, bogy azok, akik az ország gazdasági életét irányítják, néha felvilágosító szavakkal forduljanak a nagyközönséghez és többé-kevésbbé közérthető módon magyarázzák meg számára azokat a mélyreható változásokat, amelyeket a világ gazdasági életében a háború ténye és az egyébként is jelentkező válságok kétségtelenné tettek. Baranyay Lipótnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az előadása nemcsak azoknak szolgál okulásul, akik mint szakemberek foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel, hanem elsősorban a magyar nép nagy tömegeinek. A pénz szerepével és jelentőségével kezdette az előadását és itt olyan dologra figyelmeztetett, amelyről a nagyközönség nagyon gyakran hajlandó megfeledkezni. Arra figyelmeztetett, hogy a pénz nem valami természetfeletti erővel rendelkező csodaszer, hanem egyszerűen csereeszköz, amelynek az a hivatása, hogy a javak értékelését és forgalmát megkönnyítse. Addig, amíg a világ gazdasági gépezete zökkenés nélkül működött, az emberek valahogy hozzászoktak ahhoz, hogy a javak forgalmának a realitásától eltávolodjanak és figyelmüket tisztán a pénzre fordítsák. Most, amikor a gazdasági termelés zavartalanságát különböző igen súlyos okok lehetetlenné teszik, az emberek rádöbbennek arra, hogy az igazi realitás nem a pénz, hanem a javak forgalma. Ha a gazdasági termelés bizonyos árut nem tud előállítani s azt a külföldről sem lehet megszerezni, lehet bármennyi pénze valakinek, ehhez az áruhoz nem fog hozzájutni. Az arab mese jut eszünkbe a sivatagban tévelygő arabról, akinek a zsebében milliókat érő gyémántok vannak, de szomjan hal, nyomorultul elpusztul, mert nem talál vizet. Bizonyos tekintetben így vagyunk ma a pénzzel is, ha nem tudunk érte árut vásárolni, ha a javak forgalma a pénz ellenére sem tudja a közigényeket kielégiteni. A mai kor a lemondások kora. A Nemzeti Bank elnöke félreérthetetlen szavakkal mutatott rá arra, hogy nem lehet egyidőben a honvédelem igényeit és a polgári igényeket ugyanolyan mértékben kielégíteni. Kétségtelen azonban, hogy a honvédelem szükségleteiről kell elsősorban gondoskodnunk s így nem marad más választásunk, mint a polgári fogyasztás korlátozása. A takarékosság, mely aböségesebb időkben is polgári erény volt, ma valósággal életszükséglet. A takarékosság a nemzeti vagyon gyarapodását szolgálja s egyben egy igen nagy veszély elkerülését teszi lehetővé. Ez a nagy veszély, az infláció. Egyes áruk árszintjének emelkedése még nem infláció, mert meg lehet a maga különleges oka: gyengébb termés, szűkösebb nyersanyagellátás. Az infláció veszedelme akkor lép fel, ha az egész árszint megállás nélkül rohan a magasba s ezzel a szakadatlan emelkedéssel a gazdasági élet egyensúlyát megbontja. Baranyay előadásából az tűnik ki, hogy nálunk ilyen infláció-veszély nincs. A jelen nemzedéknek azonban mégis súlyos terheket kell vállalnia. Az előadó felvetette azt a kérdést, hogy ezeknek a terheknek részbeni áthárítása lehetséges e a jövő generációra? Véleménye szerint ez nem lehetséges, mert mindazt, amire például a honvédelemnek a jelenben szüksége van, most kell előteremteni. A jelen generáció kötelessége az, hogy a meglévő tőkét megőrizze, sőt gyarapítsa, mert ha az ország lakosságának gyarapodását tekintjük, akkor egyszerű számítás útján arra az eredményre jutunk, hogy a következő tíz esztendőben ötszázezer férfinek kell kenyeret adni, ami tőke nélkül lehetetlen. Hogy ennek a tömegnek munkát biztosíthassunk, arra körülbelül évi 4—500 millió pengő körüli összegre lesz szükségünk, amelyet jövedelmünkből megtakarítva, különböző tökejavakba kell évente befektetni, ha a jövő generációnak is azt. az életszintet akarjuk biztosítani, mint amilyen nekünk jutott. Újabb 1200 mázsa lisztet utaltak ki Eger város lakosságának A Futura Eger város részére tegnap a következő újabb lisztmennyi- ségeket utalta ki: Az Első Törökszentmiklósi Gőzmalomtól 450 50 mázsa kenyérlisztet, a Práfi gőzmalomtól 300‘50 mázsa kenyérlisztet, 240‘50 mázsa nulláslisztet, a Mayer-gózmalomtól 200‘60 mázsa kenyérlisztet és 100’3 mázsa nulláslisztet. Újabb 6000 pengő érkezett az egri gyermekétkeztetési akcióra Kétszázról háromszázra emelik fel az ebéd- akcióban részesülő gyermekek számát Eger, február 8. Január 23-án kezdődött meg Egerben a szegény gyermekek ingyenebédeltetése, amelyre Heves vármegye alispánja háromezer pengőt utalt ki a városnak a belügyminiszter által rendelkezésére bocsájtott alapból. Eddig naponta 200 szegény- sorsű gyermek kapott ingyen ebédet a szegénygondozó hivatal által vezetett gyermekkonyhán. OJcolicsányi Imre alispán most újabb hatezer pengőt utalt át a városnak a gyermekebédeltetési akcióra. Eger város polgármestere erre elhatározta, hogy az ingyen-ebéddel ellátott gyermekek létszámát napi kétszázról háromszázra emeli fel. Időszerű légoltalmi tudnivalók Eger város légoltalmi vezetőségének közleménye A lakóházak önvédelmét pontosan szabályozó honvédelmi miniszteri rendeletek megjelenése óta a lakóépületek légoltalma erős lépésekkel haladt előre. Első feladat volt megállapítani a légoltalmi szempotból veszélyeztetettebb „összefüggően beépített területek“ határát: mert a rendeletek intézkedései jórészt csak e területek házaira vonatkoznak. A terület kijelölése és a kijelölés felsőbb jóváhagyása után az érdekelt háztulajdonosok írásbeli értesítést — határozatot — kaptak arról, hogy házuk az ilyen „összefüggően beépített területben fekszik, és a határozat közölte azt is, hogy az illető ház légoltalmát — nagyságához mérten — önállóan, vagy házcsoportba foglalva köteles-e ellátni. A fenti értesítés részletesen ismertette a házak légoltalmával kapcsolatos teendőket, megemlítve, hogy a felmerülő költségek általában a háztulajdonosokat terhelik. Azoknál a házaknál, amelyek légoltalmukat önállóan látják el, a költségeket csak maga a háztulajdonos viseli, — míg a házcsoport házainál az egyetemlegesen megveendő felszerelés ára az egyes házak tulajdonosai között oszlik meg. A költségmegoszlás arányát az említett határozatokon található törtszám mutatja. A beszerzéseket az illető ház-, vagy házcsoportokban már — egykét kivétellel — kinevezett és kiképzett légoltalmi ház- vagy házcsoport őrségparancsnokok irányítják. Ezek a végzett tanfolyamokon megtanulták, hogy hol, mikor, milyen és mennyi felszerelést, kell beszerezni, ezért az általuk tett javaslatokat a ház (házcsoport) ház- tulajdonosai elfogadni kötelesek. A megveendő felszerelés szükségességéért, jóságáért a ház vagy házcsoport légvédelmi őrségének parancsnoka felelős. Azokat a felszerelési darabokat, amelyeknek a beszerzésére a vonatkozó honvédelmi miniszteri rendele- tekben megadott határidő letelte közeledik, az őrségparancsnok kiválasztja. (A beszerzés mikéntjére a Légoltalmi Liga egri csoportja — a tűzoltólaktanyában—tanácsokkal szívesen szolgál.) Ezek után a parancsnok értesíti a háztulajdonosokat, hogy a beszerzés esedékes részéhez milyen összeggel járuljanak hozzá. A részesedés befizetése kötelező, ha ez nem történnék meg, úgy a mulasztókat a parancsnokok a hatóságnak bejelentik és az illetőket a honvédelmi törvény alapján szigorúan büntetik. Már most nézzük, hogy a házakban (házcsoportokban) milyen légoltalmi felszerelést kell beszerezni, és hogy a beszerzésekre mi a megadott legkésőbbi határidő! 1. Elsötétítés. A lakások, üzletek, lépcsőházak stb. elsötétítéséhez szükséges anyagokat készenlétben kell tartani. (Tehát nem már most felhelyezni!) A folyosók, lépcsőházak, udvar stb. elsötétítéről a ház- tulajdonos, a bérlemény elsötétítéséről a bérlő köteles gondoskodni. A határidő 1940. október 1. volt, tehát már lejárt. 2. Riasztás. Minden, a légoltalmát önállóan ellátó házban, valamint minden házcsoportban külön
