Eger - napilap, 1941/1
1941-02-08 / 22. szám
’I EGER i941. február 8' Megkezdődött az Eger-patak északi részének szabályozása Két kanyart átvágnak és a patak mellett új utcát nyitnak riasztóeszköz beszerzése kőtelező. (Felfüggesztett vassíndarab, stb.) Határidő : 1940 október 1, — tehát már ez is lejárt. 3. Egészségügyi felszerelés. A létszámnak megfelelő mentőládát stb. kell beszerezni. Határidő 1941 június 1. (Azokban a nagyobb házakban, ahol a későbbiek szeiint óvóhely létesítése van előírva, klórme- szet is kell venni: 1941 május Mf.) 4. Padlásterek lomtalanítása. A határidő már 1936-ban letelt! 5. Légoltalmi házi tűzoltófelszerelés beszerzése. Kézífecskendő, vizes-vedrek, szikracsapó, fejsze, támasztólétra stb. veendő. Határidő 1941 május 1. 6. A padlástér tűzvédelmi felszerelése. Víztartó edény, vedrek, homok, lapátokról kell gondoskodni. Határidő 1941 május 1. Itt jegyezzük meg, hogy ahol a padláson a víztartó edény már megvan, úgy azt nem kell állandóan vízzel megtöltve tartani, hanem az edényeket csak az esetleges „honi légvédelmi készültség“ elrendelésekor kell teletölteni ! 7. A ház (házcsoport) légoltalmi őrségének egyéni felszerelése. Gáz- sebcsomag és sebkötözőcsomag az őrség minden tagja részére, sisak az őrségparancsnoknak és két helyettesének, valamint a tűzoltó-őrs tagjainak —, jelzősíp a parancsnok és helyetteseinek —, végül karszalag és jelvény a parancsnok és helyettesei és a riasztó-ügyeletes számára beszerzendők. Beszerzési határidő : a sebkötöző és gázsebcsoma- gok, valamint a jelzősip részére, karsza'agok és jelvényre már lejárt, — a sisakra: 1941 május 1. Gázálarcok beszerzése ezidőszerint senkire sem kötelező, — de a tűz- oltőörs tagjai részére kívánatos ! * így első tekintetre elég soknak látszik mindez, — de egyrészt tudnunk kell azt, hogy a beszerzendő cikkek aránylag olcsók, (az árak szabályozva vannak) másrészt meg kell gondolni, hogy végeredményben nehány pengős befektetéssel esetleg sok-ezer pengős értékeket védhetünk meg. Egyébként célszerű nem utolsó pillanatig várni a határidők leteltére, mert tömeges rendelésekre lehet számítani, amikor a szállítás késhet. Már pedig a hatóság a beszerzések megtörténtét a legszigorúbban ellenőrizni fogja és már előre jelezhetjük, hogy a honvédelmi miniszteri rendeletekben megjelölt határidők meg nem hosszabbíthatók. A légoltalmi szükségóvóhelyekre vonatkozó tudnivalókat legközelebb közöljük. H. S. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ A város északi határában az Eger patak szeszélyes kanyarjai sok bajt okoztak az utóbbi árvizeknél. Szükségessé vált a patakmeder sürgős szabályozása. A földművelésügyi miniszter a patakszabályozás céljaira tizenegyezer pengőt utalt ki a városnak. A tárgyalások az érdekelt telektulajdonosokkal teljes megegyezésre vezettek. A patakszibályozás földmunkáját már meg is kezdték. Két nagy kanyart átvágnak, s ezzel az új, egyeEger, február 8. A kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter Heves vármegye vendéglátóiparának 1941. február havi cukormennyiségét 3474 kilogrammban állapította meg. Heves vármegye alispánja az engedélyezett cukormennyiséget — a miskolci kereskedelmi és iparkamara javaslatát figyelembe véve — a megyei vároEger, február 8. Az elmúlt hét elejéig Eger igen kedvező képet mutatott az influenzamegbetegedések szempontjából, mert nem járványról, hanem még tömeges megbetegedésekről sem lehetett beszélni, szövődményes esetet pedig egyet sem jelentettek be. Szilágyi József dr. m. kir. tisztiorvos jelentése szerint a helyzet az utóbbi héten kedvezőtlenebbre fordult, mert az influenza, ha nem is nagyobb tömegekben, már fellépett, sőt az orvosok néhány, igen Eger, február 8. Apollónia napja körül, február 9-e táján megint sok szó esik Egernek egyedülállóan fennmaradt, régi, szép polgári intézményéről: a fertálymesterségről. Megválasztották a negyedek új mestereit, vállról-vállra kerül a pirosbéléses, százráncü, ezüst- csattos köpönyeg s ugyanígy egyik kézből a másikba Kerül a szalagokkal ékes bot. Amióta a Negyedmesteri Testület megalakult, s fokozott szerep jutott számára a szociális kérdések megoldásánál, amióta a negyedmesterek ott láthatók az nes mederben biztosítják a víz gyorsabb lefolyását. A földmunkán körülbelül ötven ember dolgozik naponta. Eger város az Országos Nép- és Családvédelmi alapból 5 ezer pengő kölcsönt vett fel 2 százalékos kamatra, 10 évi visszafizetés kötelezettségével. Ez összegből kártalanítják a telektulajdonosokat, s fizetik a patak új medre mellett nyitandó új utca megépítésének költségeit. sok és járások között az alábbiak szerint osztotta meg: Eger megyei város 22% (765 kg), Gyöngyös megyei város 30% (1043 kg), egri járás 8% (278 kg), gyöngyösi járás 8°/« (278 kg), hatvani járás 14°/o (486 kg), hevesi járás 6°/o (208 kg), pétervásári járás 6% (208 kg), tiszafüredi járás 6% (208 kg), összesen 100°/o (3.475 kg). kevés számú szövődményes esetet is jelentettek. A m. kir. tisztiorvos felhívja a város közönségét, hogy fokozott elővigyázatosságot tanúsítson az influenza megakadályozására. Betegek látogatása nem kívánatos, köhögő, tüsszögő emberek társaságát kerülni kell s mihelyt a lázas nátha tünetei jelentkeznek, ajánlatos azonnal orvost hívni. A betegség általában Egeiben nem rossz indulatú, három-négy nap alatt lezajlik. élen az emberség és könyörület érzésének minden mozgalmánál, fokozottabb mértékben övezi a város polgárságának tisztelete a negyedmestereket. Legújabban azzal is öregbítették ezt a tiszteletet a város minta-polgárai, hogy kimondották: leegyszerűsítik a „letéti traktákat.“ A komoly idők szava szólt a negyedmesterekhez s ők megértették, hogy az általános takarékoskodás, a nehéz esztendők közepette nem lehet a békeidők zsúfolt ételsoraival, minden jótól roskadozó asztalaival fogadni a tisztségtől búcsúztató 3474 kilogramm cukrot kapott február hónapra a hevesmegyei vendéglátó Ipar Szórványosan már Egerben is fellépett az influenza Néhány szövődményes esetet is jelentettek a városi tisztiorvosi hivatalban Amikor még a negyedmesteri intézmény megszüntetését kíuánttík — a költséges traktök miatt TÖRTARANY beváltás 1897 HELIEB rásmesternél | vacsora vendégeit s valóban, az idén már sokkal egyszerűbb trakta szerepelt minden negyedben. Fontos volt ez a kérdés azért is, mert a polgári tisztesség és a jó mód nem mindig jár kézenfogva s megtörtént, hogy a suttogókou kiválasztott polgártárs nem volt hajlandó a szép tisztséget vállalni, mert nem tudta volna nagyobb megterhelés nélkül megrendezni a hires letéti traktát. Volt már úgy is, hogy igen tekintélyes részről, Eger múltja neves kutatójának tollából olyan cikk látott az Eger-ben napvilágot, amely éppen az említett oknál fogva a fertálymesteri intézmény megszüntetését követelte. 1903 februárjában így írt Eger neves múlt-kutatója: „. . . Nem irigylendő a sorsa annak, akit kiszemelnek a suttogón s megválasztanak. Avval, hogy a fertálymesteri botot elviszik az új kartársnak, ki is vesznek tőle egy pir száz koronát.“ A részletes tájékoztatás után arra ■a következtetésre jut a cikk írója, hogy: „. . . a polgárság érdekében nyíltan óhijtom, ezt az intézményt el kell törülni.“ Az idők azonban változnak s benne mi is változunk, vagy legalább is megváltozik a véleményünk olyan kérdésekben, amelyeket jobban megismerünk. Ugyanannak a cikknek Írója azt vallja három évvel később, hogy: „ . . . mint erkölcsi intézmény az anyagi tőkén eret vág ugyan, de másrészt növeli egyeseknek és a városnak erkölcsi tőkéjét . . . Belátom tehát tévedésemet s elismerem, hogy a fertálymesterséget nem céltalanul honosították meg elődeink. ... Az ilyen nemescélú intézményt pedig nem szabad átadnuak az enyészetnek . . .“ 1907. nyarán végre megjelent a Fertálymesterségről szóló tanulmánya a cikk írójának, melyet e szavakkal kezd: „Pár évv«l ezelőtt cikket írtam az egri fertálymesteri intézmény ellen, amelyet — szerintem — el kell törölni, mint a célnak meg nem felelőt, mert hiszen az egész csak eszem-iszom, hiába yaló költekezés...“ „Nem restellem bevallaüi, hogy ükkor tévedtem. Azt hiszem, hogy ez nem ingatagság, nem férfiatlan doítíg . . . Hiába, a fiatal kor tele van erővel, amely minden áron érvényesülni akar. Ha máskép nem : rombolással. Olyan évszázados intézmény ellen támadtam, midőn csak az anyagi oldalát néztem, amely erkölcsiekben nagyon is dús kamatot hajt.“ „Egerben — folytatja tovább a bevezetőt — olyan dísz az ezüst- csattos, bokáig érő, százgallérú fertálymesteri köpönyeg, mint a köz- társasági Rómában a biborszegélyű
