Eger - napilap, 1941/1
1941-04-04 / 52. szám
Eger, LII. évfolyam, 52. szám. Ä B Ä 8 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 22, 1941, április 4, ELŐFIZETÉSI DÍJ: tgg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAiheqtei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. .KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Komor történelmi csendbe dördült bele a pisztoly és szétszórta annak az agyvelőnek a darabjait, amely a mi sorsunkért, jelenünkért, jövőnkért égett, dolgozott fáradhatatlanul. Az egész neveletlen nemzet itt áll a súlyos tények előtt és próbál belekapaszkodni, megrendültén, az apa lehanyatlott jobbjába. Kérdések és találgatások hangzanak a szomorúság mindent elborító leple mögött és a megdöbbentőn elnyilt szemekből és sajnos, olyan sok képlet tolul fel körülöttünk, amelyikbe beleillik ez a sötét X, ez a fekete ismeretlen. Legdrágább kincseink közül veszítettük el Teleki Pált. Tiszta, szép magyar jellem, mindenki felé egyszerű magyar érzéssel hajló munkás magyar ember, édes, népi észjárású testvérünk, példája annak, hogyan kell minden rangtól, címtől, történelmi névtől függetlenül élni a dolgozó magyar becsületes, küzdelmes életét. Ezt a magyarságot élte s ezt hangoztatta is mindig, ezzel akarta legjobban nevelni nemzetét, mert bölcsen tudta, hogy itt vannak a legsúlyosabb fogyatékosságok. Mint politikust érhették bírálatok, mint magyar államférfit, mint saját tündöklő példájával nemzetét nevelő magyart, a szó legszéchenyibb értelmében, soha. Furcsa vég, tragikus párhuzam, nagy jellemek magyar fináléja. Elkomorul a lélek, ha erre gondol. S egy pillanatra megáll tanácstalanul a kiválasztottak keze, akik küzdenek a Magyar Osanyaggal, birkóznak annak tehetetlenségi nyomaté- Kával, s ilyenkor mintha minden reménytelennek látszanék. A lélek azonban tovább küzd. A Teleki Pálok példája még tragikumaiban is nagy és további munkára inti azokat, akik erre elhivatottak. (por) A hústalan napok rendje Egerben A hét napjain a kővetkező árúk kaphatók: Hétfőn: sertés és marhahúst, Kedden: hústalan nap, Szerdán: hústalan nap, Csütörtökön: sertés, marha, borjúhúst, Pénteken: hústalan nap, Szombaton: sertés, marha, borjúhúst, Vasárnap: sertés, marha, borjúhúst szabad árúsítani. Az egész magyar nemzet részvéttel áll a tragikus körülmények között elhunyt miniszterelnök ravatala mellett Hétlön, az Országházitól lesz a temetés Eger, április 4. Gróf Teleki Pál miniszterelnök tegnap tragikus körülmények között elhunyt. Orvosi jegyzőkönyv a tragikus öngyilkosságról A halál körülményeiről az alábbi hivatalos orvosi jegyzőkönyvet hozták nyilvánosságra : Alulírottak megállapítottuk, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök úr folyó hó 3-án a kora hajnali órákban öngyilkosságot követett el. A holttestet megvizsgálván kitűnt, hogy jobboldalt a nyakon, a jobbkéz mutatóujjával érintkezésben egy nagytipusu Browning revolver fekszik. Jobboldalt a halánték tájékon találtuk a behatolási nyílást, amelyet megpörkölt és összecsapzott haj körit. A kimeneteli nyílás a bal halántékfalcsonti tájékon látható. A holttest vizsgálata azt mutatta, hogy a halál a kora hajnali órákban következett be. Az öngyilkosság ténye minden kétséget kizárólag megállapítást nyert. Budapest, 1941 április 3. Dr. Bakay Lajos s. k. egyet, nyilv. rendes tanár. Dr. Leviczky Károly s. k. m. kir. rendSrföorvos. Az elhunyt miniszterelnök életrajza Teleki Pál gróf született 1879. november 1-én Budapesten. Ifjú korában a jogászi, majd a közigazgatási pályára készült, a budapesti egyetemen végezte tanulmányait, azután egy évig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt. 1903-ban államtudományi doktorátust tett a budapesti egyetemen, majd közigazgatási szolgálatba lépett. Igen rövid ideig szolgabíró volt, azután egyszerre lemondott állásáról, nekiindult a világnak és kizárólag a földrajz tudományával kezdett foglalkozni. Bejárta Európát, Észak-Afrikát, azután az Északamerikai Egyesült Államokat is. Tudományában olyan rövid idő alatt szerzett magának világszerte ismert és megbecsült nevet, hogy az szinte példa nélkül áll. 1909-ben, harmincéves korában a japán szigetek kartográfiái történetéről készített atlasza az egész világon feltűnést keltett, azt a francia földrajzi társaság a Yomard- díjjal tüntette ki. Hamarosan tagja lett a legkülönbözőbb tudományos társaságoknak, igazgatója a Földrajzi Intézetnek. Nagyrészt az ő munkájának eredményeként jelent meg a Földrajzi Intézet kiadásában az első magyar világatlasz. Közben szinte mellékesen politikával is foglalkozott Teleki Pál gróf. A szatmármegyei Nagysomkút 1905-ben képviselőjévé választotta meg. A világháborúban a szerb fronton küzdött és több kitüntetést szerzett. A kommunizmus idején Szegedre ment, ahol az ellenforradalmi kormányban előbb kultuszminiszter, majd külügyminiszter lett. Már ezekben a napokban hozzáfogott a béketárgyalások előkészítéséhez. Politikai fejtegetéseinek alapjává tetre a Dunamedence vízrajzi és földrajzi egységét, ennek alapján mutatott rá Magyarország felosztásának súlyos következményeire. Ugyanakkor néhány geográfussal elkészítette Magyarország nagy, községenkénti néprajzi térképét. Ezt a térképet használtuk 1938 szeptemberében Münchenben és októberében Komáromban is. A magyar igazság egyik legerősebb bizonyítéka volt ez a térkép kritikus időkben. Az első nemzetgyűlési választásokon Teleki Pál gróf Szeged képviselője lett, majd a SimonyiSemadam-kormányban külügyminiszter. 1920-ban a kormányzó megbízásából kormányt alakított, amelyet ugyanannak az évnek decem- b rében újjáalakított. Az ő kormányzata alatt államosították a munkásbiztosító pénztárakat, ő állította fel a Pénzintézeti Központot és a pénzügyi tanácsot, életre hivta a Köz- gazdasági Egyetemet, előkészítette az első földbirtokpolitikai törvényeket és elfogadtatta a numerus claususról szóló törvényt. 1921 áprilisában gróf Bethlen Istvánnak adta át a miniszterelnöki széket, míg ő maga elfoglalta katedráját a közgazdaságtudományi karon. 1924-ben a Népszövetség meghívta az úgynevezett moszuli hármas bizottságba, amelynek az volt a feladata, hogy Törökország és Irak, tehát tulajdonképpen Anglia között javaslatot tegyen a petróleumforrások miatt vitás határ végleges rendezésére. 1938 májusában kultuszminiszter lett az Imrédy- kormányban. A magyarlakta Felvidék visszacsatolásánál megindult tárgyalásoknál Kánya Kálmán külügyminiszter mellett ő volt Magyarország második fődelegátusa, olyan néprajzi és földrajzi anyaggal jelent meg Komáromban, amellyel szemben a csehek úgyszólván mozdulni sem tudtak. A gyászhír Egerben Az elszomorító gyászhír Egeiben Csütörtökön a koradélelőtti órákban terjedt el. Telefonon és rádión érkezett a fővárosból a megdöbbentő értesítés. A város közönsége körében mély részvétet és fájdalmat keltve járt szájról-szájra a hir, hogy a haza egyik legkiválóbb fia, Teleki Pál gróf miniszterelnök nincs többé. A középületekre mindenütt felvonták a gyászlobogókat. Sokan könnyes szemekkel beszéltek a tragédiáról. Izgalommal várták egész nap a rádió közléseit, amely újabb részleteket hozott a megrendítő eseményről. Délután elrendelték, hagy a nyilvános éttermekben, szórakozóhelyeken, kávéházakban stb. az országos gyász jeléül tilos a zene. Az egri Uránia mozgóképszínház csütörtök délután és este nem tartotta meg előadásait, s a pénztár visszafizette az előre megváltott jegyek árát. Este a városban mindenütt elmaradt a zene és a tánc.
