Eger - napilap, 1941/1

1941-03-01 / 34. szám

A R A 12 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 34. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 22, 1941. március 1. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő $0 fillér, negyedévre f pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG; Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Magyar-délszláv barátság A magyar főváros utcáin, köz­épületein e tavaszias napokban a magyar színek mellett a délszláv lo­bogót is lengette a szél. Ünnepelt Budapest. Ünnepelte déli szomszé­dunk külügyminiszterét és kíséretét, akik ellátogattak Budapestre, hogy ünnepélyesen kicseréljék a magyar- délszláv barátsági szerződés okmá­nyát. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben igen nagy jelentősége van e diplomáciai aktusnak, amely meg­valósította Horthy Miklósnak a mo­hácsi emlékünnepen, már 1926-ban megformulázott nagy gondolatát. A magyar kormány és a magyar nemzet különös melegséggel fogadta Cincar-Markovics Sándort, mert ő Délszlávia első külügyminisztere, aki hivatalos látogatást tett a ma­gyar királyság fővárosában. Bárdoesy László csütörtök esti pohárköszöntó- jében örömmel és lelkesen adott ki­fejezést ama meggyőződésének, hogy ez a találkozás Magyarország és Délszlávia egész politikai, gazdasági és kul'urális viszonyának kialaku­lására hasznos hatással lesz. Szük­ségtelen Excellenciádat arról bizto­sítanom, — mondotta a magyar külügyminiszter — milyen szívböl- jövő és őszinte azoknak az érzések­nek melegsége, amelyekkel a fővá­ros csak úgy, mint a megnagyob­bodott királyság, legtávolabbi részé­nek lakossága önöket fogadja. Dél- szláviához minket barátság s a sza­badságnak és igazságosságn ak ugyan­azok az eszméi fűznek, amelyek mélyen benne gyökereznek népeink szívében és számukra az élet ma­gas értelmét jelentik. Baráti harmónikus és építő jellegű együttműködés biztosítása ez a szer­ződés, amelynek egyik legszebb, leg­nagyobb feladata Európa e részében a béke fenntartása. Mind a két szer­ződő fél őszinte becsvággyal nyúj­totta egymás felé a baráti jobbot s a magyar külügyminiszter méltán hangoztatta, hogy & magyar—szerb barátság nem mesterkélt valami. Valóban a népi tömegek legszéle­sebb rétegeiben él ez a barátság s ezt külön is hangsúlyozta emelke­dett, szivélyeshangű pohárköszöntő­jében Cincar-Markovics Sándor, Dél­szlávia külügyminisztere is. Amikor mélyen meghatva köszönte meg a fogadtatás szeretetreméltóságát, ő- szintén hangoztatta, hogy e barát­sági megnyilatkozások mély vissz­hangra találnak az egész délszláv nemzetben. Délszlávia — mondotta Cincar-Markovics Sándor— az őszin­te rokonszenv és megbecsülés érzel­meivel viseltetik Magyarország és a bátor magyar nép iránt. A dél­szláv külügyminiszter is külön ki­emelte e szerződésnek ama jelentő­ségét, amely a békét segíti elő s megállapította a maga részéről is, hogy a magyar-szerb viszony biztos és mélyrenyuló alapokon nyugszik. A délszláv-magyar b»rátsági szer­ződést a politikai realitás diktálta, a közös érdekek hívták életre, de emellett olyan lelki kapcsolat is van a két nemzet között, amely mindennél biztosabb és időtálióbb erővel és akarattal viszi közös úton, közös célok felé Délszláviát és Magyarországot. A két állam közé mesterségesen ásott szakadékok már eltűntek a nemzeti közvélemény lel­Eger, március 1. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pá­pai trónálló most bocsájtotta ki nagy böjti pásztorle veiét. Az ősz fő­pásztor két emberöltő tapasztalatai nyomán s a mélységes hitben elme­rült lélek szavával testvéri szere- tetre és együttérzésre int, „mely egykor megújította a föld szívét“. A nagyböjti pásztorlevélben töb­bek között a következőket írja a főpásztor. — Amikor az Úr Jézus Krisztus tanítványaitól búcsúzott, hogy ke­serves kínszenvedéseinek kereszt- útját végigjárja, megható főpapi imával fordult mennyei Atyjához és ebben övéi számára első sorban azt kérte, „hogy mindnyájan egyek le­gyenek . ..“ — Az Úr Jézus Krisztus szen­vedésének emlékére szentelt nagy­böjti idő kezdetén nekünk sem le­het fontosabb feladatunk, mint mé­lyen megszívlelnünk az Úr Jézus­nak ezt a legfőbb óhaját annál is inkább, mert nemcsak azok egysé­géért imádkozott, akik vele ott vol­tak, hanem mindazokért, akik a szent evangéliumi tanítás révén hinni fognak őbenne miértünk, a mi egységünkért is. Ezért ha vele igazán együttérzünk és az ő Szent Szíve szándékainak megvalósításán komolyan buzgóikodunk, akkor min­den erőnkkel arra kell töreked­nünk, hogy az ősegyháznak ez a drága hagyatékai testvéries együtt­kéből s a politikából szított ellen­tétekhez ma már se a magyarság­nak, de a délszláv államban tömö­rült népeknek semmi közük nincs. A magyar főváros és az egész magyar nemzet az igaz barát tárt szívű melegségével fogadta a ju­goszláv vendégeket, akik velünk együtt őszinte és határozott akarat­tal dolgoznak a Dunavölgy békéjén. Kart karbaöltve, együtt dolgozunk a középeurópai biztonság tovább­építésén s magyar és sfcerb ezzel ma épúgy szolgálja Európa érde­keit, mint szolgálta évszázadokon át, amikor hősi karddal fogta fel az Európára zúduló török vesze­delmet. Budapesten e héten nagy dolgok történtek, az új európai rend gyü­mölcsöző kialakítása érdekében. érzés és egység el ne tékozoltassék hanem a szent szeretet bennünk egyre jobban bővelkedjék. — Hiszen ezt a testvéri szeré­té tét az Úr Jézus az ő követőinek legfőbb ismertető jeléül emelte ki, amikor azt mondta: „Arról fogja mindenki megismerni, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet­tel vagytok egymáshoz“. — Mennyire sajnálatos, hogy ezt a drága krisztusi örökséget: a test­véri szeretet új törvényét, mely egykor megújította a föld színét s az összeomló ókori birodalmak rom­jai fölött új világot, új, emberhez méltóbb életet és virágzó kultúrát teremtett, sokan nem eléggé érté­kelik, vagy teljesen számításon kí­vül hagyják s az emberi boldogu­lást más utakon, más eszközökkel való kísérletezéssel keresik! — Ennek a kísérletezésnek meg is van az elszomorító következménye. A szeretet helyét az emberi szívek­ben az önzés, a kapzsiság, a ha­talmi mámor, gőg és egyéb romboló szenvedélyek foglalták el s oda­jutottunk, hogy még egy és ugyan­azon nemzet fiai is sokszor végzetes pártoskodással, kíméletlen osztály­harcban állanak egymással; egy és ugyanazon egyházközségek tagjai között is végeszakadatlau viszályok dúlhatnak; akadnak szomszédok, ro­konok, testvérek, hitvestársak, akik nem állhatják, kerülik, sőt gyűlölik egymást s minden érdeklődésük a másik iránt csak abban merül ki, hogy hogyan lehetnének ártalmára. — Mily nagy szégyen ez a megvál­tott emberiségre, a keresztény tár­sadalomra nézve! — Ne csodálkozzunk hát azon, ha a jó Isten, aki az ószövetségi Szent­írás tanítása szerint is gyűlöli azt, aki viszályt hint a testvérek közé, megvonja áldását és bekövetkezik az, amit az Úr Jézus mond: „min­den magában meghasonlott ország elpusztul és a város vagy ház, amely magában meghasonlott, fenn nem állhat.“ — Vissza tehát erre az igazi s egye­dül biztos alapra! Vissza a Krisz­tus evangéliumához s az ő szelle­méhez, amely az őbenne egyesülő testvériség és szeretet szelleme! „Ez az én parancsolatom — mond­ja az Úr, — hogy szeressétek egy­mást, amint én szeretlek titeket“. — S hogy anszeretett ő minket, mi­lyen volt az ő szeretete irántunk ? — Könyörületes: szánta az éhező, nyomorgó sereget; tevékeny: kö­rüljárt, jót cselekedvén; önzetlen, áldozatos: életét adta övéiért. — Ilyen szeretetet kíván Ő minden követőjétől. Három-négyezer vágón kukoricát akarnak lisztté őröltetni Az elmúlt hetekben bizonyos ne­hézséggel járt egyes üzletekben a kenyér- és nullásliszt beszerzése. Időközben a lisztpiac helyzete megváltozott, mert a malmokban megfelelő mennyiségű egységes liszt­készletek vannak. Nullás lisztből már nem komolyak a tartalékok, mert a rendelkezésükre álló kész­letek elszállítása tekintetében disz­pozíció történt. Figyelemreméltó körülmény, hogy a kenyérfogyasztás általában csök­kent és ezzel a csökkenéssel a ku­koricáskenyér bevezetésétől kezdő­dői eg továbbra is számolnak. Néhány malom már hetek óta csirátlanítja és őrli a kukoricalisz­tet, amelyből a kezdeti készletek kellő időben rendelkezésre állnak a pékeknek. Illetékes helyen mintegy 3—5 ezer vagóma becsülik azt a kuko­ricamennyiséget, amelyet lisztté őrölve emberi táplálkozás céljaira kívánnak felhasználni az új termé­sig. Sajnos, a malmokba szállított kukorica nem elég száraz, annak a megőrlése különböző előműveleteket tesz szükségessé. Testvéri szeretetre és együttérzésre Int Szmrecsányi Lajos dr, érsek, pápai irón- állé nagyböjti pásztorlevelében

Next

/
Oldalképek
Tartalom